Médianapló

Médianapló - Kálmán Olga beválik-e politikusnak?

2021. augusztus 30. 10:54 - Zöldi László

A 168 Óra főmunkatársa szerint nem áll jól neki a politikusság. Ezt Buják Attila így indokolta a hetilap legutóbbi számában: „Más dolog kérdezni, s megint más érvényes válaszokat találni, ha az embert kérdezik.” Ebben igaza lehet, amire azonban következtetett, hogy „A politika újságírónak parkolópálya.”, azt érdemes közelebbről is megvizsgálni.

Kálmán Olga műsorvezető korában többször is kifejtette, hogy nem vonzza a politikusi pálya. Ennek ellenére 2019-ben indult Budapesten a főpolgármesterségért, majd Karácsony Gergely megválasztása után elszegődött a fővárosházára a DK-s főpolgármester-helyettes főtanácsadójának. Most pedig egy II.-III. kerületi választókörzetben versenyez az ellenzéki képviselőjelöltségért. Váltását azért nem nevezném pálfordulásnak, mert kifogytak alóla a nyilvánosság fórumai. Ráadásul az a benyomásom, hogy az újságírás nem is áll olyan távol a politikától, mint ahogy azt újságíróként fennen hirdette.

A munkásmozgalom vezetői között például nagy számban tűntek föl és ki a legműveltebb munkások, a nyomdászok. Szakismeretükből telt az újságírásra és a népképviseletre is, főszerkesztő-pártvezetőként lettek parlamenti politikusok. A másik oldalon is akadtak főszerkesztő-képviselők, a két világháború közti magyar országgyűlésben nem is kevesen. Majd a második világháború után, a gyökeresen megváltozott politikai körülmények között az újságírók nemcsak a parlamenti sajtópáholyban ültek, hanem lent, a képviselői székekben is. Ez volt az a mintegy száz év, amidőn politikailag tömbösödött a sajtó.

A rendszerváltás után sokan várták, hogy lazul a kapcsolat a politikusok és az újságírók között. Ez nem történt meg, aminek okaira ilyen rövid bejegyzésben nem térek ki. Azt viszont soha senki nem tagadta, hogy az újságírás politika-érzékeny foglalkozás. S bár az egyik legolvasottabb publicista az írókról tűnődött, szállóigéje érvényes az újságírókra is. Bertha Bulcsu balatonszepezdi lakosként interjút adott a közelben szerkesztett veszprémi újságnak, és ezt találta mondani: „Ha a hatalomhoz túl közel megy az író, megég, ha túl távol tartja magát, megfagy.” (Napló, 1993.12.18.)

Nyilvánvaló, hogy az újságíró leginkább az emberek választotta képviselőktől kaphat információkat. Vigyáznia kell azonban arra, hogy ez a kapcsolat ne váljon bensőségessé. Ha nem sikerül megteremtenie a kényes egyensúlyt, akkor már őszintébb cselekedet, ha rábízza magát a választópolgárok értékítéletére. 

 

Tíz mondat Kálmán Olgától

 

Hogy a köz által választott, a köz pénzéből fizetett politikus bejön, és kérdésekre válaszol - hát nem ez a világ rendje? (Magyar Narancs, 2012. október 25.)

Én munkáltatója vagyok a politikusnak - mint választópolgár. (Index.hu, 2013. december 1.)

Egyszerre nem lehet valaki politikus és véleménynyilvánító újságíró. (Heti Válasz, 2013. december 12.)

/A politizálásról/ Most még egyik porcikám se kívánja. (WMN Magazin, 2018. szeptember 12.)

/A politizálásról/ Iszonyú szerénytelenül fog hangzani, de tök jól csinálnám. (WMN Magazin, 2018. szeptember 12.)

A politikai pálya nem színjáték, de szereplés. (YouTube.com, 2018. november 25.)

Én újságíró vagyok, a politika pedig a túloldal. (24.hu, 2019. április 1.)

Én szerettem újságíró lenni. (168 Óra, 2019. június 20.)

Nem pártpolitikusnak készülök, hanem Budapest párton kívüli főpolgármesterének. (24.hu, 2019. június 8.)

Verbális agresszió azóta ér, amióta politizálok. (Magyar Narancs, 2021. május 13.)

süti beállítások módosítása