Most már csak egyetlen napilap kíséri figyelemmel a kormány térhódítását a nyilvánosságban. A Népszava mai számában még akadnak pontatlanságok, de már eltörpülnek a közelítésmód változása mögött. A korábban csak Budapesttel és vonzáskörzetével foglalkozó újság a Népszabadság-válság hatására fölfedezte a vidéki sajtót is. Ami eddig a terjedelmes áttekintésekben keretbe zárt, mellékes információnak hatott, az most a fő szövegben kötött ki. A Népszabadság sorsáról írott textust sikerült végre kontextusba (összefüggésbe) ágyazni.

Bár nem felel meg a valóságnak, hogy „több mint tucatnyi megyei napilap” került egy kormány közeli céghez, pontosan tizenkettő látja majd el ugyanis információkkal a fél Magyarországot, mindazonáltal a térhódítás körvonalai egyre inkább érzékelhetőek. Két laphálózatot, a Springer-cég és a szintén német Funke-médiacsoport napilapjait már sikerült megvásárolni, ráadásul a hírek azt sejtetik, hogy a kormányzat éppen körbeszimatolja a harmadikat is. Az amerikai tulajdonú Lapcom-ot, amelyhez a Bors című budapesti bulvárújság és két megyei napilap tartozik: a győri Kisalföld és a szegedi Délmagyarország.

Vajon a pillanatnyilag 1,1 millió vidéki olvasóhoz eljutó kormányzat még hány fővároson kívüli embert vonzhat a befolyási övezetébe? A bulvárlapoknál más szorzót alkalmaznak az olvasáskutatók. Tudomásom szerint még nem avult el ama szám, hogy egy papírra nyomtatott újságot hárman vesznek kézbe. Ha a Bors naponta 63 ezer példányban fogy el, akkor ez 189, fölfelé kerekítve 200 ezer olvasót jelent. A két vidéki napilap 90 ezer példányát azonban már 3,6-del kellene beszorozni, így jön ki 320 ezer olvasó. Ezekhez a számokhoz kéne hozzáadni a digitális olvasottságot, amelyet ugyebár nem lehet kézről kézre adni.

Bár üzleti titoknak számít, annyi azért tudható, hogy a nagyobb példányszámú vidéki újságoké napi 15 ezer körül van. Vagyis körülbelül 350 ezren böngészik a Kisalföldet és a Délmagyarországot. Márpedig bármennyire számosabb is a Bors Online iránti érdeklődés, a napi 150-160 ezret aligha éri el. A győri és a szegedi újság együtt tehát értékesebb falat az országos hatalmat gyakorlók számára, mint a pesti bulvárlap. Amiből az a következtetés adódik, hogy az Orbán-kormány nem elsősorban a Népszabadságot és a Borsot akarta-akarja pacifikálni, hanem a vidéki Magyarország nyilvánosságát szeretné ellenőrizni. Ezzel a tanulsággal még adós a hazai média helyzetét egyre inkább áttekintő Népszava.