Két bejegyzést is írtam a kormánypárti és az ellenzéki sajtó hangerejéről. Ez késztette az egyik olvasót arra, hogy elküldje Deutsch Tamás minapi eszmefuttatását. A Fidesz-politikusról tudni érdemes, hogy az első Orbán-kormányba nem nevezték ki sportminiszternek, amíg meg nem írta szakdolgozatát a nyugat-európai országok médiapolitikájáról. Aztán letette az államvizsgát, diplomára tett szert, és doktori címet is kapott. Hivatalból ért tehát a médiához (is), amelyről néhány napja ezt találta mondani: „Ma az ellenzéki média hangereje azért is erősebb, mert …az ellenzéki politikacsinálást az ellenzéki sajtó vette át.” (Telex.hu, 2021.04.06.) A kipontozás nem tőlem származik, hanem az olvasótól.
Deutsch doktor téved abban, hogy az ellenzéki sajtó hangereje erősebb. Amit ő hangerőnek vél, az inkább az, amit Dr. Varga István, a KESMA-kuratórium elnöke fogalmazott meg. Interjút adott a békéscsabai tévének, és ezt mondta: „Ebben a pillanatban ennek az oldalnak nincs komoly sajtója.” S hogy véletlenül se értsük félre, hozzáfűzte: „Igényes, jó tollú újságírókat a másik oldalon látok.” (Behir.hu, 2019.02.01.) Mire a stúdióból a pártközpontba érkezett a hangja, Varga doktor már meg is szűnt a kormánypárti sajtót közös szervezetbe tömörítő nonprofit alapítványt elnökölni. Ami pedig az ellenzéki sajtó politikacsináló szerepét illeti, abban azért van a Fidesznek is némi szerepe.
Kétszer is megszavaztatta a parlamenti ellenzékkel a képviselők fizetésemelését, és a nyilvánosság eszközeiben korlátozott politikusok most jó pénzért érzik rosszul magukat az országgyűlésben. De ha a végrehajtó hatalom (a kormányzat) létrehozza „Őfelsége ellenzékét”, és maga alá gyűri a törvényhozást (országgyűlést) meg az igazságszolgáltatást (ügyészséget, bíróságot) is, akkor az ellenzéki médiumok hajlamosak átvenni a kormány fürkészését a végrehajtó hatalom ellenőrzésére szakosodott két hatalmi ágtól. Ezzel magyarázható, hogy akadnak olyan újságírók, akik a negyedik hatalomnak nevezik a médiát. Néhány napja pedig a Magyar Rádió egyik vitaműsorában egy kormánypárti elemző kifejtette, hogy van már ötödik hatalom is: az internet révén a Facebook és a Twitter.
Dr. Deutsch Tamás becsületére válik, hogy médiapolitikai életművéből nem telt a negyedik és az ötödik hatalom tévképzetére. Egyelőre beéri az e bejegyzés elején idézett eszmefuttatással, és felkínálta a lehetőséget a cáfolatra. Köszönet érte.
Tíz mondat Varga Istvánról
Elkövetett egy kis hibát. Őszinte volt. Még aznap ki is végezték. (Hadházy Ákos volt LMP-politikus, Facebook.com, 2019. február 4.)
Azért mondott le, mert ő maga is belátta, hogy hibát követett el. (L. Simon László Fidesz-politikus, Klubrádió, 2019. február 5.)
Az egyesített fideszmédia főkurátora őszintén megmondta, hogy mit gondol a fideszmédiáról, és már szóltak is neki, hogy lemondott. (Andor Mihály szociológus, Facebook.com, 2019. február 5.)
Igazat szólt, és betörték a fejét. (Tóta W. Árpád publicista, hvg.hu, 2019. február 5.)
Államtitkot árult el azzal, hogy az ÉS meg a Narancs jobb, mint a kormánypárti sajtó. (Gábor György vallástörténész, Facebook.com, 2019. február 5.)
Utoljára még szúrni akart azon, akinek át kell adnia a zsíros állást. (Szele Tamás újságíró, FüHü.hu, 2019. február 5.)
Mintha Goebbels ’44-ben azt írta volna a Völkischer Beobachterben, hogy hülyeség volt azt a sok könyvet elégetni. (Nimmerfroh Ferenc újságíró, SzabadPécs.hu, 2019. február 5.)
Ha nem a spekuláns Soros szőrös mancsa van szokatlan őszintesége mögött, akkor csak arra gondolhatunk, hogy az az egybites kommunikáció, amit a Fidesz folytat, még saját verőlegényének is sok. (Kerényi György újságíró, ÚjSzó.com, 2019. február 8.)
A kirúgott Varga Pistának igaza lehet, ezek tényleg átjárnak a túloldalra rendes szövegekért. (Rab László újságíró, Facebook.com, 2019. február 8.)
Varga István bűnt követett el, hogy közölte: létezik sajtó, méghozzá szigorúan az Orbán-birodalom határain túl. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, Mérce.blog, 2019. február 11.)
