Médianapló

Médianapló - Mitől hatásos a mondat?

2013. április 09. 09:38 - Zöldi László

A tegnapi sajtó legérdekesebb írása Ungvári Tamás interjúja volt a Népszavában. A neves írón, irodalomtörténészen és műfordítón látszik a kora - a nyolcvanharmadikat tapossa -, az esze azonban még mindig úgy vág, mint a beretva. Azt fejtegette, hogy rokonszenvesnek találja ugyan Bajnai Gordon politizálását, de nehezményezi, hogy évértékelő beszédéből kifelejtette a ’kultúra’ szót. Majd vissza-visszatért ama rögeszméjéhez, hogy magyartanárok nélkül az ellenzéki csoportosulások semmire se mennek.

 

Mondandóját így foglalta össze: „Annak nyílik esélye a következő választásokon, aki tudja, hogy milyen a jó magyar mondat.” Ungvári nincs egyedül a rögeszméjével. Nekem is az a benyomásom, hogy az ellenzéki politikusoknak vannak érdekes gondolataik, de a megnyilvánulásaikban hiánycikk a hibátlan mondat. Talán képesek pontosan, de képtelenek hatásosan kifejezni magukat. Vajon az ellenzékbe szorult baloldali és liberális pártok vezetői miért nem találják meg a hangot a tömegekkel? Ennek bizonyára sok oka van, az egyik a környezetükből hiányzó magyartanárokkal hozható összefüggésbe.

 

Sem az MSZP, sem az Együtt 2014, sem a Demokratikus Koalíció nem akarja megérteni, hogy igei állítmány nélkül nincs tömeghatás. Mert mi is olvasható az ellenzéki politikusok előtt, a szószék homlokzatán, és mögöttük, a falon? Kilencven százalékban névszós jelmondat, amellyel tartalmilag nincs is gond, csakhogy fogalmat vagy fogalmakat jelez, és kizárólag arra alkalmas, hogy elgondolkoztassa az iskolázottabb embereket, akik hajlamosak a fogalmi gondolkodásra is. Az igei állítmányt tartalmazó, ráadásul rövid mondatok hatásmechanizmusához tartozik viszont, hogy azokat is mozgósítják, akiknek nem volt lehetőségük továbbtanulni, és csak akkor mennek el szavazni, ha úton-útfélen cselekvésre késztető mondatokkal kecsegtetik őket.

 

Tessék megnézni az Orbán-kormány vezető politikusai előtti és mögötti jelmondatokat! Legalább kilencven százalékban találni bennük érzelmekre ható és mozgósításra sarkalló igei állítmányt. Ami nemcsak azt jelenti, hogy az egyébként pocsékul kormányzók kevésbé számítanak a fogalmi gondolkodású értelmiségiekre, hanem azt is, hogy közülük szívesen alkalmaznak magyartanárokat. Sőt, még hallgatnak is rájuk.           

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://medianaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr215212929

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kabai Domokos Lajos · www.bekialtas.blogspot.hu 2013.04.10. 01:16:21

Ugyanez a jelenség gyakran bosszant a Népszabadságban is. Az újságírók a pr-esek tanításakor gyakran érveltem magam is az igei állítmányok címben való használata mellett: A Bibliának is az ige a lényege! Ehhez képest például a Népszabi április 5-ei számának címlapján a szalagcím: "Visszafogott unortodoxia", az előző napin a változatosság kedvéért: "Unortodox élénkítés?" Hát, én ezektől képtelen vagyok izgalomba jönni! Mennyivel jobb az április 6-i szám "Dugába dőlt a busztender", vagy eltekintve attól, hogy az emberek többségének fogalma sincs kiről van szó, a "Lemondott Király Júlia" főcím, amely fölött persze a felcímben ott dermed, hogy "MNB Bizalmatlanság és félelem légköre"