Médianapló

Médianapló - Miért nincs nyelvvizsgájuk a szegényebb néprétegekből való diákoknak?

2019. április 27. 10:01 - Zöldi László

Tegnap tüntettek Budapesten a diákok. Eljátszottak a gondolattal, hogy ha jövő szeptembertől idegen nyelvi vizsgára lesz szükségük, máskülönben nem veszik fel őket felsőoktatási intézménybe, akkor Orbán Viktor is mutassa be a papírját.

Némi iróniával javasolták azt is, hogy az országgyűlés hozzon törvényt a mindenkori miniszterelnökről. Alkalmaztatási feltételül szabták volna legalább egy idegen nyelvből a középfokú vizsgát. Orbán elég jól beszél angolul, de nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy nincs róla papírja. A volt miniszterelnök Gyurcsány Ferenc be is vallotta egy tévéinterjúban, hogy a középiskolában és a főiskolán ő bizony ellustulta az idegen nyelvet, és csak harminc év körül jött rá, hogy szüksége van az angolra. Rosszabbul beszél, mint politikai ellenfele, de azért megérteti magát.

Évtizedekig tanítottam főiskolán; megfordultam Szombathelyen, Székesfehérvárott, Egerben és Nyíregyházán is. Azt tapasztaltam, hogy a tanítványok közül minden harmadik nem vehette át a diplomáját. Túljutottak ugyan az államvizsgán, a diplomához szükséges idegen nyelvi vizsgát azonban elmulasztották. Sok százan vannak, akik munka mellett tették le azt a fránya vizsgát, és jókora késéssel vették át a diplomájukat. Nem kevesen vannak olyanok is, akik mind a mai napig diploma nélkül dolgoznak, ami akár jóval kevesebb fizetéssel járhat.

A hazai főiskolákra eddig sem föltétlenül a legjobban felkészült (felkészített) középiskolásokat vették föl. Akinek telt a szülők jövedelméből, nem egy, hanem két idegen nyelvi vizsgával kezdte tanulmányait a felsőoktatásban, leginkább az egyetemen. A főiskolát többnyire azok választották, akiket otthon nem kergettek nyelvtanárok a zongora körül. Rengeteg tehetséges fiatallal szembesültem, aki nemcsak azért kínlódott az angollal vagy a némettel, mert a középiskolában nem készítették föl a középfokú vizsgára. Azért is, mert az idegen nyelvi lektorátust elsorvasztották az anyagi gondokkal küszködő főiskolákon. Arra pedig nem volt pénzük a diákoknak, hogy beiratkozzanak a városi nyelviskolába, amelyben a főiskoláról kirúgott tanároktól tanulhattak volna.

Ezt a folyamatot nem gondolták végig az emberi erőforrások minisztériumában. Vagy ha végiggondolták, még rosszabb a helyzet. Azt jelentené, hogy a jövő ősztől igényelt idegen nyelvi vizsgával tudatosan torlaszolják el a diplomához vezető utat a szegényebb néprétegekből való középiskolások elől.       

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://medianaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr5014788710

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

littke 2019.04.27. 15:23:32

A szegényebb családokból származókanak sokszor az a hátránya, hogy az oktatás fontosságát nem ismerik fel a családban, ergo, a diák továbbtanulását nem támogatják. "Jobb akarsz lenni apádnál?" Tehát nemcsak a nyelvnél vannak hátrányban hanem mindenütt.
Egy idegen nyelv tudása, és főleg angolra gondolok, rendkívül fontos a legtöbb munkakörben. Ha az idegen nyelvet elemi iskolákban kezdik el, és megy végig a gimin és a főiskolán keresztül, talán át fognak tudni menni egy nyelv vizsgán.

