Médianapló

Médianapló - Szabad-e a szombatunk?

2018. december 23. 10:19 - Zöldi László

"A naplóíró háta mögött áll, és vállán áthajol az olvasó” - írta Márai Sándor. Túl vagyok a hatezredik bejegyzésen, nem lep meg az olvasó folyamatos jelenléte. Az sem, hogy megkopogtatja a vállam, és belekotyog a szövegbe. Az egyik álneves kommentelő például piócát játszik. Hónapok óta firtatja, vajon miért ezt írom, miért nem azt, és  követeli, hogy nyilvánítsak véleményt aktuálpolitikai kérdésekről is.

E szakmai rovatban médiapolitikával foglalkozom. Remélem, hogy kirajzolódik belőle az értékrendem, ez kívánatos a publicisztikai műfajoknál. Tanáremberként mégis jobban szeretem, ha a tanítványok vonják le a következtetést. A kommentelők aligha tudják, hogy a Médianapló a kommunikáció szakos diákok számára készül, immár tizenhét éve. A helyzet érzékeltetésére hadd említsek egy példát. Néhány napja jegyzetet írtam a Vasárnapi Hírek megszüntetéséről (a kiadó beolvasztotta a Népszava című napilapba). Az alapítás, 1985 óta ismertem a hetilap tevékenységét, egy ideig rovatom is volt benne, talán ezért furdalt a kíváncsiság, vajon milyen előzményei voltak, milyen médiapolitikai döntés nyomán jött létre.

Kiderült, hogy 1981-ig nyúlnak vissza a szálak. Április 27-én kormányrendelet látott napvilágot az ötnapos munkahétről. A munkaórák számát 42-ről 40-re csökkentették, így lett szabad a szombatunk, és ez a változtatás jelentős következményekkel, átalakításokkal járt a közoktatásban, a közlekedésben, a sportéletben és a nyilvánosságban. A legutóbbiról szólván az 1,2 millió példányban megjelenő megyei napilapok vasárnapi száma megszűnt, a kulturális melléklettel együtt átkerült szombatra. Elvégre az embereknek a hét hatodik napján lett idejük az olvasásra. S mert a szombaton megjelenő újságok maximum a pénteki híreket tartalmazhatták, a szombati hírrést a Vasárnapi Hírek töltötte ki.

Ha távolságtartóbb médiapolitikai bejegyzést írnék, az olvasóra bíznám az aktuálpolitikai következtetést. De most, az úgynevezett rabszolgatörvény okozta válság kellős közepén, a Piócának elnevezett kommentelő kedvéért megkérdem: hogy is van ez? Az a fránya Kádár-korszak kedveskedett nekünk a szabad szombattal és a negyvenórás, ötnapos munkahéttel? Az áldott Orbán-korszak pedig visszahozza a hatnapos munkahetet, megtisztel bennünket négyszáz órányi túlmunkával, ráadásul a cégekre, intézményekre bízza, vajon három éven belül kifizetik-e a túlórákat, vagy akkor küldik szabadságra a dolgozókat, amikor épp nincs szezonmunka? Hm.

23 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://medianaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr3714508658

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nick papagiorgo 2018.12.23. 13:48:27

Zöldi úr, a jó Isten áldja már meg.

Se Ön nem dolgozott 400 túlórát egy évben, se én. Nem is fog, és én se. De tovább megyek, az itt-ott vonuló tüntetők se, őróluk még el is mondanám, hogy ha elég szigorúan veszem a "munka" fogalmát, akkor nem dolgoztak nemhogy 400 órát, de jó részük kb. az égvilágon semmit (mert diákok, vagy politikusok - politikusoknál a"munka" fogalmát én elég szigorúan veszem) vagy effélék. A szakszervezetek által megszervezett szrájkokról (amik jogosak és minennaposak olyan "demokráciákban" is mint pl. Németország) eltekintve, én nem igazán látom, hogy azok tiltakoznának a "túlóra" ellen, akiknek fogalmuk lenne róla egyáltalán. Ez is az egyik oka annak, hogy miért nem csatlakoznak ehhez a mozgalomhoz oly sokan. Tudja, akik annyit dolgoznak, azok tüntetnének, csak ugyebár dolgoznak - így csak annak van lehetősége tüntetni, aki nem dolgozik :)

