A Beszéljük meg! című rádióműsorban mindig akad betelefonáló, aki nehezményezi, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak az együttműködéstől. A műsort vezető Bolgár György egyetért velük, sőt e sorok írója is. Aztán eltűnődöm, és a morfondírozásból valami egészen más sül ki.

Orbánék bedobták a köztudatba a felhatalmazási törvény (a rendeleti kormányzás) ötletét. Március 21-én a legnépesebb MSZP-szervezet, a fővárosi elnöke, Molnár Zsolt kifejtette: „Több érv szól amellett, hogy támogassuk, mint hogy nem.” Nem sokkal később a párt elnöke, Tóth Bertalan viszont így fogalmazott: „Az MSZP nem lesz partner abban, hogy segítséget nyújtson egy olyan törvény elfogadásához, amely határozatlan időre kiszolgáltatná Magyarországot, a magyar embereket Orbán Viktor szeszélyeinek.” Néhány nap múlva Mesterházy Attila a parlamentben békejobbot nyújtott a miniszterelnöknek. Ez annyira meglepte Orbánt, hogy a gesztust meg is köszönte az MSZP volt elnökének. Az MSZP elnöksége azonban elhatárolódott a párt egyik befolyásos tagjától.

S hogy még egy példát említsek a magyar szocialisták viszontagságos közelmúltjából, 2017 nyarán, az egyik reggel az MSZP parlamenti frakcióvezetője, Tóth Bertalan arról beszélt, hogy törvényjavaslatuk megakadályozná a plakáthely-tulajdonos Simicska Lajos és a hirdető Jobbik további együttműködését. Néhány órával később megalakult az Országos Választási Bizottság, amelynek vezetője, Botka László miniszterelnök-jelölt az MSZP-ben átvette a hatalmat. Rögtön meg is vétózta a frakció törvényjavaslatát, sőt a párt sajtófőnöke révén kizárással fenyegette azokat, akik a potenciális szövetséges korlátozásában együttműködnének a Fidesszel.

De visszatérve 2020-ba, április végén a kormánypártok benyújtották az elektronikus információkat szabályozó törvényt. A jogszabály-tervezet felhatalmazta volna a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot és a Katonai Biztonsági Szolgálatot, hogy „ideiglenesen”, 90 napig hozzáférhetetlenné tehessék a „honvédelmi vagy szövetségi érdekeket sértő” tartalomszolgáltatókat. Az ellenzéki együttműködés mellett immár elkötelezett Jobbik képviselői váratlanul megszavazták a törvényt. Majd az elnökség utólag már nem vállalt közösséget Varga-Damm Andreával, mert a téma vezérszónokaként káros döntésre bírta a képviselőtársait. A honanya kilépett a Jobbik-frakcióból.

Vajon mi, választópolgárok elvárhatjuk-e, hogy az ellenzéki pártok megegyezzenek a követendő stratégiáról, ha még arra is képtelenek, hogy a pártjukon belül megegyezzenek egymással?