A Népszabadság mai számában jelent meg Marosán György cikke Kemény János üzenete címmel. Bár e rovatban már megemlékeztem a számítógépes BASIC-nyelv kidolgozójáról, mégis visszatérek John G. Kemeny-re. Az eredetileg fizikus cikkíró megcáfol egy állítást, amelyet elhittem a világhálón olvasott Wikipédia-szócikkekből. Azt, hogy a zsidótörvények elől 1940-ben elmenekült Kemény mindössze egyszer tért vissza szülőhazájába, Magyarországra. 1964-ben, éppen a BASIC-bemutatkozás évében.

Marosán azt meséli el, hogy az Egyesült Államokba elszármazott tudós 1980-ban is előadást tartott az ő akkori munkahelyén, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnál. Azt tudtam Kemény Jánosról, hogy egy évvel korábban Carter elnök kinevezte ama vizsgálóbizottság vezetőjévé, mely a legnagyobb amerikai atomerőmű-baleset okait tárta föl, azon viszont csak a cikk olvasása közben tűnődtem el, hogy milyen tanulságot osztott meg a budapesti hallgatósággal. A következtetése úgy foglalható össze, hogy a robbanás törvényszerűen bekövetkezik, ha a rendszerből eltávolítják a folyamatos ellenőrzés lehetőségét, másként szólva a fékeket és az ellensúlyokat. Kell-é magyaráznom, hogy a látszólag műszaki megközelítés milyen politikai tanulsággal kecsegtet a 2014-es magyar társadalomban, ahol semmi és senki sem ellenőrizheti az egy kézben összefogott hatalmat?

A természettudományos eszmefuttatásból adódik még egy következtetés, amelyre Marosán György nem utalt. Azt tudjuk, hogy Kemény Jánosnak köze volt az internet megvalósításához is. Az viszont kevésbé közismert, hogy az inkább csak egyetemi berkekben elterjedt digitális módszer a hatvanas évek elején vált hirtelen létfontosságúvá. Hruscsov ugyanis interkontinentális rakétákat telepített Kubába, és ha a Washingtontól egy köpésnyire lévő szigetről kilövik a Pentagont, világszerte 147 amerikai támaszpont válik irányíthatatlanná. Ha viszont katonai célokra használják föl a digitális kapcsolattartást, és kikerülik a központot, a rakéták hiába pusztítják el a hadügyminisztérium jellegzetes alakzatú épületét, az amerikai hadipotenciál változatlanul irányítható marad.

A világháló tehát a központosítás, az egy kézben tartás, ha úgy tetszik: a diktatúra egyik ellenszere. Nem is lep meg, hogy a kubai rakétaválsággal egy időben született Orbán Viktor nehezen barátkozik meg vele.