A történelmi hűség kedvéért (ezekkel Ön is tisztában van, csak nem írta így le) a Kádár-korszak úgy "kedveskedett" a dolgozóknak, hogy eltörölte a "kommunista szombatokat", amikor is - elvileg - a vietnámi harcosokért, az észak-koreai éhetőkért, meg hasonlókért "dolgoztunk" úgymond. Rájöttek, hogy ez így ebben a formában hülyeség, és eltörölték, tehát innentől kezdve nem kellett szombaton is iskolába, munkahelyre stb. menni. Ez egy "nemes" dolog volt, tekintve, hogy amúgy sem volt semmi értelme. Ez a "Rákosi elvtárs kedvesen nevetett - tényleg kedves volt tőle, mert közéjük is lövethetett volna" szolidabb esete.

Zöldi László 2018.12.23. 14:10:52

@nick papagiorgo: 1. Bár sosem blokkoltam a gyárkapunál, még együtt érezhetek azokkal, akiket leginkább érint a túlóratörvény. 2. A két rendszer közti különbséget másban látom. 1981-ben büntették a "közveszélyes munkakerülést", ezért inkább a gyárkapunk belüli munkanélküliség dívott. Többe került a leves, mint a hús, a kormányzat tehát megszüntette a 6. munkanapot. 2018-ban sem sokkal hatékonyabb a "termelő" munka. S mert a magasabb órabérbe belebuknának az alaposan megadóztatott vállalkozók, egyszerűbb megoldás túlmunkával pótolni a hiányzó munkaerőt.

ulpius66 2018.12.23. 15:20:43

Zöldi Uram!

" Az áldott Orbán-korszak pedig visszahozza a hatnapos munkahetet, megtisztel bennünket négyszáz órányi túlmunkával, ráadásul a cégekre, intézményekre bízza, vajon három éven belül kifizetik-e a túlórákat, vagy akkor küldik szabadságra a dolgozókat, amikor épp nincs szezonmunka? Hm." --- írod kéjelegve.....

Már megint jó nagyot tévedsz!

"Mindössze" annyi történt, hogy a magyar kormány a munkáltatók kérésére, átvette a magyar jogszabályok közé azt az EU Direktívát, hogy "a heti munkaidő - túlórákkal együtt - nem lehet több 48 óránál"

Ennyike!
(azt persze mán meg sem kéne említenem hogy az éves 400 órás túlóra-keret kevesebb, mint az EU heti nyolc órás előírt túlóra kerete .... 52 ször nyolc óra az 416 óra évente, ami elő van írva az EU legtöbb országában...)

Horváth Imre leponex 2018.12.23. 15:31:43

@Zöldi László: Zöldi Úr,
én nem szeretnék a piócája lenni, Ön is valóban komolyan gondolja, hogy az eddigi 250 kötelezően elrendelhető túlórán felüli írásbeli beleegyezésen alapuló további maximálisan 150 kérhető túlóra nyomorba, rabszolgasorsba dönt bárkit is?
Nosza, hozzanak létre a médiában egy fórumot, ahol a valóságban ténylegesen előforduló eseteket az érintettek bejelenthetnék!
Azokból már lehetne releváns következtetéseket is levonni.
Mert addig csak a politikai pankráció megy. A médiában. Is.

PS: Ha igaz, hogy sokaknak két-három 'mellékállásra' is szüksége van megélhetéshez, akkor O.-nak még igaza is van abban, hogy az ő számukra még előnyös is lehet ha nem másik munkahelyen kell azokon az önként vállalt túlórákon dolgoznia.
Ami természetesen nem változtat azon, hogy a méltánytalanul alacsonyak a bérek. Jó, már akinek.

funivia 2018.12.23. 15:44:16

@nick papagiorgo:
"a Kádár-korszak úgy "kedveskedett" a dolgozóknak, hogy eltörölte a "kommunista szombatokat", amikor is - elvileg - a vietnámi harcosokért, az észak-koreai éhetőkért, meg hasonlókért "dolgoztunk" úgymond. Rájöttek, hogy ez így ebben a formában hülyeség, és eltörölték, tehát innentől kezdve nem kellett szombaton is iskolába, munkahelyre stb. menni. Ez egy "nemes" dolog volt, tekintve, hogy amúgy sem volt semmi értelme. Ez a "Rákosi elvtárs kedvesen nevetett - tényleg kedves volt tőle, mert közéjük is lövethetett volna" szolidabb esete."