Manna5 2019.04.27. 16:07:45

@littke: Kérdés melyik ország milyen típusú nyelvvizsgáján? Nekem volt egy bájos, ifjú angol tanárnőm, aki kis tini korától több mint egy évtizedet élt az USA-ban. Anyanyelvi szinten beszélte az angolt. Sőt! Olvasta, írta is! Ezzel a tudással nem tudott átmenni a Rigó utcai nyelvvizsgán, mert ott irodalmi brit angolt vártak el. Még is lett papírja, mert valakinek a valakije összehozta a vizsga központból valakivel, aki 60 és 100 ezer forint közötti összegért megszerezte a papírt, úgy, hogy el sem kellett mennie a vizsgára. Ez volt a jobbik eset. Ismertem olyan embert is, akinek a Streamline English című népszerű nyelvkönyv első két oldalát kellett megtanulnia s megvolt a nyelvvizsga. Azóta sem tud többet, de arról viszont van papírja! Na, ez volt a rosszabbik eset - viszont a bevált gyakorlat. Igaz, ez a 90-es évek elején volt, azóta a Rigó utca (hogy te is értsd, ott volt az egyetlen auditált nyelvvizsga központ) monopolhelyzete megszűnt. Hogy a helyzet változott-e, azt sajna nem tudom... de ha belegondolunk, hogy ez itt Magyarország, akkor valójában csakis pénz kérdése egy nyelvvizsga.... (nem vigyorgok keserűen - szomorú vagyok)

littke 2019.04.27. 17:15:42

Ilyesmire nem is gondoltam.

maim 2019.04.27. 17:26:54

18 éves voltam,amikor megszereztem a Rigó utcai nyelvvizsgát még érettségi előtt.Akkor még nem volt igazi nyelvtudásom,csak bemagolt szövegek.Eltelt 30 év,közben elkezdtem Angolokkal dolgozni,körberöhögtek néha,de felfejlesztették a tudásom úgy,hogy még a vidéki Skótot is megértettem.Őszintén sajnálom azt a diákot,akinek nincs meg a nyelvtanulási képessége,mert ez egy képesség is,nem csak akarat kérdése.Olyan,mint a zenei hallás.Kinek jobb,kinek rosszabb.Hogy ezért még fizessen is egy nyelvi antitalentum és ne kapjon egy mérnöki diplomát az durva.

Drizari 2019.04.27. 18:22:06

Hihetetlennek tűnhet, de a nyelvérzék egyfajta tehetség, ami az intelligenciától független, ám viszonylag állandó készségek alkotják. A négy legfontosabb készség: - fonetikai kódoló képesség (ki mennyire képes az anyanyelvétől eltérő idegen hangokat azonosítani, azokat egymástól megkülönböztetni, megjegyezni az adott hangnak megfelelő betűt, és felismerni az adott hangot) - nyelvtani érzékenység ( ki mennyire képes a felismert szavak szerepét pl. alany, határozó stb. meghatározni) - induktív tanulási képesség (ami segít a nyelvi szabályok kikövetkeztetésében és új szabályok alkotásában) - memorizálási képesség (különösebb magyarázatra nincs szükség)

Ezek a legfontosabb készségek, amik az egyedeknél más és más mértékű, emiatt tanul valaki könnyedén, míg más vért izzadva nyelvvizsgázik, és rövid idő elteltével használni se bírja azt az idegennyelvet.

Meglepő lehet az is, hogy idegennyelvi környezetben se bír mindenki egyforma "könnyedséggel" tanulni, ehhez másféle képességeknek is működésben kell lépni.

A nyelvérzék létező tehetség, kinél több, kinél kevesebb, ami viszont nincs szoros összefüggésben egyetemi szakirányú végezettség megszerzésével. Ezért lehet valaki kiváló villamosmérnök idegennyelvi vizsgaoklevél nélkül is.

littke 2019.04.27. 18:50:54

Képesség vagy sem, a mai világban ha valaki már csak a szakirodalommal is fenn akar tartani, nembeszélve ha utazni akar, az angol nyelv muszáj. Aztán hogy mennyire jól beszéled, milyen a kiejtésed az másodlagos.
Főleg magyaroknak. El sem merem képzelni egy csak magyarul tudó helyzetét pl a Houstoni repülőtéren. De a német vagy a francia se segítene.

