A névjátékért elnézést kérek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos segédmunkatársától, Megadja Gábortól. Amúgy is méltányolom, hogy miközben összehozott 19 tudományos publikációt, arra is maradt energiája, hogy önkritikát gyakoroljon. Tavaly januárban visszavonult a közszerepléstől, az Echo Tv vendégeként ugyanis részt vett egy vitaműsorban, amelyben Jakab Pétert, a Jobbik elnökét következetesen „Jákob” Péternek nevezték. A vezeklés most járhatott le, mert egy új véleményportál főszerkesztőjeként tegnap tért vissza a kormánypárti nyilvánosság másik fórumára, az Origóra.

Mielőtt azonban kitérnék talán legfontosabb megállapítására, hadd írjam meg róla, hogy van harmadik elfoglaltsága is: a szabadidejében zenél. A Loyal nevű zenekar gitárosa, egy kolozsvári portál szerint „ért a riffgyártáshoz is”. (Főtér.ro, 2014.12.30.) A lojális ugyebár becsületest, egyenest, igazságost, jóhiszeműt, méltányost jelent, általános értelemben pedig rendszerbe illeszkedőt, törvényt követőt. Mindezt persze nehéz elképzelni a mégiscsak lázadást jelképező, ráadásul a kisemmizettek, megalázottak blues-zenéjét játszó rockegyüttesről. Tetszik ugyan a Hosszúlábú asszony című számuk, mégsem ez a banda megkülönböztető ismérve, hanem hogy a basszusgitárosa nem más, mint a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.

A címben föltett kérdésre adott válasz pedig az, hogy Demeter Szilárd főigazgató azért adta meg magát a benne rejlő basszusgitárosnak, mert évi 6,6 millió forintért (havi 550 ezerért) tanácsadónak szerződtette a zenekari társat. Pillanatnyilag ők ketten reformálják a magyar kultúrát.  A nyilvános munkát azzal kezdték, hogy az Origo.hu interjút közölt Megadja Gáborral, a Kontra.hu főszerkesztőjével, és az új véleményportál első számában szintén interjú jelent meg Demeter Szilárddal, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, a könyvszakma kormánybiztosával és a könnyűzenei kormányprogram kidolgozójával.

A bejegyzés utáni összeállításban idézem a két kultúrpolitikus legérdekesebb kijelentéseit, de most csak az eszmetörténész riffgitáros és kultúrstratégiai tanácsadó főszerkesztő egyik eszmefuttatásánál időznék. Kifejtette, hogy lapját nemcsak a „libernyákok és balosok” ellen alapította. Ha a kormánypárti erők esetleg rosszul teszik a dolgukat, akkor őket is megcsipkedi. Egyetlen érinthetetlen személy van azért: a miniszterelnök. Mert „A Kontra nem ’fideszes’, hanem orbánista.” Hát ez bizony nagy különbség.

Tíz mondat a gitárosoktól

Komolyzenészből küzdöttem le magam rockzenésszé. (Demeter Szilárd, Kontra.hu, 2020.11.07.)

A magaskultúra levált az adófizetőkről. (Demeter Szilárd, Kontra.hu, 2020.11.07.)

Kultúrpolitikánknak az a célja, hogy a magyarokat visszaállítsuk a saját kultúrájukba. (Demeter Szilárd, Kontra.hu, 2020.11.07.)

/Andy Vajnáról, Vidnyánszky Attiláról és Demeter Szilárdról/ Mindhárman a régi elit hatalmi játszmáit írjuk felül. (Demeter Szilárd, Kontra.hu, 2020.11.07.)

Vidnyánszky Attila a legérzékenyebb pontján, az egyetemi képzés átszervezésében piszkálta meg a színházi és filmes elitet. (Demeter Szilárd, Kontra.hu, 2020.11.07.)

Nem célunk mérsékeltnek lenni. (Megadja Gábor, Origo.hu, 20.11.10.) 

A különbség a libernyák és balos felületekhez képest, hogy mi nyílt színen vállaljuk, hogy nem pusztán híreket közlünk, hanem kommentálunk. (Megadja Gábor, Origo.hu, 20.11.10.)

A politikai korrektség tűzzel-vassal irt minden iróniát, gúnyt, szatírát, mert ezek ugye „sértőek”. (Megadja Gábor, Origo.hu, 20.11.10.)

Indokolt esetben jelenhet meg bírálat a jobboldal felé, a miniszterelnök irányába - amíg én itt vagyok - biztosan nem. (Megadja Gábor, Origo.hu, 20.11.10.)

Van épp elég felület, amely jól megél a mindennapi orbánozásból. (Megadja Gábor, Origo.hu, 20.11.10.)