A Rajk Lászlóról írott bejegyzésemnél akadtak hozzászólók, akik nem vették jó néven a témaválasztást. A néhány napja elhunyt építész legismertebb alkotásáról ezt írta Macisajt tegnap 9.29-kor: „A főváros legborzasztóbb giccse.” Majd 15.39-kor PomberMaciként is megállapította: „Összeeszkábált torzó.” Ízléssel nem vitatkozom, a torzót nem írom alá, de szegény kommentelő nem is tudja, mennyire fején találta a szöget az összeeszkábálttal.

A piaccsarnok kétségkívül bumfordi, talán még ormótlan is. Aligha véletlen, hogy sokan hajónak nevezik. Nekem pedig kofahajó. Az ötvenes évek elején apámmal Dunapatajról bementünk Kalocsára, hogy Pesten meglátogathassuk Anti nagybátyámat, aki házmesterkedett a Visegrádi utcában. Nagymamánál aludtunk, hogy hajnalban kiérhessünk a hajóállomásra. Öt körül érkezett lomhán pöfögve a kofahajó Mohácsról, Tolna (káposzta) és Paks (jégbe hűtött hal) érintésével. Kalocsán zsinórra fűzött, napszítta édespaprika koszorúkat helyeztek el a fedélzeten. Csirkék káráltak, és sokszoknyás sváb nénik hangoskodtak. A Nagyvásárcsarnok mellett kötöttünk ki, ahonnan földalatti folyosó vezetett az akkor Dimitrov-téri épületbe.

A kofahajó lapátkereke sodrással szemben kavarta a vizet, XVIII. századi elődjét viszont a víz sodra „hajtotta” a Dunán lefelé. UImer Schachtel-nek hívták, ulmi doboznak. 25-30 méter hosszú volt, négy és fél méter széles, a fedélzet közepén vörösfenyő-gerendákból összerótt kunyhó, hogy ha esik, a három hétig tartó úton legyen plafon harminc-negyven Svábföldön fölösleges ember feje fölött. Így csurogtak le a Donaudeutschok, hogy aztán falvakat alapítsanak a magyar folyószakasz két partján. Az ulmi ácsok tudásából telt volna hézagtalanul kivitelezett hajóra is, az áttelepülőknek azonban durván összeeszkábált uszadékra volt szükségük, hogy szétszedhessék a bumfordi, ormótlan „dobozt”, és lakóházat csináljanak belőle. Ilyen hajót építettek Baján, nemrégiben avatták föl a Magyarországi Németek Művelődési Háza előtt.

1949 őszén, idősebb Rajk László tárgyalásán megkérdezte a bíró, vajon a vádlott vezetékneve honnan származik. A volt külügyminiszter elmondta, hogy az ősei svábok voltak, akik elmagyarosodtak, és a kimondhatatlan Reichből Rajk lett. Már nem kérdezhetem meg az ifjabbik Rajk Lászlót, vajon milyen előzmények után tervezte a Lehel-téri „hajót”. De nem lepődnék meg, ha egy építészeti szakíró kiderítené, hogy a sváb kofaasszonyok ihlették meg.