Médianapló

Médianapló - Mihez kezdjünk a szabad nyilvánosság szigeteivel?

2019. május 16. 10:31 - Zöldi László

A szakmai szempontból legfájdalmasabb cikket a Magyar Hangban olvastam. Farkas Melinda írta, a két lapszerkesztő közül az egyik. Az országgyűlési választás után a Simicska-féle Magyar Nemzet romjain felépített hetilap vezető munkatársa kifejtette, hogy nem az ő szégyene, ha fizikai munkával keresi a kenyerét, máskülönben nem művelhetné a „szabad és független” újságírást. Az egyik fővárosi piacon dolgozik, félbe vágott zsömlébe vajat ken, és a pénztárt is ő kezeli.

Gondolatmenete azért érint érzékenyen, mert a tanítványaim 129 szerkesztőségben helyezkedtek el, és ahogy szűkült a nyilvánosság, egyre többen kényszerülnek másodállásra. Van, aki eladóként dolgozik egy plázában, hogy a fizetéséből eltarthassa a magánportált, amelyet szerkeszt. S mert a legtöbben közülük nők a húszas évek végén, a harmincas évek elején, hajlamosak a menekülés legemberibb válfaját, a baba-projektet választani. Nem könnyű manapság kormánytól független újságírónak lenni, ezért tűnődöm Farkas Melinda talán legfontosabb mondatán: „Amíg hajlandók áldozni a független lapokra, addig létezik a szabad nyilvánosság szigete.”

Sok sziget van, amelyre szívesen áldoznék. A Debreciner nevű portál például egyetemi éveim városában jelenik meg, és az egyik legjobb helybéli újságíró, Porcsin Zsolt alapította. Ő havi ezer forint előfizetési díjat kér. Örömmel utalnám át, csakhogy a Heti Válasz romjain épülgető portál, a Válaszonline épp most vázolta föl a támogatás háromféle módját. Szívesen utalnék oda is egy kis pénzt a nyugdíjamból. Kár, hogy a Klubrádió szintén kérincsél, és ő is megérdemelné a támogatást. A Múlt és Jövőt pedig beperelte két költő-utód, és a sérelemdíj félmillió forintra rúg. Ha nem fizet a kiadóhivatal, egy jó folyóirat szűnik meg. 

Vagy tucatnyi szabadságsziget található a látókörömben, amelyek igényt tartanának a támogatásomra. Annyi pénzem azonban nincs, hogy mindegyik életben tartásához hozzájáruljak. Előveszem hát a jó öreg Sajtóalap ötletét, amely a skandináv országokban és német nyelvterületen bevált. Mindig lesznek olyan szerkesztőségek, amelyek épp azért veszteségesek, mert nem érik be az olvasók kiszolgálásával, hanem értéket is teremtenek. S ha már beválasztottunk politikusokat az országgyűlésbe, akkor kegyeskedjenek a képviseletünkben megszavazni, hogy a reklámadó meghatározott százalékából alapítvány jöjjön létre. Sajtóalap, amely az értéket látja a szabad nyilvánosság szigeteiben, nem pedig az ideológiát.       

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://medianaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr4514829830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

megamovieboy · http://europeanphalanx.blog.hu/ 2019.05.16. 14:18:19

A kérés jogos, de a trend, ennek az ellenkezője. Van a globalista, multinacionális érdek és vannak a nemzeti érdekek. Ezekre van pénz, mert gazdasági, hatalmi érdek áll mögötte. Hiába csinálja meg valaki a világ legjobb portálját, beleőszül mire a megélhetéshez elegendő követőt szerez rá, miközben a konkurencia szépen lemásolja. Az embereknek kellene erre áldozniuk nagyobb létszámban, de azt a pénzt, amit erre áldozhatnának elszívják a multik és a kormányok.