Médianapló

Médianapló - 1992-ben miért nem lett hetilapja a demokratikus baloldalnak?

2018. november 21. 10:37 - Zöldi László

A médiapolitikus Horn Gyuláról írott bejegyzésemnek van egy kibontatlan szála. Az MSZP tegnapelőtt megrendezett Horn-konferenciáján Tóth Csaba politológus megfogalmazta, hogy 1992/93-ban az MSZP kilépett a karanténból, és ebben szerinte jelentős szerepet játszott a pártelnök értelmiségi politikája. Erre szemtanú vagyok.

1992-ben már hónapok óta szerkesztettünk Jovánovics Miklóssal egy kétheti lapot. De hiába kelt el belőle 7800 példány, a megjelenés ritmusa nem kedvezett az anyagi biztonsággal kecsegtető előfizetésnek. Ekkoriban éltük meg a Demokratikus Charta kezdeteit, és Horn Gyula MSZP-elnök elmondta egy interjúban, hogy korrekt viszonyban van ugyan a Népszabadsággal és a Magyar Hírlappal, de nem tekintheti őket a magáénak. Szerinte „az értelmiség politikailag hadra fogható”, ezért beérné egy hetilappal is. Óbudáról átköltöztünk az Árpád-híd pesti bejáratához, a József Attila Színház mögé. A hajdani MSZMP üresen tátongó épületében mintegy tucatnyian ődöngtünk, örömünkre szolgált viszont, hogy mindannyian kaptunk egy-egy asztali számítógépet.

A Mérték első száma 1992. szeptember 6-án jelent meg. Cikket írt belé a kolozsvári Bálint Tibor, aztán Beke György, Bertha Bulcsu, Janikovszky Éva, Odze György, Szakonyi Károly, Vámos Miklós és Végh Antal. A főmunkatársak között pedig feltűnt Görgey Gábor, Hegedűs Géza és Sajdik Ferenc is. Lapcsináló főszerkesztő-helyettesként nem éreztem, hogy a szocialista politikusok beleszóltak volna az újság irányvonalába. Néhány hét múlva Jovánovics Miklós főszerkesztő mégis hozott egy Horn-interjút. Moldova György készítette, és szívtam a fogam, mert másfél újságoldalnyira sikeredett, noha kőbe véstük, hogy egynél terjedelmesebb írást nem közlünk.

Október 11-én látott napvilágot, és kiderült belőle, hogy Horn Gyula kacérkodik a lemondás gondolatával. Idegesítették az „útszéli” támadások, a parlamenti vitákra utalt. Majd bejelentette azt, aminek akkor még nem tulajdonítottunk különösebb jelentőséget: „Az ország koalíciós kormányzásra lesz ítélve.” A demokratikus baloldal hetilapja egyre ismertebbé vált, „Jován” azonban hozta a híreket, hogy veszekednek érte az MSZP platformjai. A purparlé odáig fajult, hogy elfogadtam egy ösztöndíjat a Svájcban élő magyar történésztől, Gosztonyi Pétertől. Már kint hallottam, hogy Horn Gyula megunta a platformok harcát, és megszüntette a Mértéket. Utolsó száma 1992. december 6-án jelent meg, béke soraira.  

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://medianaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr8914384804

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2018.11.21. 18:30:36

Hogy a mi az oximoronnak nem lett hetilapja ?

Éhesló 2018.11.21. 21:15:10

Se nem demokratikus, se nem bal az az oldal.
Ráadásul buták, mint a tök és az oligarcháik , kinyalt seggű multiik a lopott holmival messze elszeleltek.
Sorsuk a bukás és a feledés, mennek a lecsóba, mint a szadesz.
Nem sír értük senki.

leponex 2018.11.21. 22:56:15

"A médiapolitikus Horn Gyuláról írott bejegyzésemnek van egy kibontatlan szála."

:))

Több is van Zöldi Úr, de valamiért Ön sem bontaná ki még parciálisan sem e szálakat.
Szeleteket, ahogy tetszik.
Talán nem véletlenül.
Pedig lenne mit.

Arra azért még talán Ön is emlékszik, hogy a 'váratlanul' megalakult szoc-lib Horn-kormány valóban váratlan bukása után Horn Gyula több alkalommal is találkozott az őt követő miniszterelnökkel, normálisan beszélgettek mint két valódi 'politikus'. ...
Azután ettől az amúgy normális politikai viszonyok közt természetes kapcsolattól valamiért el lett tiltva Horn úr - a mindmáig utolsó baloldali politikus. (Jelentsen ez bármit is ma már.)

Gondolom ez sem lehetett véletlen.

Ahogyan az sem, milyen pályát futott be az Ön kedvenc 'baloldala' ezt követően odáig, ahol most (még!) tartanak...
PS: érdekelne ez bárkit ma már?