Médianapló

Médianapló - Az új kormánypárti alapítvány megmenti-e a papírra nyomtatott sajtót?

2019. január 23. 10:20 - Zöldi László

Érdeklődéssel figyelem a KESMA szárnypróbálgatásait. A rövidítés mögött a XXI. századi Hírlapkiadó Vállalat rejlik. Hajdan a megyei napilapokat adta ki 1,2 millió példányban, és a nyereségükből tartotta el az MSZMP központi lapját, a Népszabadságot. Most a mozgásba lendült Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány is a megyei sajtót vonta befolyási övezetébe, hogy eltarthassa a Magyar Idők című kormányzati napilapot.

A KESMA-kuratórium elnöke, Varga István ügyvéd interjúban fejtegette, hogy „Azt mondtuk: keresztény, nemzeti, konzervatív újságírást szeretnénk, ehhez kell az alapítvány.” (24.hu, 2019. január 22.) A múlt század nyolcvanas éveiben ideológiai szándékkal már nem nagyon idegesítették a magyar újságírókat, igaz, akkoriban kifelé mentünk a puha diktatúrából, most pedig befelé megyünk a kemény demokráciába. De hogy enyhítse kendőzetlen őszinteségét, a kuratóriumi elnök megismételte az alapító okmány kulcsmondatát is: „Annak ellenére, hogy az emberek többsége interneten olvassa a híreket, felmérések szerint mégis az újságcikkeknek hisznek jobban. Ezért célja az alapítványnak, hogy védje és megőrizze a nyomtatott sajtót.”

A digitalizáció korában a papír alapú sajtó haldoklásra van ítélve. Örvendetes, ha a magyar kormány igyekszik megállítani, vagy legalábbis lassítani az elmúlását. Van azonban egy jelenség, amely tűnődésre késztet. Az országos napilapok közül ama szerkesztőségek, amelyek vállalták egy ideológiai értékrend képviseletét, a rendszerváltás óta rengeteg példányt veszítettek. A Népszabadság például 1990-ben 385 ezer példányban látott napvilágot, a megszüntetésekor 37 ezer fogyott el belőle. A politikailag tömbösödött sajtót egyre kevésbé olvasták a másik oldalhoz tartozók.

A megyei sajtó nem tömbösödött politikailag, mert a külföldi tulajdonosok az üzletben voltak érdekeltek, nem pedig a magyar belpolitikában. A családi laptípust szorgalmazták, és a megyei lapok „csak” a példányszámuk kétharmadát veszítették el. A győri Kisalföld még annyit sem: a hajdani 100 ezerből 50 ezer maradt. Az Orbán-kormány bizalmi emberei felvásárolták a megyei sajtót, majd néhány hete átadták az említett alapítványnak. Ezzel közelebb került a napi politikához, és ahhoz, hogy a másik oldalhoz tartozók elforduljanak tőle. A megyei napilapokat utolérheti a politikailag tömbösödött sajtó sorsa: a beszűkülés, és nyomában a megsemmisülés.

Miközben a KESMA intézményesítené a keresztény, nemzeti, konzervatív újságírást, nemhogy megvédené és megőrizné a nyomtatott sajtót, hanem afféle katalizátorkánt még fel is gyorsíthatja a haldoklás folyamatát.      

17 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://medianaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr7814583688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Valóság nevű unokahúgotok 2019.01.23. 20:00:21

Az ideológiailag vezérelt lapok "elveszítették a példányszámuk héttizedét."
A nem politikai irányulstágú megyei lapok "„csak” a példányszámuk kétharmadát veszítették el."

