Médianapló

Médianapló - John Kemeny János, az ősinternet atyja

2019. január 02. 11:09 - Zöldi László

Néhány napos késéssel tudtuk meg, hogy 2018. december 26-án meghalt Larry Roberts, az internet atyja. Az atyákból több is van, a Magyar Távirati Iroda fel is sorolta Bob Kahnt, Vint Cerffet és Len Kleinrockot. John Kemeny neve nem azért ugrott be, mert hiányolom a listáról. Őszintén szólva nem tudom, volt-e közvetlen köze az ARPANET betűszóval jelölt ősinternethez. Emlékezetem mélyéről azonban felötlött, hogy ő szintén december 26-án halt meg, igaz, negyedszázaddal korábban.

Kemény János a pesti Berzsenyi Gimnáziumban érettségizett, majd a zsidótörvények elől a családjával együtt kivándorolt Amerikába. Tizennyolc évesen, 1944-ben lépett be a hadseregbe, és a kiskatonát matematikai felkészültsége meg magyar nyelvtudása miatt beosztották Los Alamosba. A kísérleti központban akadt néhány magyar tudós az atombombán dolgozók csapatában. Így ismerkedett meg Kármán Tódorral, Neumann Jánossal, Szilárd Leóval, Teller Edével és Wigner Jenővel. A háború után a csoport vezetője, Oppenheimer professzor a Princeton-egyetem matematika szakán végzett fiatalembert beprotezsálta Einsteinhez tanársegédnek.

Innen már egyenes út vezetett az egyik legpatinásabb főiskolára. A Dartmouth College Bostontól északra, New Hampshire államban, Hanover városában található, 1769-ben alapították. E felsőoktatási intézményben lett John Kemeny huszonévesen tanszékvezető, majd a rektorságig vitte. A múlt század hatvanas éveiben pedig egy Kurtz nevű kollégájával kidolgozta a BASIC-nyelvet. A betűszó mögött tudományos vita rejlik. Keményék azok közé tartoztak, akik nem hittek az informatikusok titkos nyelvében, ezért olyan programnyelvet találtak ki, amelyet a nem szakemberek, például az egyetemisták is elsajátíthattak. Nélkülük jóval később lett volna a világháló mindenkié.

Ehhez persze az is kellett, hogy a számítógép lelkének, a processzornak a kapacitását teljes mértékben kihasználhassák. Ha valaki épp nyomtatta a szöveget, egy másik diák tudomást szerezhetett arról, hogy szabad a számítógép. Nem lepődnék meg, ha egy nálam számítástechnikailag felkészültebb cikkíró kimutatná, hogy a mikroprocesszor atyjára, Andy Grove-ra (Gróf Andrásra) hatott Kemény Jánosék időbeosztásos rendszere.

Az ősinternet magyar atyja egyszer járt itthon, 1964-ben, ám jelenlétének híre nem lépett túl a tudományos élet keretein. 1992-ben bekövetkezett haláláról is csak háromsornyi közlemény látott napvilágot. Ennek most a tízszeresét szenteltem neki.  

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://medianaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr3714528090

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

paveway 2019.01.02. 20:48:25

Egyetem után főiskola? Nekem ez nem tünik óriási fejlődésnek...

vajdasagi 2019.01.02. 21:09:09

@paveway: Hát amikor én ilyen keveset tudok valamiről, akkor csöndben szoktam maradni.

Feca 2019.01.02. 21:28:28

...olyan programnyelvet találtak ki, amelyet nem szakemberek, például az egyetemisták is elsajátíthattak.
Ennyire nem kéne lenézni az egyetemistákat.

Beer Monster 2019.01.02. 22:37:04

@Feca: Ez talán inkább az informatikusoknak szóló kritika, legpontosabban arra a közhelyre fordítható le, hogy az informatikusok csak lehetetlenül hülye dolgokat tudnak kitalálni, amitől normális embernek égnek áll a haja, és még ha valami működik is, akkor is lehetetlenül hülyén, amitől normális embernek égnek áll a haja.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2019.01.02. 23:04:27

@Feca: "Ennyire nem kéne lenézni az egyetemistákat."

Ez pusztán egy tény közlése volt. Az "egyetemisták" nem szükségképpen számítástechnikai szakembereket jelentett, hanem más szakokra járó diákokat is. A számítógépes fogalmakat akkoriban még csakis egy bennfentes közösség ismerte, amit a mai ember már elég nehezen tud elképzelni. A kasztszemlélet a 60-as évek számítástechnikájában még nagyon erős volt, a szoftverfejlesztés szakmájának sem volt még hosszú múltja, és az, hogy egy "nem szakember" ne pusztán illemtudó és áhítatos igénybevevője legyen egy számítógépnek, hanem programírással merészeljen próbálkozni, a világvége közeledtét éreztette a szakemberekkel. Kemény és Kurtz nagyszerű dolgot műveltek, egy magas szintű és olvasható nyelvet kreáltak az ALGOL-lal, FORTRAN-nal szerzett kedvező tapasztalatokra építkezve, sokszorosára gyorsítva a tesztelés sebességét is, kisebb erőforrású, nem szakintézmények által is elérhető gépeken.

