Médianapló

Médianapló - Szócső-e a médium?

2018. december 25. 10:47 - Zöldi László

A karácsonyról hallottam egy vitaműsort, a Magyar Rádióban tudósok beszélgettek róla. Tegnap Dr. Zsengellér József, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora szinte hangsúlytalanul, mellékesen vetette oda, hogy „médium, vagyis szócső”. S bár 2006-ban az Általános médiaismeret című tankönyv szerkesztőjeként és egyik szerzőjeként utánanéztem a médium kifejezés előéletének, ezzel a megfogalmazással még nem találkoztam. De ha egy vallástörténész emlegeti, akkor lehet benne valami.

A latin medium eredetileg közbülsőt, valaminek a közepét jelentette. Kétezer év alatt azonban több réteg rakódott rá. Például vegyi folyamat közegét jelenti. Meg azt az embert is, aki fogékony a szellemekre. Ehhez persze olyan médium kell, aki jósnőnek álcázza magát. Ügyesen kifaggatja az özvegyet, aztán elfüggönyözi a szobát, és a félhomályban térdével megmozdítja az asztalt, majd síron túli hangon teremt kapcsolatot a nemrégiben elhunyt férjjel. De ha a pincér megkérdi, milyen állapotban kérjük a bifszteket, akár azt is mondhatjuk, hogy médiumban, közepesre sütve. Végül pedig a médium hírközlési értelemben a tájékoztatás eszközét is jelenti. Kétségkívül ilyen a szócső, amelyet a szájunkhoz emelünk, és fölerősíti a hangunkat.

Az újságírásnak azóta van efféle funkciója, amióta nem kinevezik a politikusokat, hanem választják őket. Létkérdés számukra, hogy azok is megismerjék az elképzeléseiket, akiket közvetlenül nem képesek elérni. Igénybe vették olyan szakember segítségét, aki fölerősíti (visszhangozza) a szavaikat. Közben azonban megjelent az a fránya reklám, amely a szerkesztőségeket lassanként eltávolította a politikai szervezetektől. A hirdetések felszabadító hatására a közvetítésre (fölerősítésre, visszhangzásra) vállalkozó szakemberek rájöttek, hogy a nyilvánosság számára érdemes megfogalmazni a saját véleményüket is.

Az újságírók önállósulását a politikusok nehezen viselik el. Ha hatalmukban áll, visszaterelnek bennünket a közvetítői (mediátori) szerepkörbe. Leglátványosabb érvük, hogy a képviseleti demokráciában ők a választottak, az újságírók ne szóljanak (dumáljanak, pofázzanak) bele a dolgukba. A kormánypárti politikusok például a hirdetések államosításával eltorzították a médiumok piacát, és az újságírókat mediátorként képzelik el. Funkcionális szemléletüket a korábban kormányzók is képviselték, bár nem verték nagydobra. A hatalom jelenlegi gyakorlóit „csak” abban marasztalnám el, hogy a szócső-jelenséget tökélyre fejlesztették.          

15 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://medianaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr914513898

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NemodaBuda 2018.12.26. 07:16:19

Háát, nem kellett volna annyit elmélkedni ezen. A medium szó jelentése közbenső, közvetítő, továbbító. És ennek kell megfelelnie a média, mint eszköz jelentésének is. Persze, a sajtót egyszerűen médiának tartani azért mégsem kell. A média szerepe mellett van annak más szerepe is - de ezt majd máskor !

midnightcoder2 2018.12.26. 09:09:26

A modern demokráciákban az átlagpolgárnak sem információja, sem az információ feldolgozására dedikált ideje, és általában képzettsége sincs. A polgár ezért aztán a média által előemésztett hírek alapján dönt. Így bizonyos mértékig akié a média azé a hatalom. Persze van azért ennek korlátja, a polgár azért a szemének jobban hisz mint az újságnak, ergo ha túl sokat hazudik a média akkor nem sokat ér.

EssEm 2018.12.26. 09:59:20

@NemodaBuda: Hát Buda, én többre értékelek egy hosszabb lére eresztett elmélkedést, mint egy archaikus szemantikai definíciót, fűszerezve két pragmatikus félgondolattal. Nagyon egyszerű lenne a világ, ha minden csak annyit jelentene, mint az etimológiai eredete.

Európai téridő 2018.12.26. 10:34:38

A kör bezárult, újra visszajött az "önjelölt negyedik hatalmi ág" problematikája. Ezt már a francia felhomályosultak, jelesül Montesquieu Károly báró is kapiskálta.