A második világháború utáni újjáépítésben, majd a közeljövőbe vizionált harmadik világháború előtt, az arra készülő Rákosi-rendszerben általában látástól vakulásig kellett robotolni. Már az is könnyebbséget jelenthetett, hogy 1951-től 48 órában határozták meg a heti munkaidőt, ami természetesen azt jelentette, hogy minden szombaton dolgozni kellett.
A kötelező munkaidő legközelebb 1972-től csökkent 44 órára, amikor bevezették a két hetenkénti szabad szombatot, csak 1984-ben szállították le 40 órára, amikortól minden szombat szabadnap lett.

A kommunista szombatok: a szocialista brigádmozgalom keretében, a munkaverseny egyik formájaként a szocialista brigád tagjai általában valamilyen közösségi cél megvalósításához ajánlották fel a munkájukat, a szombati munkaszüneti napra, például iskola- vagy óvodaépítéshez, parkosításhoz. Sok esetben azonban a gyárak, üzemek ezeket az alkalmakat használták fel arra, hogy a tervteljesítésben mutatkozó lemaradásukat behozzák.

Ennek megfelelően : amíg nem voltak szabad szombatok, addig nem lehetett kommunista szombaton társadalmi munkát végezni, mert a szombati munka a kötelező munkaidő része volt.
Rákosi elvtárs 1972-ben és 1984-ben már nem nevetett sehogyan, mert 1971-ben meghalt.

nick papagiorgo 2018.12.23. 15:44:17

@Zöldi László: 1. természetesen együtt érezhet, de azért (legyen valahol nekem is igazam) lássa azt is be, hogy pont nem azok tiltakoznak, akikről ez a dolog szól.

2. )Hát ez közdaságtalnilag "erősen véleményes": ne gondolja ám azt, hogy gazdaságilag jobban megéri, ha nem egy újabb embert vesznek fel, hanem a meglevőt túlóráztatják. Arról nem is beszélve, hogy a vállakozónak ugyan "hóttökmindegy", hogy ha a munkaerő költsége óránként X forint, akkor ezt egy, kettő, vagy akárhány embernek fizeti ki (ha kevesebben vannak, kevesebb a "papírmunka", kb ez az előny, de ha többen vannak, akkor többen kapnak cafeteriát stb, ez a hátrány). Tehát egyáltalán nem erről van szó. Arról van szó, hogy ma most munkaerőhiány van, ami a Kádár-rendszerre egyáltalán nem volt jellemző, de ha mégis, ezt "másmilyen" eszközökkel oldották meg - pl a fent említett kommunistaszombatokkal, az "osztályellenségek" (rabok) dolgoztatásával és hasonlókkal. Ugye a Szovejtunió is a világháború utáni munkaerőhiányt a málenkij robottal oldotta meg. Na ez az alapvető különbség a kettő rendszer között :)

nick papagiorgo 2018.12.23. 15:52:09

@funivia: köszönöm a kiegészítést.

én is kiegészítek: A "Rákosi elvtárs nevetése" (és hogy ő akkor már nem nevetett sehogyan)egy korabeli vicc (vagy szólás) volt, ami valahogy úgy szólt, hogy "a munkások mondtak valamit Rákosinak, amin aztán együtt nevettek. Rákosi elvtárs kedves volt, mert nevetés helyett közéjük is lövethetett volna". Ez egy tipikus jelenség (hogy mondasz valakinek valamit, és nem tudod, hogy röhög rajta vagy lelövet, tágabb értelmezésben, hogy bármilyen intézkedés neked jó lesz vagy rossz) kb az egész kommunizmust végigkísérte amúgy. Erről szól ez a "vicc".

nick papagiorgo 2018.12.23. 15:55:17

@Zöldi László: gondolja, eljön az idő, amikor magát is viszik? :) Vagy engem? Ne legyen ennyire depressziós. A Kádár-rendszer egy diktatúra volt, most meg piacgazdaság és demokrácia van, ezt ne felejtse el. Én mindig mondtam, hogy abból, hogy Orbánt nem tudják leváltani azért ne következtessünk arra, hogy nem is lehet :)

Kellemes karácsonyt!

