Médianapló

Médianapló - Mit akar Milkovics a 168 Órában?

2020. július 15. 09:56 - Zöldi László

A címbéli úr helyezkedik a médiapiacon. Alapít, ad, vesz, cserél. Legutóbb eladta cégét a 168 Óra tulajdonosának, aki felfogadta vezérigazgatónak. A hetilap néhány munkatársának például kifejtette, hogy kiegyensúlyozottabban kéne működni, máskülönben csak a baloldali és a liberális médiafogyasztók olvassák. Az elképzelés „némi meghökkenést” váltott ki. Pedig Milkovics Pál szándékának van előzménye.   

Mintegy két évtizede Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója, Elek István vitatkozott a Magyar Hírlap egyik munkatársával. Cikkét a főszerkesztő közölte, sőt felajánlotta a szerzőnek, hogy szívesen látja többi írását is a liberális napilapban. Felhorkantak a belső munkatársak, az értelmiségi holdudvar még a bojkottot is megpendítette. A főszerkesztő visszakozott. Másfél évvel később Kerényi Imre, a miniszterelnök tanácsadója portrékat vázolt, a sorozat első darabját a Népszava egyik publicistájáról írta. A baloldali lap főszerkesztője közölte a cikket, sőt rovatot is ajánlott a rendezőnek. Szándékát felzúdulás követte, még a bojkott is szóba került. A főszerkesztő visszakozott.

Vajon mi motiválta a két ellenzéki főszerkesztőt? Az alkalmazkodás kényszere? A nyitottság? Vagy csak az, hogy a tulajdonosok nyereséget várnak tőlük? Egy napilap akkor lehet nyereséges, ha egyre többen olvassák. Akkor nőhet a példányszám, ha az újság minél többféle véleményt közöl. Ha csupán liberális szerzők írják tele a Magyar Hírlapot, a nem liberális médiafogyasztók kevésbé olvassák. Ha csak baloldali szerzők írják tele a Népszavát, a nem baloldali médiafogyasztók kevésbé kísérik figyelemmel. Lám, az átlagos megyében egyetlen napilap jelenik meg, és a főszerkesztő igyekszik kiegyensúlyozni az újságját. Foglalkoztat egy konzervatív és egy szociálliberális publicistát, és az a „művészete”, hogy a különféle értékeket ügyesen keveri.

Évezredünk elején a politikailag tömbösödött országos napilapok veszteségesek voltak, a politikailag kiegyensúlyozottabb megyei napilapok azonban nyereségesek. Azóta úgy változott a helyzet, hogy a 2010-ben ismét hatalomra jutott miniszterelnök emberei felvásárolták a megyei sajtót, és a vidéki napilapok hasábjairól eltűntek a kormány tevékenységét firtató írások. Az országosok után a megyei napilapok is tömbösödtek, és elvesztették a példányszámuk felét, sőt olykor kétharmadát. Már nem az előfizetők és az utcai vásárlók teszik őket nyereségessé, hanem az állami hirdetések. Ez a sors vár a 168 Órára is?