Kedves szerző, a kettő között mindössze 3,3% a különbség: a héttized az 70%, a kétharmad pedig 66,6% - ezek szerint nem akkora rizikó ideológiailag gleichschaltolni egy lapot, hiszen majdnem mindegy, mi van benne, a veszteség ugyanakkora.:-)

IvanGyenyiszovics 2019.01.23. 20:45:33

"Miközben a KESMA intézményesítené a keresztény, nemzeti, konzervatív újságírást, nemhogy megvédené és megőrizné a nyomtatott sajtót, hanem afféle katalizátorkánt még fel is gyorsíthatja a haldoklás folyamatát. "

Tekintettel arra, hogy a printmédia állítólag 90%-a kormányközeli kezekben van, ennek az elfogulatlan szakmabéliek kifejezetten örülhetnek.
A következő választáson már nem lesz mivel elbutítani, megvezetni a vidéki egyszerű embereket, akik a korszerű hírközlési technológiákat nem képesek használni.
Mi ezzel a probléma?

Zöldi László 2019.01.23. 20:48:05

@Valóság nevű unokahúgotok: Igaza van, köszönöm a pontosítást, javítottam.

Zöldi László 2019.01.23. 20:54:27

@IvanGyenyiszovics: Ami a "printmédia" 90 %-át illeti, ezt én sosem állítottam, inkább vitattam, olvasható a Médianaplóban. A médiában (újság, rádió, tévé, internet) kormánypárti túlsúly van, ennek mértéke azonban felmérés híján megállapíthatatlan. A nyomtatott sajtóban nagyobb, a digitális sajtóban kisebb, a tévék és különösen a rádiók billentik el az arányt.

IvanGyenyiszovics 2019.01.24. 08:34:42

@Zöldi László: OK, legyen x-amennyit_Ön_gondol%. Sacc per kábé, ahogy a technológiahiányos vidékiek szokták mondani.
" A médiában (újság, rádió, tévé, internet) kormánypárti túlsúly van, ennek mértéke azonban felmérés híján megállapíthatatlan. "
Akkor mi alapján állítható ez a médiatúlsúly, ha nincs is felmérés róla?
(Semmi kötekedés, de valaha méréstechnikán azt tanultuk, nem állítható pontosabb eredmény, mint amennyire pontos a mérőeszközünk. Amit szoftverrel, matematikai módszerekkel azért lehet javítani ha sokszor megismételjük a mérést.
Na de ha egyszer sem?)

Netuddki. 2019.01.24. 08:45:37

@IvanGyenyiszovics: Mérést nem azért ismétlünk mert pontatlan a mérőeszköz. Vagy rosszul tanították, vagy rosszul tanultad meg.

"Egy mérés nem mérés..."

Zöldi László 2019.01.24. 08:54:15

@IvanGyenyiszovics: 1. Százalékosan nem állítható, mert nincs róla felmérés. Ha visszaolvasná a Médianaplót, erről találna vagy tíz bejegyzést. 2. A kormányzati túlsúly azonban érzékelhető, a többit kifejtettem a korábbi válaszban. 3. A méréshez mintegy 8000 sajtóterméket kéne figyelembe venni. Még akkor is több százat, ha csak a politikai vagy közéleti jelzővel ellátottakat listáznánk. 4. Lehet viszont mérni a média hatását, ezeket a százalékokat szokták összekeverni a túlsúly mértékével.

nick papagiorgo 2019.01.24. 09:12:42

Az interneten is van kormányzati médiatúlsúly?

Zöldi László 2019.01.24. 10:27:53

@nick papagiorgo: Azért fogalmaznék úgy, hogy a digitális sajtóban jobban áll az ellenzék, mert a megyei lapok fölvásároltatásával a kormány a hagyományos sajtóban törekedett túlhatalomra. Nehéz eldönteni, vajon azért-e, met a médiaszemlélete megrekedt a papír alapú sajtónál. Vagy nem rekedt meg, de a falusi Magyarországba ágyazódott megyei sajtó révén szerzett kétharmadot. Esetleg azért, mert tisztában van azzal, hogy a világháló nem ellenőrizhető. Vagy ellenőrizhető ugyan, de csak úgy, mint Kínában vagy Iránban, ez pedig uniós tagként egyelőre nem vállalható.

nick papagiorgo 2019.01.24. 10:56:24

@Zöldi László: szerintem a válasz: is.

