A tegnapi kormányinfón a tegnapelőtti tüntetésekről is beszélt a miniszterelnökséget vezető miniszter. Mondandójából azt emelték ki a nyilvánosság kormánypárti fórumain, hogy a Budapest utcáin vonulgatók olyan jelszavakat skandáltak, amelyek „kereszténygyűlöletről” árulkodnak. A Hír TV honlapja idézte is a kancelláriaminisztert, aki állítólag ezt mondta: „Az a nyílt kereszténygyűlölet és a karácsony ünnepével szembeni megvetés és gyűlölet, ami az ő megnyilvánulásaikból kiviláglott, attól Isten óvja Magyarországot.”

Bár az összetett mondat egyeztetési nehézségek miatt döcög, az idézet pontos - egyetlen betű kivételével. Hiányzik belőle egy ipszilon. Aki meghallgatja a kormányinfó hangfelvételét, azt tapasztalhatja, hogy Gulyás Gergely „keresztyéngyűlöletet” rótt fel a tüntetőknek. Ezen azért nem csodálkoznék, mert a felmenői között voltak református lelkészek, a pesti Református Gimnáziumban érettségizett, és a Károli Gáspár Református Egyetemen tanított. Eddigi életét hangsúlyozottan keresztyén környezetben töltötte.

A keresztény és a keresztyén között az a különbség, hogy mindkettő Krisztus követőjét jelenti ugyan, Luther fellépése óta azonban a krisztushívők viszontagságos kapcsolata reformációba és ellenreformációba, véres vallásháborúba torkollott. A katolikusok kereszténynek nevezték magukat magyar nyelvterületen, a reformátusok pedig a bibliafordító Károli Gáspár nyomán keresztyénnek. S most lám, az Orbán-kormány második embere „keresztyéngyűlöletről” beszélt. Arra utalt tehát, hogy azok a fránya pápista tüntetők utálják a református magyarokat.

 Más a helyzet, ha a protestáns miniszter akaratlanul is egy ipszilonnal toldotta meg ama bizonyos gyűlöletet. Akkor élhetünk a gyanúperrel, hogy a kormánypárti médiumok szerkesztői központi sugallatra emelték ki szövegéből az ipszilontalanított kifejezést, hogy értelemszerűen a református tüntetők „kereszténygyűlöletét” sejtessék. Van persze egy harmadik értelmezési lehetőség is. A Fidesz-körökben „református csodagyereknek” becézett Gulyás „Gergő” azt akarta mondani, hogy ateista (hitetlen, istentelen, istentagadó, pogány, vallástalan) tüntetők a hazai katolikus és református egyház hatalomhoz fűződő viszonya ellen tiltakoztak.

Ha csakugyan így gondolta, be kéne látnunk, hogy elszólását muszáj volt pontosítani. Krisztus kortársa, Ovidius óta ezt az eljárást nevezik pia frausnak: kegyes csalásnak, gyengédségből fakadó áltatásnak.