Médianapló

Médianapló - Mi tekinthető orgánumnak?

2019. szeptember 21. 10:35 - Zöldi László

Becsülöm D. Tóth Krisztát, hogy kilépett a kereskedelmi tévék bűvköréből. Észrevette a válságjeleket, ezért megalapította a WMN.hu-t. Szívós munkával brand-et épített ki, fogalomnak számít az igényes nők körében. Tegnapi cikkében a fake news-jelenségről tűnődött. Talán legfőbb megállapítása ez: „A Facebook, az Instagram, a Twitter, a Google nem sajtóorgánumok.”

Az orgánum az ógörög organo szóból származik. A jelentése eszköz, szerv, ám emberi hangot is jelent, a zenében pedig többszólamúságot. A kézikönyvek szerint a nyilvánosság fórumai közül az időszaki sajtótermék, például a folyóirat és a közlöny szintén orgánumnak nevezhető. A kifejezésnek van valami hatósági, hivatali, hivatalos, mértékadó jellege. Manapság azért fölösleges a sajtót is hozzá illeszteni, mert a papír alapú sajtó „csak” a média legrégebbi eszköze. Időrendben utána következik a rádió, a televízió és az internet. D. Tóth Kriszta is épp azt élte meg, hogy a világháló korában szintet léptek az álhírek. Készítésük immár a nyilvánosság államilag finanszírozott iparágában zajlik.

Egy másik újságíró, Szele Tamás is úgy vélte, hogy „A Facebook nem sajtótermék, ugyanis nem szerkesztik.” (Forgókínpad.hu, 2019.05.20.) A sajtót megint mellőzném a kifejezésből, és a Facebook-ot inkább médiaterméknek nevezném. A kolléga mondatából az is következik, hogy a Facebook és a D. Tóth Kriszta által említett többi orgánum azért sem lehet médiatermék, mert nem szerkesztik őket. De vannak más szempontok is, amelyek a XXI. században szükségesek ahhoz, hogy valamit mértékadó orgánumnak tekinthessünk.

Egy újság, rádió vagy televízió attól volt orgánum, hogy híreket gyártott, és véleményeket is közölt. (Ugyebár „A hír szent, a vélemény szabad.”) Az internet megjelenésével harmadik tevékenységi forma kapcsolódott az orgánumhoz: az utánközlés, a digitális tér befogadóképessége ugyanis korlátlan. Ebben az értelemben teljesnek mondható az Index.hu és a Mandiner.hu gyakorlata. Nem mondható teljesnek viszont a Válaszonline.hu amúgy színvonalas gyakorlata, mert a három alkotórész közül, nyilván anyagi okból nélkülözi a hírgyártást és az utánközlést.

A Facebook-ot azért venném ki D. Tóth Kriszta listájából, mert nem szerkesztik ugyan, de a fészbukozók a megosztás révén utánközölnek, sőt mértékadó véleményeket is megfogalmaznak. Ehhez persze az is kellett, hogy a nyilvánosság gleichschaltolt (egybehangolt, államvonalas) fórumairól kiszorított írástudók többnyire e közösségi oldalon adják közre az álláspontjukat.

7 komment
süti beállítások módosítása