Médianapló

Médianapló - Három másodpercnyi magyarság

2018. szeptember 20. 10:31 - Zöldi László

Rengeteg órát takarítottam meg azzal, hogy már a kínálkozó sorozatok első részét is kihagytam. Ráadásul elviselhetetlen, hogy a kereskedelmi tévékben negyedóránként, néhány reklám kedvéért megszakítják az épp esedékes epizódot. Sorozatigényemet kizárólag a hirdetéseket mellőző HBO elégíti ki, amelynek kínálatából azok a humoros vállalkozások, amelyekben egy kerekded amerikai komika szokott játszani, eleve kimaradnak.

Alex Borsteint valószínűleg semmiben sem láttam, holott Wikipédia-szócikke alapján az egyik legfoglalkoztatottabb színésznő. Most 47 éves (vagy 45, mert a világhálón két születési dátuma kering), kétgyerekes családanya, akin van vagy tíz kiló túlsúly. A tévésorozatok évi ünnepségén a legjobb epizodisták közé választották, és most megkapta a mellékszereplők Emmy-díját. Ilyenkor, ugye, a nevét halló színész összeölelkezik az élettársával, végigvonul a nézőtéren, jobbra-balra tekintve kezel az ismerőseivel, fölmegy a színpadra, és mikrofonba mondja a szűkre szabott szövegét.

A középkorú, molett komika színpadias mozdulattal levette a könnyű kis kabátkát, és megrezegtette a terjedelmes kebleit, hogy a kamera érzékelje: nem hord melltartót. Kitört a nevetés, a díjukra váró színésznők inkább csak kuncogtak. A pódiumon összepuszilkózott a két műsorvezetővel, majd köszönetet mondott a sorozat rendezőjének, producerének, a színésztársainak és a családjának. Ekkor szólalt meg magyarul, mondván: „Anyukám, nagyon szeretlek.” Talán három másodpercig tartott a rendhagyó mozzanat.

Az Egyesült Államok mintegy 300 millió lakosából körülbelül másfél milliónyi a magyar eredetű. Őseik a XX. század első évtizedében százezer számra „tántorogtak ki” az Osztrák-Magyar Monarchiából, majd 1938-tól 1949-ig Magyarországról. A holokauszt-túlélők közül sokan nem is tértek haza a koncentrációs táborból, hanem Amerikában kötöttek ki. A budapesti Judy Borstein, akinek lánykori vezetéknevét nem ismerjük, csak annyit tudunk róla a lánya Wiki-szócikkéből, hogy mégis hazajött, 1956 után azonban Chicago mellett telepedett le.

Mielőtt a zsidózó kommentelők körbeköpködnék e bejegyzést, arra kérem őket, hogy nézzék meg a világhálón föllelhető díjátadási mozzanatot. A szórakoztatóiparban megedződött amerikai színésznő úgy vette át a jelentős szakmai kitüntetést, hogy alig érezhető akcentussal az anyanyelvén is megszólalt. Ami arról árulkodik, hogy amíg otthon élt, az itthon számtalanszor megalázott édesanyja magyarul beszélt vele.

14 komment
süti beállítások módosítása