Zöldi László 2018.12.23. 16:02:53

@nick papagiorgo: 1. A különbséget abban látom, hogy akkor jöttünk ki a puha diktatúrából, most megyünk be a kemény demokráciába. 2. A többi hozzászólónak pedig: nem kell várni, amíg kiderül, hogy mit is jelent az új törvény. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendőrfőkapitánya, Farkas József elmondta a Szabolcs Online-nak, hogy amióta embereit beosztják a kerítéshez, és a hiányzókat túlóráztatással kell pótolnia, 2300 beosztottja három év alatt 1 millió 200 túlórát dolgozott. Azt már az emberei mondják, hogy a túlmunka jelentős részét a "Főnök" nem fizette, talán nem is fizethette ki, mert az eddigi törvény felső határt szabott a túlmunka finanszírozásának. Az akadály most elhárult.

funivia 2018.12.23. 16:12:16

@nick papagiorgo:
"ne gondolja ám azt, hogy gazdaságilag jobban megéri, ha nem egy újabb embert vesznek fel, hanem a meglevőt túlóráztatják."

Mindenki gondolhat amit akar, de a cégeknél egyetlen költség van amire ugranak, és az a bérköltség.
A vezetőség autóparkjának /flotta/ ütemes cserélgetése nem költség, a túlárazott csapatépítő tréningekre fordított összegek sem költségek, a tanácsadók tiszteletdíja sem költség, ezeken és az ezekhez hasonló kiadásokon soha nem akarnak spórolni. Csak egyetlen dolgon - az elvégezett munka megfelelő díjazásán.
A meglévő munkaerő túlóráztatása fehérgalléros munkakörökben - azzal a hivatkozással, hogy ez csak átmeneti állapot, bár mindig jön egy következő projekt - mindenféle ellentételezés nélkül /sem kifizetve, sem szabadnapnak kiadva/ a multiknál olyan természetes, mint ahogyan a szakszervezetek tiltása.
Esze ágában sincs felvenni annyi munkaerőt, amennyi az elvégzendő feladathoz kellene, sőt ha a dolgozó szabadságra megy, azt előre és utólag ledolgozhatja, mert senki nem végzi el helyette a munkát. Ha pedig a munka jellege olyan, hogy nem lehet előre és utólag - fizetetlen - túlórában ledolgozni, akkor a munkatársakra marad a helyettesítés, ők túlóráznak, hogy a saját és a szabadságon lévő munkatárs munkáját is elvégezzék.
A 400 óra túlmunka és annak mikori kifizetése is lehet egyesek szemében fontos kérdés, de ennél sokkal-sokkal lényegesebb dologról: az elvárt, és sohanapján kifizetett túlórákról, a jelenléti ívek meghamisításáról kellene inkább beszélni!

Ha a régi dolgokkal nincs tisztában akkor nem kellene azokra hivatkozni. Ha a jelenlegi foglalkoztatási problémákkal sincs tisztában, akkor az "erősen véleményes" kérdésekben a bologoló felvilágosítását sem kellene erőltetni.

nick papagiorgo 2018.12.23. 16:55:31

@funivia: nézze, lehet, hogy Ön dolgozik rossz helyen. Én még nem találkoztam "elvárt és sohanapján ki nem fizetett túlórákkal" sem a jelenléti ívek meghamisításával.

Az, amiről Ön beszél, bűncselekmény. Ha ilyenről van tudomása, tegyen feljelentést. Tisztában vagyok vele, hogy vannak olyan helyek, ahol az embereket feketén dolgoztatják, és emiatt (mivel mást mutat a papír, mint a tényleges helyzet) adott esetben kizsákmányolják. Ez is bűncselekmény. De ebben az esetben sem a "törvény rossz", hanem egy gazdasági bűncselekményről beszélünk.

