Médianapló

Médianapló - A zsidók okozták Trianont?

2016. január 02. 09:58 - Zöldi László

Lázár Jánosnak elsikkadt egy figyelemre méltó mondata. December 28-án interjút adott a hódmezővásárhelyi Rádió 7-nek, és ezt kérdezte: „Mi marad Magyarországból, ha még egyszer kisebbségbe kerülünk a saját hazánkban?” Bár Orbán Viktor kifejtette már ezt, hozzá képest a kancelláriaminiszter újdonsággal is szolgált. Az idézett eszmefuttatást ugyanis történelmi párhuzammá dúsította: azért csonkították meg a történelmi Magyarországot, mert több lett benne a nem magyar, mint a magyar.

Azt azonban nem mondta ki, hogy Trianon előtt mi volt az a bevándorláshullám, amely megváltoztatta az etnikai összetételt, de csak egy jöhet számításba. Az 1867-es kiegyezés után Eötvös József olyan nemzetiségi törvényt fogadtatott el, amely vonzóvá tette Magyarországot a cári elnyomatás alatt élő zsidók számára. Néhány százezren le is telepedtek a Kárpát-medencében. Tudtommal Lázár János szívesen olvas történelemről szóló könyveket. Továbbgondolásra ajánlom neki azt, amit ide vonatkozó tanulmányokból szűrtem le.

A vezető elit csakugyan szembesült azzal, hogy az itt élő nemzetiségek (románok, németek, szlovákok, horvátok, szerbek, szlovének, ruszinok) többen lettek, mint a magukat magyarnak vallók. A magyarok aránya megközelítette az ötven százalékot, a nemzetiségeké viszont túl is lépte. A különbség nagyjából megegyezett a bevándorolt zsidók lélekszámával. A politikai elit világosabb fejű tagjai ezért szorgalmazták az asszimilációjukat, és Mózes hitű magyaroknak nevezték őket. Minél többen vallották magukat magyarnak, diplomatáink annál inkább hivatkozhattak nemzetközi fórumokon arra, hogy immár több magyar van a Kárpát-medencében, mint nem magyar.

A zsidó bevándorlási hullám aligha okozhatta Trianont, ebben Lázár János téved, a történelmi párhuzam tehát mesterkélt. Mégis érdemes szóba hozni, mert 1920. június 4-e után a megcsonkított Magyarországon túlnyomó többségbe került a magyarság. Az asszimilálódott, netán magyarosított nevű, sőt még ki is keresztelkedett zsidók hatszázaléknyi arányára már nincs szükség a nemzeti többség kialakításához. Minő véletlen, hogy a békeszerződés aláírása után tizennyolc nappal a kormányzat törvényjavaslatot nyújtott be, aminek szigorított változatát 1920. szeptember 26-án fogadta el a parlament. A történelem fintora, hogy az úgynevezett numerus clausus hat százalékra korlátozta a felsőoktatásba fölvehető zsidók számát. Miközben közöttük volt a legtöbb érettségizett, elérte a hetven százalékot.          

5 komment
süti beállítások módosítása