Anyukám az utolsó éveiben furcsa szokást vett föl. Akit többször is látott a képernyőn, azt ismerősének tekintette, és ha véletlenül találkozott vele az utcán, bizony meg is szólította. Azt hitte, hogy a híres ember szintén ismeri őt. Tegnap este felötlött, hogy talán összefutott valahol Deutsch Tamással, és ha már beszélgettek, tanácsot is adott neki, miként viselkedjen a tévéstúdióban, ha olyan kérdéseket szögeznek neki, amilyenekre nem akar válaszolni.

Az elterelő hadműveletet szimultán módszernek nevezik. Úgy foglalható össze, hogy kezdünk egy összetett mondattal, majd találomra kiemelünk belőle egy szót, és fabrikálunk belőle egy másik összetett mondatot. Ha ezt néhányszor megismételjük, akkor egyre távolabb kerülünk a kiinduló ponttól, és beszélgetőpartnerünk a falra mászik. Anyukám nem mindig talált vissza a gondolatmenet elejéhez, Deutsch Európa-parlamenti képviselő úr azonban jóval fiatalabb nála, neki néha sikerült. Ezért aztán egy szóval sem válaszolt arra, amiért behívták a stúdióba: hogyan minősítené az Európai Parlament döntését, miszerint a halálbüntetés lebegtetésével és a bevándorlók ellen fogalmazott nemzeti konzultáció sugalmazott kérdéseivel a magyar kormány szembe került az uniós értékrendszerrel.

Az interjú második felében nem vált be a már-már tökélyre fejlesztett mellébeszélés. Holott bizonyára nemcsak én lettem volna kíváncsi arra, vajon állami sportvezetőként Deutsch Tamás hogyan vélekedik Gömöri Zsoltról, aki a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökeként vissza nem térítendő támogatást vett föl a lakáshitel törlesztésére. Azt már nem föltétlenül anyukámtól tanulta, hanem egy hivatásos válságkommunikátortól, hogy az egyre kínosabb kérdésekre nem új válaszokat kell adni, hanem a régieket ismételgetni. A huszonhárom percnyire nyúlt beszélgetésben tizenegyszer, vagyis kétpercenként ejtette ki a száján, hogy „Még egyszer mondom.”

Ez alighanem országos csúcs. A különleges interjút meg is nézzük majd diákjaimmal az újságíró szemináriumon. Hadd okuljanak egy magyar politikus elviselhetetlen viselkedéséből.