Egyfelől ugye a kormánynak fontosak a vidéki szavazók (ahogy Ön is említi), azok meg ugye szívesebben olvasnak újságot, mint a budapestiek. Másfelől a vidéki lapokat nem volt nehéz felvásárolni, mert jóformán csak pénz kellett hozzá, a tulajdonosok vagy maguk is szabadultak volna ettől (lévén veszteségesek), illetve nem is volt a felvásárlással kapcsolatban sem konkurencia (tehát olyan politikai/üzleti konkurens, akinek szintén kellettek volna ezek a lapok, és beszállt volna egy árversenybe), illetve a megyei lapoknak sincs konkurenciájuk (csak egy van megyénként, tehát akié a lap, az kb "uralja" a megyét). Ez, politikusi szemmel, jó befektetésnek tűnhet.

Aztán azzal is tisztában van, hogy a világháló nem ellenőrizhető (a kínai/iráni vonallal szerintem Orbán nem is akar megpróbálkozni), illetve egy "végtelen halmaz": viszonylag olcsón (tehát a nyomtatott sajtónál vagy egy tévénél jóval olcsóbban) rengeteg hírportált lehet alapítani, azokat meg aztán tényleg az olvassa, aki akarja, továbbá nagy a konkurencia is. Tehát ellentétben pl. egy megyei lappal, itt a "befektetés" nem éri meg annyira: hiába hoz létre X darab hírportált, ha azokat nem látogatják. Ebből neki elég egy is (az origo, ugyebár). Az embereket meg nem tudja rákényszeríteni, ránevelni stb, hogy az övét olvassák (és a benne levő híreket higgyék el) és ne a másét. Tehát a világhálót - a nyomtatott sajtóban ellentétben - nem lehet csak úgy "megszerezni".

Zöldi László 2019.01.24. 11:09:00

@nick papagiorgo: Egyetlen pontról gondolok mást. A megyei lapok nem veszteségesek. Pontosabban szólva: a Springer-hálózat főnöke, Bayer József megtartotta a nyereséges lapokat, a veszteségeseket pedig eladta Pecinának. A 18 megyei napilap között vannak nyereségesek, veszteségesek és nullszaldósak, politikai szempontból azonban tavaly a hatalom hasznára váltak. Valószínűleg a 18.as választás volt az utolsó, amikor segítettek megpuhítani azokat, akik az élemedett koruk és az iskolázatlanságuk miatt amúgy is hajlamosak a hatalomra hallgatni. A gyerekeik és az unokáik talán szintén puhíthatóak, de már nem olvasnak újságot, hozzájuk más médiumot kell majd keresni.

nick papagiorgo 2019.01.24. 11:27:50

@Zöldi László: én fogalmaztam pontatlanul: természetesen nem mind veszteségesek, de voltak köztük veszteségesek is, és ugye, ha üzleti szempontból nézzük, egy veszteséges lapot kb. bárki szívesen elad, ha van rá szinte "bármilyen" vevő. Így ezek a lapok könnyen hulltak Orbán ölébe.

Orbán viszont nem üzleti szempontból néz(ett) rájuk, hanem egy hasznos eszközt lát(ott) bennük. Ennek fényében, eredeti kérdésére ("az új kormánypárti alapítvány megmenti-e a papírra nyomtatott sajtót") a válasz igen, legalábbis mindent meg fog tenni azért, hogy megmentse/életben tartsa. Ehhez elég komoly eszközei is vannak (pl. egy kormány áll a háta mögött), jóval komolyabbak, mint szinte bárkinek, aki "szimplán" csak az üzleti életből jön.

Egy kérdés mindazonáltal, hogy ilyen erőforrások birtokában mi lesz a kísérlet végeredménye....

IvanGyenyiszovics 2019.01.24. 20:11:15

@Zöldi László: "Valószínűleg a 18.as választás volt az utolsó, amikor segítettek megpuhítani azokat, akik az élemedett koruk és az iskolázatlanságuk miatt amúgy is hajlamosak a hatalomra hallgatni."

