Egyszer összeszámoltuk, és kiderült, hogy a tanítványaim 129 szerkesztőségben helyezkedtek el. Közülük sokan szerepelnek élő adásban is. E rovatot tizennyolcadik éve írom nekik, talán hasznosítják e bejegyzést. Az adott alkalmat rá, hogy vasárnap délután, egy kézilabda mérkőzés előtt imigyen válaszolt a győri kézilabdások edzője: „Az, hogy pályára lép-e Nora Mörk, teljesen helyzet- és szituációfüggő.”

Danyi Gábor arra utalt, hogy az Audi-gyár norvég alkalmazottja, akinek többször is megoperálták a térdét, hosszú lábadozás után most jutott olyan állapotba, hogy pályára léphetett volna egy dán csapat ellen. Igen ám, csakhogy idegenben is győzött a jól fizetett külföldi sztárokkal teletűzdelt magyar csapat, és az edző nem kockáztatta a frissiben gyógyult világklasszis játékát. Döntése aligha tartozik a Médianapló vonzáskörébe, annál inkább az, ahogy felelt a tévériporternek. Mentségére szóljon, hogy nemrégiben lépett elő másodedzőből főedzővé, és még nem szokta meg a nyilvánosságot.

Az ügyetlen fogalmazást nem kifogásolnám, ha nem vétett volna olyan típushibát, amellyel elég gyakran találkozunk a nyilvánosság fórumain. Néhány kísértetiesen hasonló példa. „Élethelyzeti szituáció” - fejtegette Kordás László szakszervezeti vezető (ATV, 2015. július 13.) „Keresem ezeket a helyzeteket, szituációkat” - közölte Vona Gábor Jobbik-politikus (ATV, 2016. szeptember 21.) „Valahogy föl kell dolgozni bizonyos helyzeteket, szituációkat” - tűnődött Péterfi Judit műsorvezető (Hír TV, 2018. március 17.) S most, íme, a győri sikercsapat edzője is hódolt egy divatjelenségnek.

Az idem per idem latin kifejezés, és azt jelenti, hogy ugyanazt ugyanazzal. A nevekből kiderül, hogy nemcsak pályakezdő közéleti személyiségek gyakorolják az indokolatlan szóismétlést, hanem tapasztaltak is. Nem könnyű persze a nyilvánosság fórumain megszólalni, különösen élő adásban nehéz, ezért szóba se hoznám az elhangzottakat, ha az illetők fordítva használták volna ugyanazokat a szavakat. Ha előbb mondják ki az idegen nyelvből kölcsönözött szituációt, de rögtön észbe kapnak, és a helyzettel pontosítják magukat. Akkor indokolt a szóismétlés, és az önkritikáért még nőnek is a szememben. A sors iróniája, hogy mind a négyen előbb használták a helyzet kifejezést, majd fűzték hozzá az immár fölösleges idegen változatot.

Egyébként a jelenség görög neve tautológia, és magyarra úgy fordítható, hogy ugyanazt mondás, a mondottak ismétlése. Vagyis szófecsérlés, szószaporítás.