A reklámadóról írott bejegyzésemet tartalmas vita követte. A kommentelők végre nem egymást ekézték, hanem velem fordultak szembe. Azért nem bántódtam meg, mert egyetértek velük.

Igaza van annak, aki szerint a nemrégiben elfogadott reklámadó-törvény nem kötelezi bevallásra azokat, akik a jogszabály hatálya alá esnek ugyan, de nem kell nekik reklámadót fizetni. Annak is, aki szerint a NAV-tájékoztatók nem írhatják felül a törvény szövegét. Annak meg pláne igaza van, aki úgy véli, hogy a jogszabályt csak a törvényhozó értelmezheti, a jogalkalmazó nem. Mindennek én sem állítottam az ellenkezőjét, csupán egy példát idéztem. A KISOSZ levelet írt a nemzetgazdasági minisztériumnak, hogy közeledik augusztus 21., a bevallás határideje, de lépjen közbe, mert az adóhivatal a kisvállalkozókat is kötelezi a nullás bevallásra. A minisztérium nem válaszolt, a kommentelők jogérzéke pedig ütközött az adóhivatal általam is kárhoztatott gyakorlatával.

Ezzel a tanulsággal akár le is zárhatnánk a vitát, csakhogy a Napi.hu című gazdasági portál figyelemre méltó okfejtést közölt a reklámadó ürügyén. Mindegy, hogy éppen minek hívják az adóhivatalt, APEH-nek vagy NAV-nak, rendszeresen előáll olyan törvényértelmezésekkel, amelyekhez jogalkalmazóként nem volna joga. Mielőtt azonban levonnánk azt a következtetést, hogy az adóhivatal állam az államban, nem árt firtatni a törvények minőségét. Hátha azoknak a fránya jogalkalmazóknak kell kiküszöbölni az ellentmondásokat, betölteni a hézagokat, amelyeket a törvényhozók „felejtettek” a jogszabályokban.

Volt például médiatörvény-tervezet, amelyet december 23-án küldött el a szociálliberális kormányzat a szakmai és civil szervezeteknek, hogy eleget tegyen a kötelező társadalmi egyeztetésnek. A határidő január első napjaiban járt le, a tervezet pedig kétszáz-valahány paragrafusból állt. Ugyanezt megtette az Orbán-kormány is, majd tökélyre fejlesztette a módszert, amidőn áttért az egyéni képviselői indítványokra, amelyek révén elkerülhette az amúgy is formális társadalmi egyeztetést. Eközben az Egyesült Államok kormánya külön államtitkárságot állított fel a törvénytervezetek lassítására. Abból indult ki, hogy ha a szöveget időben küldi el a mértékadó szervezeteknek, akkor még a szavazás előtt kiküszöbölheti a jogszabály ellentmondásait, és betömheti a hézagjait. Ezzel a jogalkalmazókat is megakadályozhatja abban, hogy felülírják a törvényt.