Azt azért lássuk be, hogy az emberek (99%-a) olyan helyzetben van, hogy ha kap jobb munkát, elmegy - és ehhez nem is kell rajta "zsarnokoskodni" meg ingyen túlóráztatni. Magam is, ha túlóráznék, és nem fizetnék ki, lelépnék már a következő hónapban, lés kb 10 hely lenne, ahová azonnal elmehetek, mert (kissé megfordult a világ), és nem én kuncsorgok állásért, hanem engem hívogatnak kb havonta tízszer, hogy menjek el ide-oda-amoda. Amiről Ön beszél, az kb atíz évvel ezelőtti, gazdasági válság alatti helyzet, amikor a gazdag tőkés a szegény munkást sanyargatta, nyomorgatta, feketén dolgoztatta, nem fizette ki a túlóráit, és hasonlók.

Elképzelhető, hogy lesz megint ilyen világ. De a szegény munkások problémáiért akkor kell majd kiállni - nem ma. Ma a szegény munkásnak megvan a világ legegyszerűbb választása: a "lábával szavaz" és egész egyszerűen elmegy, máshová, jobb fizetésért. Még egy megjegyzés, aki feketén dolgozik, az tulajdonképp összejátszik a munkaadójával egy gazdasági bűncselekmény elkövetésében. Ezekre az emberekre ugyanúgy nem vonatkozik a mostani munka törvénykönyvének módosítása, mint ahogy az előző sem vonatkozott.

Behajtó70 2018.12.23. 21:46:34

Az EU-nak köteleznie kéne a gaz fideszeseket, hogy fizessenek elő ellenzéki médiákra, hogy a balliberálisok sűrűbben pofánköphessék őket! Ehhez egy liberádemokratának joga van. A Fidesz nem gátolhatja a választók ezirányú akaratát! Le a diktatúrával!

Netuddki. 2018.12.24. 10:17:52

Magyar ember nem fog heti 48 órát dolgozni ugyanannyiért mint heti 40-ért. Inkább elmegy nyugatra, amíg még az EU tagja az ország. Ott heti 48 órával 2-5 -szörösét keresheti mint itthon.
Ezt a törvényt az EU-n kívülről jövő, Magyarországnál sokkal rosszabb kereseti lehetőségekkel rendelkező országok állampolgárait foglalkoztató magyar multik számára hozták. Teljesen érthető ezt miért nem akarják elárulni az orbánék, és miért nyomják helyette a bullshitet.

leponex 2018.12.24. 11:27:16

@funivia:
"az "erősen véleményes" kérdésekben a bologoló felvilágosítását sem kellene erőltetni. "
Valóban nem, elég ha magát a blogolót idézzük:

"2300 beosztottja három év alatt 1 millió 200 túlórát dolgozott. Azt már az emberei mondják, hogy a túlmunka jelentős részét a "Főnök" nem fizette, talán nem is fizethette ki, mert az eddigi törvény felső határt szabott a túlmunka finanszírozásának. Az akadály most elhárult. "

1200200/(2300*3) , azaz majd 174 óra túlmunka évente.
AKKOR, amikor a nemlétező illegális migráció a nemlétező csúcsán járt.
Ami még akkor sem érte el a törvényesen előírható kötelező 250 órát ...

Talán mégis érdemes lenne megvárni, mivel is jár majd valójában a megemelt önkéntes túlórakeret.
Már ha a valóság megismerése és nem a hiszti a lényeg ...
De ha nem, hát nem.
Békés Karácsonyt!

Zöldi László 2018.12.24. 13:00:50

@leponex: 1. Önnel ellentétben elolvastam az interjút. Kiderül belőle, hogy az említett túlórák legjelentősebb része 2015/16-ra összpontosult, kb. egy évre, csekélyebb része a következő két évre. Így pedig más a leányzó fekvése. 2. Ezt is mondta a főkapitány: "Nem azt preferáljuk, hogy ki kéri pénzben, s ki szabadidőben a megváltást". Vagyis ő döntötte el, ki jut pénzhez. Sőt kárhoztatta ama munkatársait, akik "kölcsönöket vettek fel a túlórára." Ő ugyanis nem fizethet az alapfizetési keret terhére, mert akkor hó végén nem jut pénz a fizetésekre. 3. Szerinte "jelenleg rendkívül nehezen képzelhető el, hogy túlóra nélkül megoldható legyen a működés". 4. Az új törvény valószínűleg megoldja a főkapitány gondjait. 5. Ezzel magyarázható, hogy az eddigi feltételezésekkel ellentétben nem a multiknál, hanem az államnak dolgozók járnak majd rosszabbul.

nick papagiorgo 2018.12.24. 14:52:02

@Zöldi László: keves Zöldi úr,
ez így van, hogy ha valakit sújtottak, azok az állami dolgozók.

