Médianapló

Médianapló - A végzetes vonatcsere

2018. november 26. 10:17 - Zöldi László

Tegnap este adta hírül Gábor György vallástörténész, hogy 96. évében meghalt Randolph L. Braham történész. Az angolos név anagramma. Ábrahám Adolf, az erdélyi Désből Amerikába elszármazott fiatalember farigcsálta. Voltaképpen a saját nevén lett világhírű holokauszt-kutató.   

1984 májusában találkoztunk New York-ban. Egyetemi dolgozószobájában Avar Jánossal, a Magyar Nemzet washingtoni tudósítójával együtt látogattam meg. Interjúnk az Élet és Irodalom június 15-i számában látott napvilágot. Egyik részletéről tűnődve búcsúzom a legtekintélyesebb holokauszt-kutatótól. Szóba hoztam, hogy a Privát történelem című dokumentumfilmben, amelyet Bódy Gábor még 1978-ban készített a negyvenes évek hangulatáról, láttam egy menetet. 1944 nyarán épp deportálják a győri gettóban összegyűjtött zsidókat. Ekkor pattant föl a vendéglátó, és azt kérte, hogy várjuk meg.

Másfél óra múlva tért vissza, és újságolta, hogy mit talált a dokumentációjában: Eichmann emberei hibáztak. Most azt írom le, amit akkor hallottam Braham-től. A Budapesten tartózkodó SS-tiszt, Adolf Eichmann elmondta Joel Brand cionista vezetőnek, hogy a magyar zsidókért 10 ezer áruval megrakott teherautót kér. Az „üzlet” záloga 30 ezer túsz lett volna, akiket Bécs közelében mezőgazdasági munkára fognának. A magyar csendőrök be is vagonírozták a legközelebbi gettó lakóit. A győri pályaudvarról indult a szerelvény, és kerekei már Kassánál csattogtak, amidőn a „szórakozott” (Braham jelzője) német vonatparancsnok kézbe vette a menetlevelet.

Rémülten vette észre, hogy a végállomás nem a szokásos. Északkelet felé haladnak, holott nyugat lett volna a cél. Fölhívta Eichmannt, aki lehordta ugyan, de utasította, hogy ha már így alakult, vigye tovább a vonatot Auschwitz-ba. Ma már tudjuk, hogy a megsemmisítésbe. Helyettük a debreceni és a szegedi gettóban összegyűjtött zsidókat vitette répaszedésre és egyéb munkákra. 1984 óta sok minden kiderült. Például az, hogy tévedtem. New York-ban nem ugrott be, hogy a győri menetben korántsem nyári öltözéket, hanem téli ruhát viseltek a sárga, hatágú csillaggal jelölt emberek. Az amatőr felvétel tehát nem 1944 nyarán készülhetett róluk, hanem az októberi nyilas puccs után.

Egy szegedi egyetemista, Berkes Tímea 1995-ös diplomamunkájában olvasható, hogy a vegyes házasságban élő zsidókat a nyilasok 1945 februárjában gettóba zárták. Majd március 26-án a győri Duna-partra terelték és a folyóba lőtték őket. A szovjet csapatok két nap múlva érték el a várost.

 

70 komment
süti beállítások módosítása