Nemrégiben szakmai tanácskozást rendeztek a legrégibb újságíró szövetség székházában. A moderátor utalt az ellenzéki orgánumokban megjelent kormányzati hirdetésekre. Németh Péter, a Népszava főszerkesztője szót kért, és közölte: ha e témát erőlteti a műsorvezető, akkor ő feláll, és elmegy. A moderátor visszavonult, a főszerkesztő maradt.
Ekkor derült ki számomra, hogy a Népszava főszerkesztője és a lap tulajdonosai beszélgettek már erről. A kiadóhivatal ugyanis negyvenkétszer közölt egy hirdetést, amelynek szövege ez: „A brüsszeli szankciók tönkretesznek minket!” A mondat két része között bomba látható, rajta a felirat: „SZANKCIÓK”. A bal sarokban pedig a feladó közleménye: „Készült Magyarország kormánya megbízásából.” Az a benyomásom, hogy a főszerkesztőnek nincs ínyére a politikai reklám, ám tisztában van a laptulajdonos érdekével.
Bár az idei adatokat még nem ismerhetjük, a milliárdos bevétel és kiadás között egyensúlyt teremtő médiavállalkozás tavaly szolid nyereséget könyvelhetett el. De milyen áron? Néhány napja megszólalt Németh Péter egyik helyettese a kettő közül. Bernau Péter ezt írta: „Az ellenzéki médiumok … életben maradásuk érdekében olyan kompromisszumokra kényszerülnek, amelyek értékrendüktől idegenek.” (Népszava, 2022.12.13.) A három pont olyan félmondatot jelez, amely e bejegyzés témája szempontjából nem lényeges.
A lényeg pedig az, hogy a bevételek jelentékeny részét alkotják az állami és a kormányzati hirdetések. Ha a főszerkesztő megvétózná a tulajdonosok döntését, sem ő, sem az újság nem élné túl a karakánságot. Mellesleg az a mintegy 50 millió forint, amely a bombás hirdetésekért érkezett a cég számlájára, csupán ezredrésze a Rogán-féle kormányzati kabinetiroda 50 milliárdos reklám-költségvetésének. Az éhenhaláshoz sok, a jóllakáshoz kevés. A nemszeretem közlés voltaképpen megbocsátható, elvégre a Népszava munkatársai el-elhatárolódtak az Európai Unió ellen hangulatot keltő bombás kampánytól.
A patinás újság az ellen formált tehát véleményt, amit a benne közölt hirdetés sugallt. Vajon kinek hisznek az olvasók? A jegyzetíróknak, akik szerint orosz repülőgépek és drónok bombázzák Ukrajnát? Vagy a kormányzati hirdetésnek, amely szerint Brüsszel bombázza szankciókkal Magyarországot? Az egyetlen ellenzéki napilap egyelőre életben van, és az idei bevételekből talán még osztalékot is fizethet a tulajdonosoknak. De vajon nincs más út az életben maradáshoz?
Ha például az ellenzéki pártok összeállnának. Csakhogy nem álltak össze, és szintén állami finanszírozásból, a kormányzat kegyéből működnek. A kör bezárult.
Tíz mondat a bombás hirdetésről
Bombákat csak a hirdetésekben dobál ránk a hatalom. (Németh Péter újságíró, a Népszava főszerkesztője, Népszava, 2022. október 22.)
A szankciók ott vannak a bombán. (Szöllősi Györgyi műsorvezető, ATV, 2022. október 25.)
A bombás plakátokat a kormánypropaganda eddigi erkölcsi mélypontjának érzem. (Marnitz István újságíró, Népszava, 2022. október 27.)
Nyakunkon az újabb fideszes „nemzeti konzultáció”, bombás plakátok és hirdetések ezrei lepték el az országot. A „brüsszeli szankciókat” kárhoztató grafikai megoldás egészen brutális. (Czene Gábor újságíró, Népszava, 2022. október 29.)
Orbánék Brüsszelből elcsaklizott lóvéból éppen óriásplakátok ezrein hirdetik, hogy Brüsszel háború bűnös. (Batka Zoltán újságíró, Népszava, 2022. november 3.)
Amikor kinyitom a Népszava oldalait, és eltalál, fejbe vág egy egész oldalas szankciós bomba hirdetése. (Mudri István kommentelő, Facebook.com, 2022. november 5.)
Ízléstelen és aljas dolog ilyen plakátokkal telerakni az országot. (Komlódi Gábor ügyvéd, ATV, november 14.)
Kedd óta különösen keserű mellékíze van a kormány országszerte látható bombás plakátjainak. (Hargitai Miklós újságíró, a Népszava volt főszerkesztő-helyettese a Lengyelországot ért rakétákról, Népszava, 2022. november 18.)
A bombás plakát nem hoz, csak visz. (Ceglédi Zoltán politológus, Facebook.com, 2022. november 28.)
A bombás plakátkampány a legerősebb támadás volt az Európai Unió ellen. (Németh Péter újságíró, a Népszava főszerkesztője, ATV, 2022. december 16.)
