A drámai kifejezést többen is használták a Tamás Gáspár Miklós bojkott-felhívása nyomán kirobbant vitában. Arra utaltak, hogy az ATV-csoport rádiós vállalkozása, a Spirit FM „elorozta” a Klubrádió hagyományos frekvenciáját. A hullarablás azonban jobban illett az öngyilkosságra készülő miniszterelnök, Teleki Pál búcsúlevelébe. De azt elismerem, hogy rádió-ügyben a morális és a politikai értelmezésnek is van létjogosultsága. Ha mégis egy harmadik nézőpontból közelítem meg az ATV magatartását, azért teszem, mert a Médianapló szakmai rovat.
Az e bejegyzés utáni dokumentációból kiderül, hogy az ATV hovatartozása évek óta vitatéma. A legutóbbi két évtizedet vidéki felsőoktatási intézményekben töltöttem, és kollégiumokban, magánpanziókban laktam. Esténként többnyire nem nézhettem az ATV műsorait, mert nem voltak benne a helyi kábeltévé kínálatában. Vagy benne voltak ugyan, de a készülék tulajdonosa nem igényelte őket. Ez nem éppen a kormánypártiságot vagy ellenzékiséget sejteti, legföljebb egyik vagy másik látszata. Ennek oka abban rejlik, hogy kormánypárti és ellenzéki politikus nem ülnek le vitatkozni a nyilvánosság fórumain.
A műsorvezetők tehát vagy az egyiket, vagy a másikat faggatják. S ha az interjúalany szakpolitikai érvelés helyett szidalmazza a másik oldalt, akkor az újságíró óhatatlanul előhozza a jelen nem lévő politikai oldal érveit. Eme íratlan szabályt az ATV egyik-másik műsorvezetője ügyetlenül alkalmazta és alkalmazza, ilyenkor keveredik intézménye a kormánypártiság vagy az ellenzékiség gyanújába. Holott csak hírtelevízió akart volna lenni, és egy kölcsönös utálkozásba torkolló hidegháború résztvevője, egyszerre haszonélvezője és áldozata.
A bojkott körüli vitában feltűnt még egy szakmai szempont. A Spirit FM programigazgatója kifejtette, hogy régóta tervezik egy fővárosi frekvencia megszerzését. Ezzel akaratlanul is megerősítette a benyomásomat, amelyet többször is megfogalmaztam a Médianaplóban: az ATV stúdiótelevízió. Munkatársai legföljebb Budapestre és környékére mennek ki beszélgetni az emberekkel. Például a híradó tudósítói hálózatát Tar Mihály testesíti meg, aki hol itt, hol ott bukkan föl, és azt a látszatot kelti, mintha az ATV az egész országgal foglalkozna.
Foglalkozik is, de úgy, hogy stúdióba hívja az interjúalanyokat. Olyan közéleti személyiségeket, akik Budapest valamelyik kerületéből taxiznak a kőbányai székházba. Az újabb térfoglalás akár úgy is felfogható, hogy az ATV nem igazán akar országos televízió lenni. Beéri Közép-Magyarországgal.
Tíz mondat az ATV-ről
Az ATV ellenzéki televízió marad. (Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze, Magyar Narancs, 2011. május 5.)
A baloldalhoz köthető kereskedelmi adó. (Hegedűs Szabolcs újságíró, Hír TV, 2013. október 24.)
Az ATV nem a Hit Gyülekezetéről szól. (Kálmán Olga műsorvezető, Heti Válasz, 2013. december 12.)
Az ATV vitatévé. (Simon András műsorvezető, Népszava, 2014. május 21.)
Az ATV az ellenzék házi csatornája. (Molnár F. Árpád blogger, Híraréna.hu, 2016. február 2.)
Az ATV nem ellenzéki csatorna, hanem a NER pucsító szolgálólánya. (Szanyi Tibor szocialista politikus, Facebook.com, 2016. október 8.)
Az ATV továbbra s hír jellegű csatorna lesz. (Németh S Szilárd vezérigazgató, ATV, 2019. január 7.)
Az ATV szinte az egyetlen olyan hely, ahol az ember elvárja, hogy igazat mondjanak neki. (Kövesdi Péter újságíró, Népszava, 2019. július 20.)
Az ATV-ről kiderült, hogy Orbán eszköze. (Bartus László újságíró, Amerikai Magyar Népszava, 2021. május 3.)
Az ATV nem létezik az ellenzéki politikusok és véleményformálók nélkül. (Dévényi István újságíró, Facebook.com, 2021. május 3.)
