A hétvége szenzációja volt az orosz elnök interjúja. Az amerikai hírügynökség munkatársa Vlagyivosztokban rákérdezett az orosz-japán, orosz-kínai határviszályra, utána pedig a hajdani Kelet-Poroszország helyén létrehozott kalinyingrádi enklávé sorsát firtatta. Putyin nem beszélt mellé, hanem kifejtette: akkor nézzük csak a második világháború utáni határrendezéseket, Lengyelország például német területet kapott, Ukrajna viszont lengyelt. „És így tovább”, majd kitért ránk is.

Érdemes felidézni, hogy a magyar nyelvű sajtóban milyen címekkel jelentek meg az interjúról beszámoló cikkek. Mindegyikben Putyin az alany, és így folytatódnak: „a magyar-román határ módosítását pedzegette”, „megemlítette a magyar-román határ módosítását”, „a magyar-román határ módosításáról beszélt”, „egy interjúban bedobta a magyar határok módosítását”, „szóba hozta a magyar és a román határ módosítását”, „módosítaná a magyar-román határt?”. Az utolsó címet adó szerkesztő becsületére válik, hogy legalább kitette a kérdőjelet, bár odáig már nem jutott el, hogy megnézze, valójában mit is mondott Putyin.

Kétségkívül felsorolt néhány határügyet, az ’és így tovább’-ot is kimondta, csakhogy a határ kifejezés nem hangzott el. Helyette így fogalmazott: „Ott van Magyarország is, ott van Románia is.” Nem tudhatjuk, hogy közben mire gondolt, azt azonban tudjuk, hogy napirenden van Moldávia egyesülése Romániával, és a volt szovjet tagköztársaság beolvadását Oroszország nem nézné jó szemmel. Kár, hogy a magyar nyelvű sajtó témával foglalkozó szerkesztőségei elfelejtették megnézni az eredeti szöveget, és a interjú elhangzott elemeiből olyasmire következtettek, ami nem hangzott el.

Ez szellemi restségre utal, de tételezzük föl, hogy Putyin nem véletlenül ejtette ki Magyarország és Románia nevét, és amit mondott, az kapcsolatba hozható a megemlített határesetekkel. Márpedig ha így is történhetett, óhatatlanul felötlik, hogy amidőn a magyar miniszterelnökkel többször is találkozott, vajon utalt-e a lehetséges határmódosításra. Mert ha igen, az Orbán-kormány nemcsak a számára jó üzletnek ígérkező Paks 2. miatt fordult a keleti nagyhatalom felé. Emlékeztetnék arra, hogy a múlt század harmincas éveiben Mussolini és Hitler a magyar politikai elitnek határmódosítást ígért. Ezt részben be is tartották annak fejében, hogy a magyar kormány bekapcsolódott a második világháborúba. Az eredményt ismerjük, milliónyi honfitársunk halt meg.