Médianapló

Médianapló - Mihez kezdjünk a médiával ismeretek nélkül?

2018. október 05. 10:34 - Zöldi László

Olvasom, hogy a Nemzeti Alaptanterv-tervezet szerint már nem volna kötelező a médiaismereti tantárgy. Ez bizonyára félreértés, mert a Mozgóképkultúra és médiaismeret korábban sem volt kötelező, „csak” fakultatív. Mindazonáltal erős bázisai épültek ki az iskolarendszerben.

A tervezet 300 oldaláról beugrott, hogy 2004-ben új szakmai periodikát szerkesztettem. A Médiafüzetek második száma a médiaoktatásról szólt, és 300 nagyalakú oldalán 34 szakértő világította meg a témakört. Összeállítást is közöltünk a médiaoktatás intézményeiről. Középiskolából 10-et sikerült felsorolni, amelyekben médiatagozat is volt. Akadt köztük nem egy 12 osztályos, amelyben az ambiciózus igazgatók kiterjesztették a médiaismeretek oktatását az általános iskolásokra is. A SÉTA (Sajtó és Tanulás) olvasásra nevelési kísérletben 45 iskola vett részt. Találtunk 10 egyéves és 26 kétéves továbbképző, kiegészítő tanfolyamot is, ahol főiskolások, egyetemisták és más tantárgyakból már diplomát szerzett tanárok tanulhattak.

Jómagam a Magyar Lapkiadók Egyesülete anyagi támogatásával két továbbképzést szerveztem. Egy csillaghegyi panzióba hívtuk meg az ország felsőoktatási intézményeiből azokat a diákokat, akik részt akartak venni a médiaoktatásban. Az újnak kijáró érdeklődés mellett volt egzisztenciális oka is az akciónak. Az úgynevezett bolognai rendszer keretében átváltottunk a kétszakos tanárképzésről az egyszakosra, és főiskolás tanítványaim azért is jöttek Csillaghegyre, mert abban reménykedtek, hogy a végzés után őket választják majd az általános iskolai igazgatók. Elvégre alapszakjuk mellett elvégezték a médiaismereti tanfolyamot is.

A kétezres évek közepén még gyerekcipőben járt nálunk a digitális sajtó. Moziba még jártak a fiatalok, a tévézést még nem szorította háttérbe az okostelefon, a közösségi oldalakat még hírből sem ismertük. Akkor fogalmazódott meg igény a mozgóképkultúra és médiaismeret iránt, amikor a digitalizáció már létezett, de még nem uralta a nyilvánosság eszközrendszerét. S bár a médiaoktatás nem volt kötelező az iskolákban, fakultatív jelenlétével már erős pozíciót harcolt ki magának. Innen kellett volna tovább lépni. Például helyet találni neki a gyökeresen átalakult nyilvánosságban, hogy a médiafogyasztók értsék is azt, amit láttatnak, hallgattatnak, olvastatnak velük.

Tragikomikus volna, ha a 300 oldalas NAT-tervezetből véglegesítendő Nemzeti Alaptanterv fittyet hányna a médiára.      

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://medianaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr6614282993

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Az Ellenálló 2018.10.06. 09:46:21

Ugyan már, a propaganda értelmezéséhez és terjesztéséhez nincs szükség média szakra. A jelenlegi Kormány az oktatás lebontásában érdekelt.

