Médianapló

Médianapló - A tavaszi hó kommunikációs tanulságai

2013. március 16. 11:22 - Zöldi László

Kifehéredett az ország, az ünnepi hangulatot betemette a hó. Egyre inkább kezd kirajzolódni a kormány és az ellenzék kommunikációs csatája.

 

A magukat találva érző kormánypárti politikusok nem feszegetik az első huszonnégy óra fejleményeit. Inkább számokkal traktálnak bennünket, azt bizonyítván, hogy tegnap délelőttől ezreket mozgósítottak a hóban rekedtek kiszabadítására. Hátha elfelejtjük a késlekedésüket. Az ellenzéki politikusok parlamenti vizsgálóbizottságot követelnek. Hangsúlyozzák az első huszonnégy óra kormányzati tehetetlenségét, nem bontják ki viszont a második nap hatósági erőfeszítéseit. Abban mindkét fél egyetért, hogy soha nem látott hózuhatag torlaszolta el az utakat, Muszáj ugyanis növelni a tétet, különben a kommunikációs hadművelet nem éri el a célját: a másik választási esélyeinek csökkentését.

 

Holott volt már részünk hasonló hószakadásban, ha jól emlékszem, 1986-ban derékig érő hóban jártunk. Budapesten például leállt a közlekedés, és a Moszkva-térről másfél óra alatt értem haza hűvösvölgyi lakásunkba. A hatóságok akkor sem birkóztak meg a helyzettel, mint ahogy egyetlen kormányzat illetékes szervei sem képesek megbirkózni az irdatlan mennyiségű hóval. Az már más kérdés, hogy a katasztrófavédelem végiggondolatlan központosítása és a tűzoltóság beolvasztása milyen szerepet játszott a hatóságok tegnapelőtti késlekedésében. Talán most végre megértik a kormányzók, hogy a polgári demokrácia nem véletlenül izzadta ki magából a szubszidiaritás gyakorlatát: azon a szinten kell dönteni, amely a legközelebb van a valósághoz. Értem én a kommunikációs háború logikáját, a közvetlenül érintett civilek szempontjából azonban mégiscsak fontosabb a helyzet elfogulatlan elemzése, mint a politikai részérdekek kielégítése.

 

Hogy a katasztrófából mégsem lett tragédia, az a világháló hazai elterjedésének köszönhető. A közösségi oldalak ontották a képes és szöveges információkat. Az a benyomásom, hogy sokkal inkább mozgósították a társadalom be nem temetett részét, mint a hószakadás második fázisában derekas munkát végző hatóságok. A magam mintegy kilencszáz lelket számláló, tehát közepesnek mondható ismeretségi körében meghatóbbnál meghatóbb történetekkel találkoztam, némelyiket bizony könnybe lábadó szemmel olvastam. Néha meg is kísértett a kétségkívül anarchista gondolat, hogy talán otthonosabb országban élnénk, ha a politikusok nem akarnának minden áron kormányozni bennünket.         

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://medianaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr685137692

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

iFerenc 2013.03.17. 00:27:13

Nagyon jó írás!

"Az a benyomásom, hogy sokkal inkább mozgósították a társadalom be nem temetett részét..." - talán az okostelefonok mobilinternet kapcsolata révén a betemetettek is mozgósítva lettek, szerintem legalábbis egyre jelentősebb a média hatására, hogy gyakorlatilag mindenkinél van egy komplett közvetítő stúdió ezáltal, hiszen az asztali gépekkel versenyképes teljesítményű mobiltelefon ereje párosul a fényképezőgép, kamera, diktafon, stb. képességeivel, az ezeket kihasználó vágó szoftverek tudásával.

Az index.hu írta: ,,A Magyar Honvédség a Facebook-oldalán közvetítette lelkiismeretesen napokon keresztül az eseményeket, hogy hol járnak éppen a katonák, milyen mentési feladatokban vesznek részt. Az oldal látogatói első kézből értesülhettek arról, hogy a lánctalpas és más, nagy teljesítményű katonai járművek épp melyik kórházba vittek vajúdó nőket, vagy mentettek meg olyan betegeket, akikhez nem tudott időben eljutni a hóviharban ragadt mentőautó. A honvédségi wekettő ráadásul még azt is becsületesen megírta, amikor épp a mentésre indult tankjukat kellett kimenteni, mert elakadtak az ítéletidőben."

index.hu/belfold/2013/03/16/katasztrofa_minden_fronton/