Médianapló

Médianapló - Külterjes ország

2018. június 06. 10:02 - Zöldi László

Trianoni bejegyzésemhez elgondolkoztató hozzászólás érkezett. Domokos Lajos átküldte Bekiáltás című blogjából a szintén június 4-én kelt cikkét. Azt írta benne, hogy nyilvánosságunkban gyökeret vert egy „bonmot”, miszerint „Magyarország olyan állam, amely önmagával határos.” Így folytatta: „A szállóigévé vált mondat még azt is meggátolja, hogy a bennünket ténylegesen körbevevő országokat igazán meg akarjuk ismerni.”  

A mondás eredete homályba vész, bizonyára az 1920-as újságokban lelhető fel, dokumentálható viszont a legújabb kori alakulása. Például Eperjes Károly színész így fogalmazott: „A világtörténelem egyetlen olyan országa vagyunk, amelyet saját korábbi maga vesz körül.” (Kisalföld, 1996.01.06.) Orbán Viktor Fidesz-politikus meg így: „Geopolitikai sajátosság, hogy Magyarország a világ egyetlen országa, melyet saját maga vesz körül.” (Délmagyarország, 1996.04.30.) Torgyán József kisgazda politikus szerint „Köztudomású sokat támadott definícióm: Magyarország a földkerekség egyetlen olyan országa, amelyet önmaga határai vesznek körül.” (Új Magyarország, 1996.08.05.)

Sütő András író értelmezése szerint „Magyarországon kívül Európának egyetlen olyan állama sincs, amely körös-körül hajdani önmagával lenne határos.” (Magyar Nemzet, 1997.12.20.) Csete György építész imigyen szóla: „Saját magunkkal vagyunk körülvéve.” (Magyar Rádió, 2004.12.26.) Usztics Mátyás színész szerint „Magyarország abban a sajátos helyzetben van, hogy saját területei veszik körül.” (Magyar Rádió, 2012.03.15.) Bayer Zsolt újságíró kifejtette, hogy „Körül vagyunk véve saját magunkkal.” (Echo TV, 2015.07.10.) Orbán Viktor miniszterelnök pedig így ismételte önmagát: „Ismerjük persze a szakállas viccet is, miszerint Magyarország az egyetlen ország a világon, amely saját magával határos, ráadásul köröskörül.” (Miniszterelnök.hu, 2016.02.28.)

E mondatok tartalmilag indokolják Domokos Lajos álláspontját, formailag azonban nem érik el azt a szintet, hogy szállóigének lehessen nevezni őket. Szájról szájra szálltak ugyan, de hiányzik belőlük ama szellemesség, amely a keserűséget bölcsességgé oldaná. Számomra Szakály Ferenc megjegyzése a zsinórmérték. A fiatalon elhunyt kitűnő történész méltányolta nemzeti fájdalmunkat, ám elrugaszkodott a külterjességünket hangoztató belterjességünktől. A közismert mondást erőteljes és meghökkentő hasonlattal emelte szállóigévé a Tolnai Népújság 1993. szeptember 4-i számában: „Trianonban hazánkat szabályszerűen körülmetélték.”

30 komment
süti beállítások módosítása