szepipiktor 2018.10.06. 09:49:52

1) A médiapktatás NEM azonos az olvasás oktatással
2) Döbbenetes, hogy ma mennyi rétegtudományt akar a saját lobbi beleerőltetni a tantervbe! Ma nem a matematika, fizika, idoralom, történelem a lényeg, hanem a média, a bankismeretek, a különböző kamuszakmák alapjai, mint a PR, HR, és ugye az informatika sem a felhasználásra koncentrál - ami valóban fontos lenne, hiszen egy lakatos sem tud meglenni a számítógép vagy a távközlési eszközök nélkül - hanem a gyorstalpalós tömeges PROGRAMOZÁSképzés a javasolt.
Mostr komolyan, az emberek döntő részének miért is kell többet tudnia a médiáról, mint hogy híreket, információkat szerez abból? Miért kell mindenkinbek befektetési, tőzsedei szakambernbek vagy webprogramozónak lennie?
Ja, hogy a internetes médiát ma ezek a szakmák bitorolják, így mindenki csak a saját hobbiját nyomja!
A jövő számára "nélkülözhetlen", hogy valódi alaptudás nélküliek szuper to10-es videókat gyártsanak a Youtube-ra, irodalmi szintű posztokat fogalmazzanak a blogjaikba és az egyébként kerülendő Facebookot szuperül tudják használni... Igaz a mai fiatalok már egy villanykörtét sem tudnak kicserélni, a lányok a főzést a szupermarketek gyorskajáiból és a pizzériák kínálatából ismerik csupán, de a lényeg, mindenki filmeket gyártson, cikkeket írjon, programozzon - mert az a jövő.
Egy nagy fszt!
Akit ez érdekel, az tanulja ezt!
De belekényszeríteni rétegszakmákat az alapképzésbe pontosan azt eredményezi, ami ma a médiában hétköznapi: ostoba médiaszkosok, volt gémerek, bloggerek mondják magukról, hogy újságírók.
Mondjuk az autószerelők sem képesek már szerelni, ők is csak katalógusok alapján cserélni tudnak meg feltölteni.
.
Amit ma erőltetnek, az egyszerűen hibás!
Mi a jelenben élünk és a múlt ismereteit alkalmazzuk a napi szinten.
A jövőt nem ismerjük, csak feltételezésink vannak.
Tehát hibás a kizárólag a jelen trendjeit tanítani és abból csak egyetlen jövőutat kijelölni.
Ez hibás! Nem tudjuk, hogy például a média milyen lesz 5 év múlva, azt tudjuk, hogy a mai torz és káros.
De ezt oktassuk, a mai torzat és képzeeünk ki tömegesen fiatalokat a nem is ismert jövőre?
Nem! A média jó dolog lenne, ha a médiatörténelemből indulna, ki végigmenne a folyamatokon, példákat mutatna a hibákra és a fiataloknak alapokat adnánk arra az időkre, amikor ő lesz felnőtt!
Mivel a célközönség gyerek, még évekig járnak az iskolákba, értelmetlen nekik a jelen trendiségeit beleverni a fejükbe, hiszen azzal csak azt mutatjuk meg, hogy nem kell tanulni, a jövő nem a tehetség és kompetencia alapján lesz, hanem a nulla értékű, öncélú barmságok jelentik az életet...
Sajnálom, hogy ezt a médiaoktatás kapcsán írom, egy hasznos terület pontosan úgy torzul el az okoskodók miatt, mint az irodalom, a nyelv, a történelem, az informatika és a többi, ami alapokat adhatna, de az alapokat azok tagadják, akik már azok nélkül működnek. Az aktivisták, politikusok, a bloggerek.
Vajon miért nem fontos a közlekedési alapok oktatása? Miért nem fontos a szexuális alapképzés? Meg sem merem említeni a filmesztétikát vagy más kulturális területeket.
Nem kellenek, mert a hangadóknak ezek nem számítanak! Nézzük meg, azok akik a kerékpáros lobbit képviselik, akik hergelik a többséget, a brinásaktivisták, azok azok, akik semmiféle közlekedési szabályt nem tartanak be! Az ilyen alapú szőke cicák azok, akik fejhallgatóval tekernek a szabályosan átkelő gyalogosok közé a zebrán, csak mert nekik a közlekedési jelzőlámpák nem számítanak. Az ilyennek a Facebook az első, és mivel hangadó aktivista közösség tagjai, csak azt erőltetik.
.
Egyébként a poszt kilógó lólába valójában az, hogy az alaptanterv nem tiltja a médiaoktatást - erre utal is a szerző - csak alternatívaként jelzi. Azaz a tanárok, az iskola választhat. A szerző feltételezi, hogy most mindehol hittanra cserélik majd a médiaoktatást???
Mi kellene? Hogy KÖTELEZŐ legyen?