Nos a választás az illetőé. Persze ha megtanultad, akkor gyakorolni kell. Mert el lehet veszteni. 20 éves koromban jól beszéltem németül is, de 50 év É. Amerikában, ahol sosem használtam, ma már csak 5% maradt meg.

jajdehülyevagyok 2019.04.28. 06:43:31

Hülyeség. Ez a mai kor követelménye, olyan, mint a számítógépismeret. Ada tesz elé a munkáltató egy feladatot, meg kell tudni oldani.
Magyartanár mondhatja, hogy nem értek a matekhoz, nem fogok átlagot, százalékit számolni az értékelésnél?

Sissy67 2019.04.28. 09:36:44

@littke: általános iskolában a nyelvtanulás alapozó jellegű. Középiskolában az óraszám elvileg meglenne, már ami a gimnáziumot illeti, de a színvonala sajnos jelenleg egyrészt meglehetősen tanárfüggő, másrészt a nyelvvizsgára felkészítés ( feladattípusok, témakörök) nem szerepel alapból a tematikában. Ha jó a tanár, fel tud készülni órán is a gyerek. Viszont ha nem, szüksége van nyelvvizsgára felkészítő különórára. Ami nem mindenkinek megfizethető. Ezt könnyítené az, ha elég lenne az egyetem alatt eljutni a nyelvvizsgáig, hiszen az egyetemeken talán akad jó felkészültségű nyelvtanár. Akadna...De! Az ELTÉN nem nyelv szakosként nincs lehetőséged nyelvi tantárgyat felvenni, egyetemi keretek közt, ingyenesen nyelvet tanulni. Érdeklődésre a válaszuk: jelentkezz az Origó Nyelvi Centrum ( borsos árú) tanfolyamára. Szerintem felháborító, hogy elvárt a nyelvvizsga, de nincs meg a feltétele a nyelvtanulásnak.

Sissy67 2019.04.28. 09:42:48

@Manna5: Arról nem is beszélve, hogy a magyarországi nyelvvizsgák nagyrészét el sem fogadják a külföldi továbbtanuláshoz, munkához. Hiába van felsőfokú, C1 Origó (Rigó utcai) nyelvvizsgád, ha ilyen terved van,meg kell csinálni mellé egy KÖZÉPFOKÚ IELTS vagy Cambridge vizsgát.

Sissy67 2019.04.28. 09:46:43

@littke: ez igaz, az a fontos, hogy beszélni képes legyen valaki, ha hibásan is, vagy nem jó kiejtéssel. Csakhogy a nyelvvizsgán ennél magasabbak a kritériumok.

Zöldi László 2019.04.28. 10:15:01

@Manna5: Kedves Anna! Nemcsak Neked válaszolok, hanem a többi hozzászólónak is. Köszönöm a kommenteket, mindegyikben találtam megszívlelendőt. Meg is írtam a következő (mai) bejegyzésben. Üdv.

bölcsbagoly 2019.04.28. 17:10:29

@Drizari: Hasonló a véleményem! Nem véletlenül jó a nyelvérzékük a zenével foglalkozóknak, mivel mindkettő esetében a hallás minősége (egyrészt a fül érzékenysége, másrészt az agyi hallóközpont fejlettsége) a döntő tényező! Van akire ragadnak a nyelvek, más meg kivételes intellektussal is kínlódik velük.
Egy nagynéném félévszázadot élt Bukarestben s még sem volt képes az aránylag könnyű román nyelvet megtanulni.
Littke: egy másik rokonomnak Washingtonból jövet NY-ban kellett átszállnia. Nem tud angolul s mégis elboldogult.