A fészbuknak sok arca van. Nevezték már digitális bögrecsárdának, kocsmának, közösségi pöcegödörnek, szalonnak, sőt zsibvásárnak is. Ezúttal a szalon jellegét domborítanám ki. Digitális ismerőseim ugyanis afféle szalont alkotnak. Névvel vállalják a véleményüket, amelyet szűk körben osztanak meg egymással.

Kardos András például tegnap este tizenöt sorban adta közre néhány órával korábbi élményét. A főváros budai részében volt dolga, a manapság Széll Kálmánról elnevezett Moszkva téren. Magányosan álldolgált, nyilván várt valakire, amikor észrevett egy szintén magányos alakot, aki papírlapot tartott maga elé. Rajta a szöveg: „Támogassatok minket!” A veterán politikusra, Thürmer Gyulára ismert. A Munkáspárt elnöke főpolgármester-jelöltnek jelentkezett, és aláírásokat gyűjtött. Sürgette az idő, mert ma délután négyig kell leadni az induláshoz szükséges ötezer budapesti lakos személyes adataival kitöltött ajánlóíveket.

A közösségi oldalon megindult a vita. Volt, aki már-már novellának vélte a nyúlfarknyi szösszenetet. Az egyik hozzászóló pedig szívesen látná komolyabb helyen is, mondván: „Én valami sajtótermékre gondoltam.” Anélkül, hogy összebeszéltek volna, Szele Tamás újságíró hasonlóképpen fogalmazott: „A Facebook nem sajtótermék, ugyanis nem szerkesztik.” (Forgókínpad,hu, 2019. május 20.) Ha a szerkesztés azt jelenti, hogy valaki megjelenés előtt átnézi a nyilvánosságnak szánt cikket, akkor nyilvánvaló, hogy erre nem számíthatnak a fészbukozók. De vajon ezen az alapon sajtóterméknek számítanak-e a digitális portálok, amelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy olvasószerkesztőket vagy/és korrektorokat alkalmazzanak?

Van azonban ennél nyomósabb érvem is. A Médianapló olvasói tudhatják, hogy Lefülelt mondatok címmel közlök összeállítást a mögöttünk hagyott hét legütősebb gondolataiból. Nyolc év alatt 628-at jegyeztem föl a Facebook üzenőfaláról. A közösségi oldal 24-gyel kezdett, az idén pedig 105-ig jutott, ezzel a második helyen található a mértékadó médiumok mezőnyében. S hogy még teljesebb legyen a kép, idestova három évtizede gyűjtöm a szállóigéket, van belőlük körülbelül háromezer. Ama bizonyos 628-ból 126-ot tartottam szellemesnek, maradandónak a Facebook kínálatából.

Nem azt állítom, hogy a közösségi oldal sajtóterméknek tekinthető a hírtermelés szempontjából. De amióta államilag korlátozzák a nyilvánosságot, korhangulatot jelző gondolatokkal jócskán akadnak jól író fészbukozók.