JFK-alapítótag 2019.01.03. 07:57:00

@paveway: Szép példája annak amikor az írástudás megelőzi a szövegértést.

szepipiktor 2019.01.03. 09:30:29

"Őszintén szólva nem tudom, volt-e közvetlen köze az ARPANET betűszóval jelölt ősinternethez."
Semmi köze nem volt...
.
" Keményék azok közé tartoztak, akik nem hittek az informatikusok titkos nyelvében, ezért olyan programnyelvet találtak ki, amelyet a nem szakemberek, például az egyetemisták is elsajátíthattak. Nélkülük jóval később lett volna a világháló mindenkié."
Ez marhaság, a számítógépek fejlődése lehetővétette, hogy a felhasználók közvetlenül is használhassák azokat, például a kutatók, fejlesztők, mérnökök, gazdasági szakemberek és számukra készült a BASIC. Az egyszerűsége miatt lett később a mikroszámítógépek alapnyelve.
Sem a BASIC-nak, se az egyetemistáknak nincs közvetlen köze a mai internethez, annak elterjedéséhez. Ahogy "informatikusok" is ma vanna, akkor programozó matematikusok, matematikusok, gépkezelők (operátorok) voltak, és a alkalmazott nyelvek a feladatokhoz voltak optimálisak. Algol, Cobol, Fortran, Pascal stb. ma is léteznek, az életünk változott csupán.
.
Az utolsó előtti bekezdés fikciónak is hibás, a számítógépek fejlődése más kévéház, sem a BASIC-hoz, sem az egyetmistákhoz, sem az internethez nem kapcsolódik, az időosztásos és a mai multitaszkos rendszerek sem azonosak, sem régen, se ma nem kell "megtudni", hogy valaki éppen dolgozik-e a gépen és van-e szabad kapacitás...
Grófékra, az Intelre sem volt ilyen ráhatás, más korszak, más szakterület...
.
Nem atyja az ősinternetnek, soha nem is volt, az egy katonai fejlesztés, később pár egyetem, állami intézet csatlakozott arra.
Kemény az email atyja lehetne, hiszen az eredeti katonai hálózaton hozta létre az első eletronikus levelezőrendszert.
.
Kemény Jánosról illik megemlékezni, illik emlékezni rá, egyike volt azon tudósainknak, akinek munkássága az egész világra hatással volt, a mai napig hatással van.
Ha ismerni szeretnénk (szerintem illene...), akkor legalább Marx György professzor úr A marslakók érkezése (The Voice of the Martians) könyvét kellene elolvasni (én kötelező műnek írnám elő az oktatásban, szemben az amazonos genderszemetek helyett)!
Az email nélkül ma nem működnénk, a BASIC meg a számítástechnikai robbanászszerű fejlődését, annak a civil életbe jutását eredményezte.
Sok más mellett EZEK Kemény János legfontosabb eredményei, a többi rizsa és bulvár.

