Médianapló

Médianapló - Tanuljunk a sorok közt olvasni?

2016. október 12. 09:54 - Zöldi László

A Népszava megpróbál kitörni a kalodából. Ama ellentmondást igyekszik feloldani, hogy minél inkább távolodunk Budapesttől, annál kevesebben olvassák. És azért olvassák kevesebben a határszélhez közeledve, mert legtöbb témájára a fővárosban és annak környékén tesz szert. Elszigetelt helyzetében nem képes ezen változtatni, mindazonáltal majd’ minden jelentősebb cikkét országos keretben helyezi el. Néhány sort kerít a „pesti” témából való kitekintésre. Vagy a cikk utolsó bekezdésében.

A mai számban részletesen számolt be a Népszabadság körüli botrány legújabb fejleményeiről. Arról például, hogy a patinás újságot kiadó Mediaworkshoz „tartozó lapok közül megszólalt az első vidéki napilap kollektívája”. Idézi a Dunántúli Napló négysoros közleményét, amelyből kiderül, hogy a pécsi újságírók együtt éreznek a munkavégzéstől eltiltott budapesti kollégákkal. Az állásfoglalás tiszteletre méltó, az információ azonban téves. Nem a Dunántúli Napló volt az első a Mediaworks nyolc megyei napilapja közül, hanem a Somogyi Hírlap. A kaposvári szerkesztőség ötsornyi álláspontja hétfőn, 15.47-kor látott napvilágot a pécsié kedden, 15.44-kor. Ez is hozzátartozik a Népszabadság-ügy szövevényes történetéhez.

Meg az is, hogy a nyolc Mediaworks-napilapban jegyzet vagy publicisztika nem értelmezte a fejleményeket. Az öt pannon lapban sem, amelyeket szeptember 30-án vásárolt meg az osztrák cég. Ezzel már tizenhárom vidéki napilapot tudhat magáénak a tizenkilencből, kétharmadnyi Magyarország megyei nyilvánosságát képes tehát befolyásolni. Ami a maradék hatot illeti, három újság digitális változatában (a Borsod, a Hajdú és a Szabolcs Online-ban) a miskolci Kiss László jegyzete jelent meg, ráadásul a Hajdú Online közölte a debreceni Ratalics László véleményét is. A győri újságírók közül Nagy Márta szólalt meg, a szegediek közül pedig először Hollósi Zsolt, aztán tegnap Farkas Judit is.

Az utóbbi szerző cikkéből egy figyelemre méltó gondolatmenet: „1979-ben születtem, nekem kimaradt a stencil, a szamizdat, a sorok között olvasás. Úgy tűnik, lesz lehetőségem beletanulni.” A kesernyés eszmefuttatásról jutott eszembe, hogy Szanyi Tibor szocialista politikus is kifejtette álláspontját a Népszabadságról, együtt érzett az ellehetetlenített szerkesztőség munkatársaival. Akaratlanul is megteremtette a továbblépés lehetőségét, korszerűbb név adható ugyanis az egyre földalattibb sajtónak. Nevezzük el szanyizdatnak!           

 

2 komment
süti beállítások módosítása