Médianapló

Médianapló - A megyei sajtó kinek volt menedék?

2019. március 27. 09:54 - Zöldi László

A vidéki sajtó magánosításáról írott bejegyzésem vitája most fejeződött be. A hozzászólók közül néhányan a privatizáció egyik mozzanatát firtatták. Tőlük függetlenül Fricz Tamás politológus így foglalta össze a folyamatot: „A posztkommunista MSZP az Axel Springernek adott el az 1990-es választások két fordulója között hét megyei lapot, s jutott ezzel nagy bevételhez, egyben átmentette a régi újságírókat az új rendszerbe.” (Magyar Nemzet, 2019.03.23.) A szerző társadalomtudományi felkészültségét nincs okom kétségbe vonni, sajtótörténeti kutatásokkal azonban nem foglalkozott. Véleménye a sajtóprivatizáció egyik jobboldali értelmezése.

Annyi igaz, hogy az első választási fordulóban kiderült, az MSZP nem számíthat győzelemre. Igyekezett hát megszabadulni ama újságoktól, amelyeket még nem értékesített. Azért keresett külföldi befektetőket, mert attól tartott, hogy a hazai érdeklődők mögött a győzelemre esélyes MDF rejlik. Ha a megyei lapokat szétosztja a külföldiek között, csak nem tűnik föl mindegyik fölött Antall József és Csurka István szelleme. Miért mégis, hogy a Springernek ajánlotta föl a legnagyobb falatot? Azért, mert a még facér napilapok múltjában volt egy bibi.

Mi van, ha a történelmi pártok bejelentkeznek értük? 1944/45-ben ugyanis a szocdemek, a kisgazdák, a parasztpártiak és a kereszténydemokraták alapították őket. E szerkesztőségek hiába egyesültek 1948/9-ben a kommunistákéival, a jogutódok (a Magyar Dolgozók Pártja, az MSZMP és az MSZP) csak a kezelési jogukat szerezték meg. Ezért a Springer nem a bizonytalan tulajdonviszonyú újságokat vette meg, hanem a szúette íróasztalokat, a lestrapált írógépeket, a kopott fogasokat és a poros függönyöket.

Az újságírók maradtak a szobában, és átszerződtek az új kiadóhivatalhoz. Így lett például a pécsi Dunántúli Naplóból Új Dunántúli Napló, a szolnoki Néplapból Új Néplap, a tatabányai Dolgozók Lapjából pedig 24 Óra. Az országgyűlés sajtóbizottsága később vitatta az ügyes trükköt, de jogszerűségét nem kezdhette ki. A német nyelvterületen konzervatív szellemiségű Springer így mentette át a régi újságírókat az új magyar sajtóba. E folyamatot egy másik politológus, Boros Bánk Levente világította meg: aki távol akarta tartani magát a rendszerváltás után szerinte kialakult véleménydiktatúrától, „az jószerével csak a megyei sajtóban találta meg a helyét”. (Origo.hu, 2019.03.14.)

Ő sem foglalkozott sajtótörténeti kutatásokkal, ettől azonban még ellentmondás van a két kormánypárti elemző álláspontja között. Ki oldja fel?    

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://medianaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr5714718983

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nem anyja Nikolics..Nikolicsné az anyja ! 2019.03.27. 15:59:07

Szem a megyei lapoknál lényegesebb az országos napi és hetilapok kérdése.Ezek privatizációjáról is születhetne poszt.

Dzendör Sztadiz 2019.03.28. 07:38:54

Teljesen világos, hogy a maszop lopott vagyont adott el a külföldi "befektetőnek". 2 okból: így átmentette az elvtársi sajtómunkásokat; így próbálta a jobboldalt kizárni a médiafelülethez jutásból. Ugyanis a 90-es választási (és később a 98-as) választási eredményt csak ideiglenes kisiklásnak tekintették, ami után végleges visszatérést reméltek.

Zöldi László 2019.03.28. 10:50:19

@Dzendör Sztadiz: Az utókor mindig hajlamos olyan tudatossággal felruházni egy politikai szervezet, amelynek nyoma sem volt például az MSZP 1990-es működésében. Voltak persze anyagi és politikai érdekei, de nem látott tovább az orránál. Ön túl sokat feltételez róla.

Dzendör Sztadiz 2019.03.29. 15:34:00

@Zöldi László: Pedig az msz(m)p tudatosan készült a hatalom- és vagyonátmentésre.

Zöldi László 2019.03.29. 16:42:19

@Dzendör Sztadiz: Kérem, olvassa el interjúmat az MSZP első kincstárnokával, amely a Magyar Média című folyóirat 2000/2. számában jelent meg. Ez a sajtóprivatizációról szóló szakirodalomban a talán leggyakrabban idézett helyzetétzékelés.