szepipiktor 2019.01.03. 09:56:38

"olyan programnyelvet találtak ki, amelyet nem szakemberek, például az egyetemisták is elsajátíthattak"
.
OK, értelmezzük ezt a valóság talaján.
Akkoriban a számítógépeket szakemberek működtették, a "felhasználók" átadták számukra a "MIBŐL, MIT" kérést és ehhez a számítástechnikai szakemberek a géphez tartozó nyelven elkészítették a programot, betöltötték azt és az adatokat, majd a végén az eredmény visszaadták a "megrendelőknek".
Sok területen azonban - főleg a bölcsészek számára sötét foltot jelentő műszaki, kutatási, mérnöki területeken - előnyösebb lett volna, ha a maguk a szakemberek használják a számítógépet a speciális feladataikhoz.
A technika megvolt, kellett egy univerzális nyelv - nem pénzügyi, statisztikai, mérnöki stb. - amivel maguk a felhasználók dolgozhatnak.
Ez lett a BASIC!
A 80-as években a mérnökök már hazánkban is maguk írtak BASIC-ban programokat Spectrumon, C64/C128-on majd PC-ken.
Megsprórolták az időt és a hatalmas melót, hogy megértessék a nagygépesekkel a feladat lényegét.
(Ma ilyen a HR-es szakma, mindenhez értenek, de valójában semmihez...)
Tehát a BASIC - és ez Kemény egyik életműve - azt tette lehetővé, hogy a felhasználók a saját feladataikat maguk programozhassák le, de abban az időben ugyanúgy vártak a gépidőre...
Keménynek tehát semmi gonja nem volt az "informatikusok titkos nyelvé"-vel és nem az egyetemisták igénye lebegett a szeme előtt...
.
Napjainkban pontosan itt tartunk!
Az USÁban már az "ötödik generációs" fejlesztőeszközöket használják, nálunk a múltat oktatják az egyetemeken is...
Ott a felhasználó - kutató, egyetemista, kisvállalkozó stb. - a laptopján dob össze fél óra allatt egy olyen alkalmazást, amit nálunk ma 5-6 programozó készít el több hónap alatt.
Ott, a mocskos kapitalistáknál már nem programoznak, azaz nem azt mondják meg a gépnek, hogy HOGYAN tegyék a dolgukat, hanem hogy MIT SZERETNÉNEK! És az MI alapú fejlesztőeszközök (a laptopon) percek alatt elkészítik a szükséges programot ahhoz.
Keményék a BASIC-kel akkor áttrötek egy vastag falat.
Ma megint itt tartunk - elég lenne elolvasni a HVG kiadásában megjelent Big Datás könyvet... -, miközben nálunk a multik bérprogramozói szükségeletei miatt a múltat oktatják, sok területhez hasonlóan évtizedes lemaradáűsokat okozva ezzel - a legfontosabb ágazatban.
Abban az országban teszik ezt, ahonnan Neumann János, Kemény János, Gróf András vagy Simonyi Károly származik, akik ezt, a ma legfontosabb szakmát forradalmasították.

Zöldi László 2019.01.03. 10:57:42

@szepipiktor: Kedves Szepessy Úr! Szemlátomást ért a témához, köszönöm a kiegészítéseket és a pontosításokat. Vitatkozás helyett csupán azt jegyzem meg, hogy néhány napja már elbúcsúzott a rovatomtól. Szent esküvéssel fogadta, hogy soha többé nem olvassa a Médianaplót. Én ugyan nem kértem erre, de fájó szívvel tudomásul vettem a döntését. Most mégis visszahúzta a szíve? Vagy mije?

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2019.01.03. 18:08:59

@szepipiktor: "Sem a BASIC-nak, se az egyetemistáknak nincs közvetlen köze a mai internethez, annak elterjedéséhez."

Közvetlen köze nyilván nincs. De azért szerintem lényeges mozgatója lehetett az akkori informatikai iparnak, hogy megnőtt a számítógépek használatára képesek köre. Mert akiknek a programozást tanítgatni kezdték, azok nyilván érteni kezdtek a számítógép üzemeltetéséhez is, az operátori feladatokhoz, mindenféle számítástechnikai fogalmakhoz. Lett értelme a gépek fejlesztésének. És persze a félamatőrök elkezdték termelni a programokat mindenféle feladatokra, amelyeket a korai időkben ingyen osztottak meg egymással, kollegialitásból, és a programok teszik a számítógépeket. (A 80-as években mi pont ugyanezt csináltuk, óriási lelkesedéssel. Sajnos a cserebere útjai akkor még elképesztően szűkösek voltak. Még a BBS-ek és épp csak születőben voltak.) Már nem csak a matematikai tanszékek dolgozói írtak maguknak matematikai célprogramokat, hanem a diákok is. Az informatikai gyártóknak hirtelen kitágult a piaca, kezdte megérni új technológiai kutatásokat végezni, beruházni az akkor születő félvezetőiparba, a többi már történelem.

Ez bizonyára mindenképp megtörtént volna valamikor, de esélyes, hogy ehhez fontos lépés volt, amikor a programozást az elefántcsonttoronyból a tanulók közé eresztették.

"nem az egyetemisták igénye lebegett a szeme előtt..."

Az, hogy többen értsenek a programozáshoz, a szakma érdeke volt. Maguk a szakemberek sokszor voltak féltékenyek, de a számítástechnika ettől fejlődött. Ha jól emlékszem, valamikor a 60-as években kialakult egy "programozói válság". A gépek kapacitása már nagyobb programok futtatására is alkalmassá vált – több kilobyte operatív memóriával :D –, de a programozás technikája kialakulatlan volt, elkezdtek a szakemberek egyre megbízhatatlanabb programokat írni. (Ezt sajnos a mi korunkból is ismerhetjük.) Kiderült, hogy a programozás egy szakma, és már nem működik az, hogy egy fizikus odaül a terminálhoz, és összebarkácsol magának egy primitív szimulációt. Ekkor vált szükségessé a programozás szélesebb körű oktatása, a programozók kinevelése. Kemény és Kurtz ezen nagyot lendítettek, egy újszerű technikai felfogást kidolgozva.