A Magyar Idők szombati számában figyelemre méltó áttekintés jelent meg. Baranyai Gábor és Borsodi Attila arról érdeklődött a polgármesteri hivatalokban, miként aknázzák ki a közösségi médiumokban rejlő lehetőségeket. Terjedelmes írásuknak a Vidéki településeken tarol a Facebook-demokrácia címet adták.

Felötlik egyik tanítványom, aki képviselő egy kisváros önkormányzati testületében. Kritikus felszólalását a polgármester kitiltotta a helyi újságból, ezért föltette a fészbukos üzenőfalára. A hatezer lakosú település minden második lakója elolvasta. A kormánypárti szócső munkatársai persze nem erre a demokráciára gondoltak. Szerintük a „polgármesterek jellemzően aktívan rész vesznek az oldaluk szerkesztésében, sokszor figyelik a hírfolyamokat a mobilkészülékeiken, és rendszeresen tesznek javaslatokat a témákra, kommentekre”. Kiemelték a zalaegerszegi elöljárót, aki „maga szerkeszti a hivatalos Facebook-oldalát is”. Ennél alaposabb följelentést még nem olvastam.

2002 novemberében az országgyűlés megszigorította az önkormányzati törvényt. A település polgármestere nem lehet rovatvezetője, szerkesztője, főszerkesztője, kiadója az önkormányzati tulajdonban lévő médiumnak. Ha mégis erre vetemedik, felfüggeszthető, és ki kell írni az időközi választást. S bár a mintegy háromezer polgármesterből rengeteget érintett az összeférhetetlenségi paragrafus, tudomásom szerint csupán a túrkeveit függesztették föl. A helybéli szavazók újraválasztották ugyan, de volt már annyi esze, hogy közben lemondott a helyi tévét működtető egyesület elnökségéről. Akár az MSZP-SZDSZ, akár a Fidesz-KDNP irányította az országot, mindkét kormány vigyázott arra, hogy az összeférhetetlenség megsértéséből ne legyen időközi választás, elvégre a két politikai oldalról több száz polgármestert kellett volna felfüggeszteni. Ezzel együtt a szankció Damoklész kardjaként lebegett a fejük fölött, bármikor lesújthatott.

Akkoriban persze alig használtuk a világhálót. Vajon manapság a tömegesen elterjedt közösségi oldalak a nyilvánosság részének számítanak-e? S ha igen, vonatkozik-e még rájuk az összeférhetetlenségi paragrafus? Szerintem a Facebook, a Twitter vagy a Tumblr a nyilvánosság szerves része. S ha a Fideszben vagy a Fidesznek politizáló polgármesterek csakugyan szerkesztik, kommentelik a hivatalos közösségi oldalakat, sőt témákat is javasolnak nekik, az ellenzéknek talán nem ártana utánanézni, vajon érdemes-e azt a fránya összeférhetetlenséget feszegetni.