A veterán újságíró amerikai állomáshelyéről hozott haza egy beszélgetős műsort. Többnyire előre fölvett interjúval kezdi, tegnap Kiszelly Zoltánt szólaltatta meg. A politológus ugyanis a Mozgástér nevű blogon elmarasztalta a „külföldről pénzelt”, „álcivil” szervezeteket, amelyek „demokratikus felhatalmazás nélkül” alakítanák át a magyar társadalmat. E felfogást vitatta a műsorvezető, elvégre a kormánypárti sajtónak épp úgy nincs felhatalmazása a társadalom átalakítására, mégis háborítatlanul hat a társadalomra.

Kifejtette, hogy a kormányzat jóvoltából meggazdagodott vállalkozók „összevásárolták a fél médiát, és ingyen beadták a közösbe”. Ez felpiszkálta Kiszelly Zoltán képzeletét. Az urakat gróf Széchenyi Istvánhoz hasonlította, aki 1825 végén felajánlotta birtokai egyévnyi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására. Bolgár György furcsállotta ugyan a történelmi párhuzamot, abban mégis közös nevezőre jutott az interjúalannyal, hogy Orbán bizalmi emberei hazafias buzgalmukban ajánlották föl vagyontárgyaikat a Közép-Európai Sajtó és Média Nonprofit Alapítványnak. Értem persze, hogy a kormánypárti politológus el akarta hitetni a sajtótermékek felajánlását. Bolgárnak viszont élnie kellett volna a gyanúval, hogy a közösbe való ingyenes beadás mellébeszélés.

Andy Vajna, az Amerikából hazatelepült filmproducer ugyanis cáfolta az ingyenességet: „Én a Mediaworks-től kaptam egy ajánlatot a Lapcomra. Mivel én ezt üzleti vállalkozásnak tekintem, a felkínált összeget néztem, ami megfelelő volt ahhoz, hogy eladjam.” (Index.hu, 2018.12.10.) A gazdasági újságírók szerint Mészáros Lőrinc portfóliója 9,89 milliárd forintot ért, a Heinrich Pecina-féle Inform Média 10,41 milliárdot, a Vajna-féle Lapcom (a szegedi Délmagyarország, a győri Kisalföld és a budapesti Bors) 6,16 milliárdot. Ha hozzájuk vesszük néhány egyéb médium beadását a közösbe, akkor a kormánypárti alapítvány egyik napról a másikra 30,611 milliárdnyi vagyonnal gyarapodott.

Vajna nem nevezte meg az összeget, de amit kapott, közel lehetett a Lapcom piaci értékéhez. Az osztrák Pecina, a felhajtónak megismert pénzügyi befektető aligha tekinthető magyar hazafinak, róla is feltételezhető, hogy megkérte a miskolci Észak-Magyarország, a nyíregyházi Kelet-Magyarország és a debreceni Hajdú-bihari Napló árát. Mészáros Lőrinc gázszerelőről, a miniszterelnök felcsúti osztálytársáról azonban majd’ minden elképzelhető. Talán még az is, hogy ő korunk Széchenyije.