Zöldi László 2018.10.06. 10:33:38

@szepipiktor: Megtisztelő, hogy hozzászólása hosszabb, mint a bejegyzésem.

vizu · http://www.freeweb.hu/szavaiistvan/ 2018.10.06. 14:31:59

„…a Nemzeti Alaptanterv-tervezet szerint már nem volna kötelező a médiaismereti tantárgy.”

Na végre, sóhajtana fel egy gyanútlan, jobb környékről érkezett szakember. Szóval a magyarok is áttérnek a merev tantárgyrendszerről a jóval hatékonyabb tematikus oktatásra.
Lássuk hát, milyen feladatokat tartalmaz a tanterv.

…Kommunikációja során felismeri a hiteles forrásokat és a fontos információkat, azokat relevancia és hasznosság szempontjából szelektálja, valamint betartja etikus használatuk alapelveit.

….a kommunikációs kultúrára és a médiahasználatra nevelés során törekedniük kell a partnerség megvalósítására; különösen a média és az internet tartalmainak befogadásával és a digitális eszközhasználat alkalmazásával kapcsolatos felelősségtudat megteremtésében, valamint a függőségek kialakulásának megelőzésében.
KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIÁK
Médiatartalmakat, szövegeket és mozgóképes produktumokat alkot, valamint használja a digitális technológia kínálta eszközöket, lehetőségeket.
SZEMÉLYES ÉS TÁRSAS KOMPETENCIÁK
…Felismeri a média befolyását az életmódra, a személyes, a csoport
és a nemzeti identitásra, valamint a közösségi normákra, a fogyasztói
szokások irányítására.

Stimmt! A tanár bevisz egy-egy témát, vagy elindít egy folyamatot, melynek sodrában szinte maguktól bukkannak fel a korosztályt, azon belül is konkrétan ezt a csoportot érdeklő kultúratartalmak. Megfigyelnek, munkálkodnak, ki-ki saját érdeklődési területének megfelelő feladatokat vállalva.…. aztán, ahogy tovább olvas, kezd elsötétülni a szeme, mert lassan kiderül, hogy szó sincs itt témaközpontú oktatásról, mindössze arról, hogy megint átszabják a tantárgyi kereteket, aztán jönnek a kerettanterv írók, akik talán ismét felvetik, hogy össze kellene ülni, és valamiféle témák köré rendezni a tananyag tartalmakat, hogy fű alatt mégis megvalósulhasson a témák menti tanulás (Harminc éve még tantárgyi koncentrációnak nevezték a kísérletet.), valószínűbb azonban, hogy mindenki marad a saját szakmai kaptafájánál, legfeljebb a felkészültebbje ( lelkiismeretesebbje) próbál meg nyitva hagyni kiskapukat. A szaksoviniszta marad a szepipiktor jelezte hagyományos modellnél, a céltudomány alapvetéseiből épített lépcsősornál.
Valamikor az idők kezdetén magam is elvállaltam egy kerettanterv megírását, tudva, hogy az égvilágon semmi következménye nem lesz a dolognak, hisz a tanterv mellé nem tehetek oda taneszközjegyzéket, amit az iskolafenntartónak kötelessége lenne a tanárok rendelkezésére bocsátani, ennek híján munkám egyetlen esélye, hogy felhívja a figyelmet néhány lehetőségre. Néhány kolléga él is majd vele, néhány meg már túl van a dokumentum szintjén ( Tantervírást azonban – köszöni szépen – nem vállal.), a többség viszont, eszközök híján elkészít ugyan egy helyi tantervet, aztán szépen beteszi a fiókba, és marad minden a régiben.

uni-cum-laude 2018.10.09. 10:58:11

@szepipiktor: Maximálisan egyetértek. Nem azért, mert hosszabb a hozzászólásod, mint a bejegyzés.