A női kézilabda válogatott dán szövetségi kapitánya ezt állította a románok elleni egygólós vereség után megtartott sajtókonferencián. Noha nem egészen így mondta. Saját bevallása szerint ez hagyta el a száját: „I got fucked.” Olyasmit jelent, hogy a német bírók kibabráltak, kib…tak, kicsesztek, kiszúrtak, kitoltak velem. Maradnék a kipontozott szónál, elvégre Rasmussent a „nem megfelelő nyelvezet használata” miatt függesztette föl a Nemzetközi Kézilabda Szövetség.

S bár a csapata leszerepelt a világbajnokságon, ha márciusban megemberelik magukat a lányok, még kijuthatnak az olimpiára. Csökkenti azonban az esélyüket, ha az etikai bizottság eltiltja a szövetségi kapitányt, és a sorsdöntő mérkőzéseken nem ülhet a kispadra. Ez az ügy sportszakmai része. Ami engem belőle foglalkoztat, az egy ellentmondás. Miközben egy nemzetközi szervezet megtorolja a csúnya beszédet, a b betűvel kezdődő kifejezés gyakran tűnik fel a magyar sajtóban, különösen a digitálisban. A cikkek (bejegyzések) indulatvezérelt hozzászólói (kommentelői) szinte kötőszóként használják. Az ellentmondás túl feltűnő ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk.

Az olvasottság kedvéért sem szoktam kocsmai kifejezéseket csempészni e digitális bejegyzésekbe, mindazonáltal elismerem az indulatszavak jelentőségét. 1986. október 27-e óta tudom (akkor mutatták be Spiró György Csirkefej című darabját a Katona József Színházban), hogy egy hivatásos tollforgató nem lehet széplelkű. Teremtményeit úgy kell beszéltetnie, ahogy a nyelvi kultúrájukból telik. A Gobbi Hilda játszotta házmesternő is kötőszóként használta ama bizonyos kifejezést, és a szerzőnek épp ezzel sikerült őt jellemeznie. Drámai helyzetekben indokolt az indulatszó, nyomatékosítja a kijelentést.

A fiam kamasz volt, amidőn kértem tőle valamit, amit fontos lett volna megcsinálni. Elfeledkezett róla, és amikor számon kértem rajta, ingerülten szólítottam fel arra, amit higgadtan kipontoznék. Sosem felejtem el az arcára kiülő ijedtséget, megdöbbenést, meghökkenést. Nálam tehát volna Kim Rasmussennek mentsége. De ha az itt töltött három év alatt megtanulta volna a nyelvünket, és néhány perccel a vereség után a b betűs kifejezés hagyta volna el a száját, akkor talán most a Nemzetközi Kézilabda Szövetség sem firtatná, hogy mit mondott a nemzetközi érintkezés világnyelvén.