A tegnapi és a mai sajtóból két jellemző cím emelhető ki. Az egyik így hangzik: „Aprópénzért szorongatják meg a médiát”, a másik pedig így: „A média-adó az elhallgattatás eszköze”. Én másként látom a tervezett reklámadót - a kormányzati kétségbeesés jelének. Mielőtt azonban érvelnék e feltételezés mellett, néhány adat a helyzetről.

Az illetékes minisztérium elképzelése szerint a médiacégek mentesülnének a reklámadótól, ha nettó árbevételük nem éri el az egymilliárd forintot. Egy- és ötmilliárd között már egyszázaléknyi a sarc, öt- és tízmilliárd között tíz százalék, tízmilliárd fölött pedig igazán jelentős: húszszázaléknyi. Megnéztem a Napi Gazdaság nevű szaklap aprólékos listáját, amely azt mutatja, hogy a reklámok szempontjából elemzett legutóbbi év, 2011 mintegy 180 milliárdnyi bevételéből most különadóként nyolcmilliárdot kéne átutalni az államkincstárba.

Kiválasztottam a szűkebb érdeklődési körömön belüli cégek, a nyomtatott sajtó számait, és két érdekességet vettem észre. Az egyik az, hogy kimaradt közülük az Északkelet-Magyarországot behálózó Inform Média (vagy nem maradt ki, de általam még nem ismert fantázianév mögé bújt). A másik pedig az, hogy reklámadóként hatszázmillió forint jönne ki az újságokat is kiadó cégeknek, ami nyilván rengeteg, de ahhoz képest, hogy ugyanezek a laphálózatok évente huszonötmilliárd forintot fizetnek be szokványos adóként, csakugyan aprópénz.

Azért vélem kétségbeesett lépésnek a kormányzati elképzelést, mert a rendszerváltás óta szinte mindegyik kormány kacérkodott a gondolattal, hogy meg kéne adóztatni a reklám-bevételeket. Árulkodó jel, hogy legtöbbször a választási költségvetés (leánykori nevén az osztogatás) évében jutott eszükbe a kiadóhivatalok megsarcolása. Aztán osztottak-szoroztak, és némi töprengés után vagy a kormány vetette el a reklámadó ötletét, vagy az országgyűlési többség nem szavazta meg. A magyarázat kézenfekvő: a politikai hasznot mérlegelve derült ki, hogy azért a néhány milliárdnyi aprópénzért nem érdemes a választási előtti hónapokban elveszíteni a különböző eszközökkel kordában tartott médiumok jóindulatú semlegességét. 

Ha most mégis komolyan veszi az Orbán-kormány e kósza ötletet, akkor megkockáztatja, hogy ellene fordul a média ama része, amelyet eddig is csak közvetve volt képes befolyásolni.