Médianapló

Médianapló - Pöcegödör-e a fészbuk?

2019. július 20. 10:38 - Zöldi László

Szele Tamás művelt, szellemes újságíró. Amióta kivonult a FüHü.hu szerkesztőségéből, mert a tulajdonos őt sem fizette ki, gyakrabban nyilvánul meg a közösségi oldalon. Legutóbbi felvázolt egy párbeszédet: „-Mi lenne Hacsek, ha végre megszűnne a Facebook?” „-Mi lenne, mi lenne Sajókám? Megint kocsmába járnának az emberek.”

A Hacsek-Sajó páros a kabarétréfa immár klasszikus szereplője. Olyan pesti kispolgárok, akik nem kocsmában múlatták az időt, hanem kávéházban. A múlt század húszas éveiben ugyanis leginkább a középosztály alsó rétege járt kávéházba a nehezen fűthető lakásából, hogy elolvassa azokat az újságokat, amelyekhez volt idegen nyelvtudása, de nem volt pénze. Széky János műfordító szerint azonban a Facebook „kocsma”. Csepeli György szociálpszichológus szerint „szalon”. Gazda Albert újságíró viszont „közösségi pöcegödörként ” tartja számon. Az a benyomásom, hogy a szalon túl előkelő volna digitális intézménynek, a pöcegödör pedig igazságtalan értelmezés.  

Amióta használjuk a világhálót, egy kép lebeg a szemem előtt. Az épülettömb alsó szintjét foglalja el a nyilvános hely, amelynek bejáratától balra van a kávéházi, jobbra a kocsmai rész. A digitális kávéház törzsasztalánál olyan polgárok üldögélnek, akik jól ismerik egymást. Elviselik a másik véleményét, de nemcsak a rögeszméjét, hanem a rigolyáit is. A digitális talponállóból néhányan kitámolyognak a közös vécébe, majd tévedésből nem a kocsmájukba mennek vissza, hanem a polgárok kávéházába. S mert látnak üres széket a törzsasztalnál, lezöttyennek. Úgy kotyognak bele a beszélgetésbe, hogy nem mutatkoznak be, és mindenkit letegeznek.

Ha a világháló a digitális kávéház és kocsma elegye, akkor a nyilvánosság egyik zárt körű nyúlványát, a Facebookot nem becsülném föl szalonnak, de nem is fokoznám le pöcegödörnek. A kocsma elnevezést pedig azért pontosítanám, mert a rokonságban volt egy ma már halott asszony, aki a férje falusi szőlejében készített bort decinként mérte ki a városi házuk szuterénjében. Délelőttönként ott tanyázott a színház második-harmadik vonala: epizodisták, zenészek, statiszták. Egy-egy tanár, ügyvéd és egyéb értelmiségi is került hozzájuk, aki titkolta alkoholizmusát a helybéli nyilvánosság elől. Ez a mintegy tucatnyi ember összeszokott társaságot alkotott. S mert többé-kevésbé értelmesen beszélték meg a város-ország-világ dolgait, méltányosságból digitális bögrecsárdának képzelem a fészbukot.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://medianaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr5314971710

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Toller Béla 2019.07.20. 18:59:42

A facebook egy jó ötlet, mint a szocializmus, vagy maga a kommunizmus. De nem lehetett jól megvalósítani. Most meg már kémkedik az ember után.

funivia 2019.07.21. 00:20:17

" a pöcegödör pedig igazságtalan értelmezés" - lehet, hogy igazságtalan, de az biztos, hogy a facebook egy nagyon sok szempontból káros közösségi oldal. A felhasználók legrosszabb tulajdonságait, szokásait, félelmeit erősíti. Csekélyke a haszna a felhasználóra nézve, viszont mentálisan romboló káros hatásiról már igen sok tanulmány született.
Soha nem hittem volna, hogy lesz majd egyszer egy olyan platform, ahol olyan tartalmak jelenhetnek meg, amiket hagyományos sajtó termékek soha nem jelentettek volna meg.

Drizari 2019.07.23. 12:27:49

A kocsma komoly intézmény volt: ott nem lehetett bárkit bármivel sértegetni, komoly következményekkel járt. Olykor bicskás következményekkel.

Flankerr 2019.07.23. 21:04:43

Jó analógia, tetszik