Másfelől nem"előre" kellene tüntetni, hanem utána - tehát ha bevezetik, és ők rosszabbul járnak, majd elmennek titakozni akkor (mondjuk egy fél év múlva). Tüntetni akkor érdemes, ha valaki már rosszabbul járt, nem előtte ("én" feltételezem, hogy rosszabbul fogok járni, ezért már most tiltakozok stb). Ez megint egy "esemény előtti tabletta" bevétele. Ez mindig érthetetlen számomra, hogy pl az ellenzék tiltakozik, hogy ezt meg azt a törvényt ne szavazzák meg - nem a törvény megszavazásakor kellene tüntetni,hanem ha életbe lépett, illetve ha kiderült, hogy ez tényleg káros (nem utolsósorban azért, mert akkor már azok, akik ezt a bőrükön érzik, is beállnak a tiltakozók közé, és akkor pl. már nem százan lesznek). továbbá, így nem járunk úgy, mint pl. Kunhalmi Ágnes, aki először a vasárnapi boltbezárást ítélte el ("az embereknek joguk van vasárnap is vásárolni"), most meg a túlmunkát (elfejtette, hogy ha ő vasárnap vásárol, kell legalább egy kasszás, akinél ő vasárnapi vásárlást kifizetheti)- a valóságban persze ennél sokkal több, árufeltöltők stb). Ő nyilván valami számítógépes "menedzserjátékkal" játszik, ahol az alkalmazható (és alkalmazandó) emberek száma a 0 és a végtelen között mozog, beállítjuk egy sávon, hogy mennyi kell, és azzal kész :)

Zöldi László 2018.12.24. 14:58:55

@nick papagiorgo: Egy mondat a karácsonyi Orbán-interjúból: "Lassan ott tartunk, hogy a magyarok többet dolgoznak, mint valaha. Ezért a magyar gazdaság ma ütésálló." Az első mondatból éppenséggel más következtetés is adódik. De ennek kibontása a vitakultúránk hagyománya szerint már az Ön reszortja.

leponex 2018.12.24. 15:03:46

@Zöldi László:
1. Öntől idéztem, talán hiba volt szó szerint elhinnem amit írt.
Most akkor ezekkel a konkrétumokkal mit lehet kezdeni? :"legjelentősebb része ", " kb. egy évre", "csekélyebb része"

2. Kinek kellett volna eldöntenie, a túlórákat hogyan rendezzék: szabadnappal vagy túlóradíjjal? Portásnak, esetleg szavazással?
Érdekes, akkor még nem lettek rabszolgák a túlmunkára kötelezettek, ellenben ha írásbeli beleegyezés szükséges az önként vállalt túlmunkához, akkor legott lánc kerül a kezükre-lábukra, nehéz golyókkal.

És mit kellett volna tennie a Főnöknek 2015-16-ban, amikor naponta ezresével sértették meg a schengeni határok szigorú védelmére kötelezett magyar határőrizetet?
Lejárt a műszak, mindenki menjen haza, nincs túlóra, nem érdekel még hányan jönnének át az Eu külső határain!

3. Így van, a közszolgáltatásokat akkor is biztosítani kell valahogyan, ha extrém esetekben extrém igények lépnek fel. Csak meg kell fizetni.

4. Lehetséges, és így a túlmunkák kifizetése sem lesz elkerülhető, hiszen a min. e. szavát adta, hogy egy éven belül el lesznek azok számolva (ha jól értettem). Remek alkalom lesz a szembesítésre.
A Lengyel László féle média(sajtó?)megmondó embereknek még soha nem kellett elszámolniuk a köznyilvánosság előtt a soha be nem teljesült előzetes károgásaikról.