Zöldi László 2018.12.26. 10:45:44

@Európai téridő: Nem tudok arról, hogy a média negyedik hatalmi ág volna. Tudok azonban egy ilyen toposzról, amelyet leginkább politikusok táplálnak, amikor március 15-e táján sajtóreggelit adnak az újságíróknak, és felolvasnak egy dicsérő szöveget. Tudjuk ezt be a politikusi hízelkedésnek, vagy van nyomósabb oka is az ággyarapításra?

lényeglátó 2018.12.27. 09:26:23

@midnightcoder2: Itt kezdődik a demokratikusnak nevezett társadalomberendezkedésű rendszerek farizeizmusa, illetve a társadalomvezetésre gyakorolt destruktív hatása. Ezzel szemben a mai demokratikus jogrendben a hatalmi struktúrák szintjén nem a szellemi, minőségi, hanem a számbeli, mennyiségi fölény érvényesül. Míg a felnőtt szavazóképes lakosság 10 százaléka birtokolja a szellemi értékek 90 százalékát, addig a hatalmi struktúrák döntéshozatalában ezek a szellemi értékek csak 10 százalékot jelentenek. A demokratikus társadalomszervezés mai formájában megfosztja önmagát a szellemi potencia 90 százalékától. Ez nem hasznosul a döntéshozatalban. Érdekes a társadalmat képviselő testület viszonyulása ehhez a helyzethez. A nagy többség nem viszonyul sehogy, mivel nem ismeri az evolúció természetes dinamikáját és így engedi vezetni magát a 90 százaléktól. Aki ismeri a társadalmi evolúció dinamikáját, az felismeri azt, hogy ez ritkán vagy soha nem fedi a választók étvágyát. Azért, hogy megmaradhasson a hatalmi struktúrában.

"Féltudású magyar elit" című írása.

Európai téridő 2018.12.27. 09:40:16

@Zöldi László: Láttam ilyent deklarált formában az elektrongyos médiában, de a média egyes prominenseinek is ráutaló a magatartása - a kivétel a főszabályt erősíti, sajnos.

Zöldi László 2018.12.27. 10:12:40

@Európai téridő: Azért komolyabban is vehetné magát. Hol vannak a példák? Esetleg a szakirodalomból is közölhetne utalást? Vagy csak a levegőbe beszélt?

Európai téridő 2018.12.27. 18:15:11

@Zöldi László: Akkoriban nem gondoltam, hogy archiválni kellene arról a szakmai konferenciáról szóló tudósítást, ahol ez a megállapítás is elhangzott. Sajnálom, hogy ez a megállapításom nélkülözi a tudományosságot.

Zöldi László 2018.12.27. 18:22:16

@Európai téridő: Sejtem, hogy mire gondolt. Ha a végrehajtó hatalom (a kormányzat) maga alá gyűri a törvényhozást és az igazságszolgáltatást, akkor a média hajlamos átvenni a két hatalmi ág ellenőrző funkcióját. A kelleténél nagyobb egójú újságírók erre szokták mondani, hogy a média a negyedik hatalmi ág. Mintha az volna, de nem az.

Európai téridő 2018.12.27. 23:30:44

@Zöldi László: A törvényhozó hatalom elefántcsonttoronyban csücsül, akárcsak a bírói. A végrehajtó hatalom viszont hatásköreivel és különféle illetékességeivel egyetemben értelemszerűen nagyobb és méretei folytán nőhet az előbbi kettő fejére. Megeshet, hogy egy "helyzet" nem teszi lehetővé azt a lassú, nehézkes "eljárást", amely a másik két hatalmi ág sajátja, illetve amit ama kettő megszab a fellelősségre hivatkozva a végrehajtó hatalomnak. A médiának valóban nincs megszabott hatásköre és illetékessége, de akadnak esetek, amikor ellenőrzés helyett a rossz elkövetésében a hagyományos hatalmi ágak valamelyike, mint tettes mellett részesként működik közre.

Zöldi László 2018.12.28. 05:20:00

@Európai téridő: Vagyis nem hatalmi ág. Maradhatunk ebben?

Európai téridő 2018.12.28. 08:51:30

Akkor végrehajtói hatalmi ág miért gazsulál annyira nekik?

Zöldi László 2018.12.28. 09:21:40

@Európai téridő: Miért gazsulálna? Központi direktíva, hogy a politikusokkal ellentétben az újságírók nem választott személyek, ezért a baráti újságírókat is funkcionálisan, frontharcosként képzelik el.

Európai téridő 2018.12.28. 20:45:57

@Zöldi László: Hát némely médiamunkás már eszelősen rosszindulatú és ez árt a szakma renoméjának. Nem kötelező a politikai újságírás.