Természetesen ez is egy lehetséges vélemény, mármint az élemedett korú iskolázatlanok ( azaz a 'vidéki', nyugdíjasok meg a technológiahiányosak) hajlamosak a mindenkori hatalomra hallgatni.

Eszerint 2010-ben hirtelen megnőtt az élemedett korú iskolázatlanok száma.
Ami azóta csak fokozódik.
A technológia meg visszafejlődött. Akkor még zümmögtek az 57 kb-es modemek, ma már csak porosodnak a padláson.

Van persze egy másik magyarázat is ( occam beretváját megfenve ismét), ami talán sokkal egyszerűbb, valóságközelibb.
Azok az iskolázott és élemedett korú iskolázatlan tömegek, meg a velük szövetséges iskolázott és fiatalabb egyéb korosztályok ( szmájli, plíííz!) valamiért összevetették a saját valóságukat az akkori (2010) hatalom produkciójával, és azt a következtetést vonták le, hogy ebből elég volt, nézzük meg az alternatívát.

Azóta szignifikáns változás nem tapasztalható e téren (@Netuddki barátunk majd jól kijavít).
Az alternatívát meg hiába kémlelik, se égen, se földön.

Valami még derenghetett 1998-2002 közti időszakról, ami azért bukott meg (állítólag), hogy van pénz, csak a zorbán nem adja oda a zembereknek, meg a zönkormányzatoknak.
Aztán elfogyott a pénz, most meg mintha megint lenne, még felesleges stadionokra is fussa.

2017-ben a mfor.hu/cikkek/vallalatok/nagyot-zuhant-a-lappiac-ev-vegen.html szerint jelentősen csökkent a nyomtatott sajtó példányszáma, amiből nehezen lehetne az olvasni ki, hogy a választás előtt dübörgésbe kezdett a nyomtatott sajtó a 'kormánypropagandában' az említett élemedett korú iskolázatlanok befolyásolására.

Zöldi László 2019.01.24. 20:16:49

@IvanGyenyiszovics: Pedig bizony dübörgött. Olyannyira, hogy a központi szerkesztőség április 9-én megszüntette a Budapestről küldött vezércikkeket a megyei lapokban. A vezércikk megtette kötelességét, a vezércikk mehet. Találgasson tovább, hátha egyszer beletalál a közepébe!

IvanGyenyiszovics 2019.01.25. 00:27:57

@Zöldi László: hervasztó jövőt rajzolt elénk azzal hogy a 2017-ben nagyot zuhanó nyomtatottsajtó is kétharmadot ért 2018-ban, OV Ön szerint is marad, ha a Magasságbeli másként nem rendelkezik.
Élemedett korú iskolázatlanok mindig lesznek. Meg voltak is.
Mi lesz, ha még ezt a nyomisajtót is feltunningolják?
Jobb, ha nem is találgat.
Bár ki tudhassa, egyszer Önnek is sikerülhet.

Zöldi László 2019.01.25. 05:47:13

@IvanGyenyiszovics: Nem akarom megbántani, de ebben a témakörben nehéz nálam próbálkozni. Kekeckedni persze lehet, az érdemi vitához azonban ismerni kéne az összefüggéseket.

IvanGyenyiszovics 2019.01.25. 07:06:24

@Zöldi László: Én sem Önt, és nagyon egyetértek Önnel abban, ismerni kellene az összefüggéseket.
Az 'érzékelés' eléggé szubjektív eredményeket produkál. Lásd a 18-as előtti kormányváltó hangulat érzékelése, a Vona-, Karácsony-,Szél-, satöbbi kormányok megalakulása.
A méréstechnika valós adatok nélkül nem sokat ér, ebben talán megegyezhetünk.

" 1. Százalékosan nem állítható, mert nincs róla felmérés"

A vidéki, élemedett korúak iskolázatlanságával, a korszerű technológia használatának megnehezítésével, a nyomtatott sajtó 'érzékelhető' kormánybarát túlsúlyával magyarázni egy harmadik kétharmadot.... de ahogy gondolja. Ha így könnyebb, ám legyen.