5. Abszolút szubjektíven von le megint megalapozatlan következtetést ELŐRE: "az államnak dolgozók járnak majd rosszabbul. ".
Hagyjuk már rá a közvetlenül TÉNYLEG érintettekre, rosszul jártak-é valóban az önként vállalt és kifizetett túlórákkal, és ne a sajtószakma tudósai döntsék ezt el helyettük.
Szerintem.
A Sajtó (és Média) munkásainak remek alkalmat teremtettek ezzel a törvénnyel: valódi tényfeltáró munkáikkal végre nyakon csíphetik a rabszolgatartó hatalmat.
Hajrá!

Zöldi László 2018.12.24. 15:14:48

@leponex: Sokadszor hozza szóba a "sajtó és médiát", amely ama bizonyos nonprofit alapítvány nevében olvasható. Épp az ellenkezőjét állítottam, amit tulajdonít nekem. S bár megszoktam, hogy baj van a szövegértésével, nincs se időm, se kedvem a félreértések tisztázására. Most már maradnék a távolságtartásnál. Sajnálom.

élhetetlen 2018.12.24. 19:32:08

@Horváth Imre leponex: „Ha igaz, hogy sokaknak két-három 'mellékállásra' is szüksége van megélhetéshez, akkor O.-nak még igaza is van abban, hogy az ő számukra még előnyös is lehet ha nem másik munkahelyen kell azokon az önként vállalt túlórákon dolgoznia.”. Nézzük. Ha mellékállásod van, ott kifizetik havonta a munkabéredet. Pénz van. A keretidő, és a három év nem biztos, hogy hoz pénzt. Csak egy abszurd példa. Két éven keresztül 25 szombatot benn töltesz, aztán a harmadik évben kapsz 50 szabadnapot, amivel nem tudsz mit kezdeni, mert még másik munkát sem tudsz vállalni arra az időre, mert nem tudod, mikor, milyen bontásban kapod meg, kiadhatják hetes, kéthetes darabokban, és vakarhatod otthon a seggedet, és egy fillér pluszt sem látsz, mert a kereteden belül vagy. És ez Orbán szerint előnyös is lehet. Ja.

élhetetlen 2018.12.24. 19:59:26

@nick papagiorgo: „Másfelől nem"előre" kellene tüntetni, hanem utána”. Ez igazán jó ötletnek tűnik. Eddig azt hittem, hogy az ember egyik képessége, hogy képes átlátni, hogy minek mi lehet a következménye. Igazad van, felesleges ezt a képességet használni. Ráhajtunk a tó jegére terepjáróval, és ha beszakadtunk, akkor majd belátjuk, hogy rossz ötlet volt. Nem szeretem ismételni magamat, de most megteszem. Két éven keresztül 25 szombatot benn töltesz, aztán a harmadik évben kapsz 50 szabadnapot, amivel nem tudsz mit kezdeni, mert még másik munkát sem tudsz vállalni arra az időre, mert nem tudod, mikor, milyen bontásban kapod meg. Kiadhatják hetes, kéthetes darabokban, és vakarhatod otthon a seggedet, és egy fillér pluszt sem látsz, mert a kereteden belül vagy. Majd akkor (a harmadik évben) szeded össze azokat, akik ugyanígy jártak, és mész tüntetni?

élhetetlen 2018.12.24. 20:08:56

@leponex: ez Orbán szerint előnyös is lehet. Ja.
„2. Kinek kellett volna eldöntenie, a túlórákat hogyan rendezzék: szabadnappal vagy túlóradíjjal? Portásnak, esetleg szavazással?”. Igaz, hogy nem kerestem elő a törvényt, és a végrehajtási utasítást, de több helyen írják, hogy 2018 dec. 31-ig az volt érvényben, hogy a dolgozó választhat, nem a főnöke. Nem kellett portás, és szavazás. Ehhez képest a főnöke döntött.
„4. Lehetséges, és így a túlmunkák kifizetése sem lesz elkerülhető, hiszen a min. e. szavát adta, hogy egy éven belül el lesznek azok számolva (ha jól értettem).”. Mindegy, hogy hogy érted, de, ha Biztosan ezt is tudod. egy éven belül lesz elszámolás, akkor miért nyomták át a törvényt a három éves elszámolásról?