Médianapló

Médianapló - Nyers Rezső és a megyei sajtó

2018. június 25. 10:35 - Zöldi László

Nem ismertem annyira a pénteken elhunyt szocialista politikust, hogy portrét írhatnék róla. Van azonban egy mozzanat, amelyről nem olvastam a nekrológokban. Nem arra utalnék, hogy mielőtt gazdaságpolitikára adta volna a fejét, kitanulta a nyomdász mesterséget. A munkásmozgalom azon személyiségei közé tartozott, akik nemcsak képesek voltak megírni egy beszédet, hanem alkalomadtán betűbe is szedték. Történelmi sajátossága pedig, hogy ő volt az utolsó, aki leoltotta a villanyt az MSZMP-ben, és megalapította az MSZP-t.

Ama bizonyos mozzanat 1989 decemberében játszódik, a részleteket Fabriczki Andrástól tudom, akivel interjút készítettem a Magyar Média című sajtótudományi folyóirat 2000/2. számába. A régi-új pártelnök hívatta a gazdasági hivatal vezetőjét, és elmondta neki, hogy „januárra fizetésképtelen lesz az MSZP, és három hónapon belül csődhelyzetbe kerül. Márpedig közelednek a választások, és az MSZMP romjai alól kikecmergő MSZP számára létkérdés lesz, hogyan kampányol 1990 tavaszán. Szükség van plakátokra, tévéreklámokra, meg benzinre, hogy a szocialista politikusok eljussanak az ország minden részébe. S bár a pártok akkoriban még nem költöttek milliárdokat a kampányra, de néhány százmilliót azért elő kellett teremteni.”

Ekkor vetettem közbe: „Így került terítékre a megyei sajtó - mint pénzszerzési lehetőség?” A hajdani pénztárnok ezt válaszolta: „Nem sajtóprivatizációra kaptam megbízatást, hanem pártgazdálkodásra.” E kiindulópontra rakódott a médiapolitikai szándék, hogy a 19 megyei lapot ne hazai sajtóbefektetőnek adják el, mert mögöttük esetleg fölrémlett volna valamelyik politikai vetélytárs árnyéka. Inkább külföldieknek, lehetőleg megosztva köztük az akkor 1,2 millió példányban megjelenő megyei sajtót. 900 millió forintot kapott érte az MSZP, amely 33 mandátumra tett szert a 386 főnyi parlamentben.

Kitört a vezetői válság, és Horn Gyula felrótta Nyers Rezsőnek: „Az ő irányítása alatt ment végbe a párt belső szétzilálódása. Ez az első számú vezető felelőssége. Ha hasonló helyzet lenne, nekem is le kellene vonnom a következtetéseket.” (Népszabadság, 1990. május 28.) Becsületére válik, hogy 1998-ban, az újabb választási vereség után le is vonta. Ám attól kezdve, hogy átvette a pártelnökséget, ügyesen fialtatta a 900 milliót, és a megnövelt summából pénzelte 1994-ben a győzelembe torkolló kampányt. Nyers Rezső így járult ahhoz, hogy a magyar szocialisták négy évre visszatérhettek a kormányrúdhoz.  

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://medianaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr8614070043

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Drizari 2018.06.25. 11:10:42

Óhatatlanul eszembe jut az NSDAP. Nem alakíthattak utódpártot. Lehetetlennek tartom, hogy Nyers Rezső ne tudott volna a proletárdiktatúra valódi arcáról. Az MSZMP felső vezetése, a megyei és a budapesti kerületi pártbizottságok vezetői, kiemelt nagyvállalatok függetlenített párttitkárai szintén tudtak róla. A végrehajtó szervei, mint a belügyminiszter és a BM egyik főcsoportfőnökségének állománya szintén. És mindennek az utódpártja az MSZP ... hm.

Kivlov 2018.06.25. 14:42:41

Kötélen lett volna a helyük...

232323 2018.06.25. 17:16:28

pusztuljanak.
ja. már a nagyja elhullot. csak így tovább!

Nadrágurat is vigyék magukkal.

ősbölény 2018.06.25. 20:46:14

A történetnek az a lényege, hogyan lett az állami vagyonból pártpénz, választási célokra. Ha ez tényleg Nyers Rezsőhöz köthető, akkor ez nem a legdicsőbb mozzanata hosszú politikai pályafutásának. Hogy a cikkíró ezt érdemként tálalja, az számomra több mint megfoghatatlan. Hiszen akkor aranykönyvbe az Orbán-Simicska duóval is!

Zöldi László 2018.06.25. 21:03:25

@ősbölény: Vajon miből vonta le azt, hogy Nyers Rezső érdemeként tálalom a pénzszerzési akciót? Biztos, hogy ugyanazt a cikket olvastuk?

ősbölény 2018.06.25. 22:06:07

Az írás valóban tárgyilagos hangnemű, értékpreferenciát közvetlenül tükröző nyelvi elemek nincsenek benne. De a történet felépítése egy világosan értéktelített sémát követ: két bukás és két (ezt követő) felemelkedés rajza. A bukás mindkét esetben mások tevékenységének a következménye, a kilábalás pedig az írás hőséé. A végső mozzanat pedig a diadal: visszatérés a kormányrúdhoz, a háttérben a haszonélvező hálátlanságával. Színtiszta Hollywood. Illetve színtiszta népmese. Amely finoman eltakarja, hogy itt a pártvagyon el-nem-számolásának kérdéséről van szó. Illetve a pártvagyon konvertálásáról az utódpártba. Az irodalomtudomány nyelvén: az utóbbi a fabula, az előbbi a szüzsé.
Egyébként magam nem panamistaként, hanem reformerként gondolok Nyersre, bár természetesen soha nem láthattam be a kulisszák mögé, és a kívülállók soha nem tudhatták, hogy mennyire hiteles az a kép, amit a pártapparátus egyes tagjairól a propaganda sugall. A rendszerváltás idején pedig úgy gondoltam, hogy előbb Grósszal, később Pozsgayval szemben inkább az általa képviselt álláspont lenne hasznosabb azok számára, akik nem az egypárt túlélését tekintik az elsődleges célnak. Ez a kis történet (ha kiolvassuk belőle a fabulát) azért jelentősen árnyalja a képet.

Zöldi László 2018.06.25. 22:20:20

@ősbölény: Most már árnyaltabban fogalmazott.

ősbölény 2018.06.25. 22:21:37

Indokoltam a véleményemet.