Minapi jegyzetemhez Sarnyai Tibor, szegedi újságíró kollégám küldött figyelemre méltó dokumentációt. Internetes fórum tárgyalta, vajon lehet-e a latinból eredő és többes számú médiát megfejelni a magyar többes számmal. Érdemes-e tehát a médiából médiákat csiholni? Van, aki igennel válaszolt, és van, aki nemmel. A vita egyelőre eldöntetlennek látszik, Tamás Gáspár Miklós pedig hajthatatlannak.

A neves filozófus még 1995-ben megszólított bennünket, szerkesztőket. A Beszélő című folyóirat április 13-i számában azt kérte tőlünk, hogy a kézirataiban ne javítsuk ki a ’médiák’ szót, mert „néha meg lehet kettőzni a latinos többes számot”. Ő sem állítja, persze, hogy mindig, mindazonáltal figyelmünkbe ajánlja a ’lappália’ (semmiségek, apróságok, haszontalanságok) kifejezést azzal, hogy szívesebben használja a ’lappáliák’-at. Ha kézirata kerülne hozzám, megbecsülném benne a kitűnő szerzőt, és ama gyakorlatot követném, amelynek révén megkíméltem például Bertha Bulcsu vagy Bodor Pál publicisztikáit a beavatkozástól. Olyan szavakat is használtak, amelyek eltértek a szótári formától, de mert elismertem a bő szókincsüket és a nyelvi igényességüket, akkor sem változtattam a szövegükön, ha egyik-másik kifejezést másként írtam volna le.

A lappáliákkal az a baj, hogy Tamás Gáspár Miklós írásain kívül még sosem láttam őket. A lappáliát annál inkább. Csak két példa erre. Molter Károly hét és fél évtizede elemezte az erdélyi püspök-író, Makkai Sándor Ördögszekér című regényét a kolozsvári Korunk hasábjain, és nem a „kölcsönkönyvtári lappáliában” helyezte el, vagyis nem ama kötetek között, amelyek gyorsan mennek ki a divatból. Tarján Tamás a békéscsabai Bárka egyik legutóbbi számában pedig Temesi Ferenc Bartók-regényéről állítja, hogy „sajnos a tézistől a lappália felé haladva…”

Vitánk témájánál, a médiánál történeti okból mellőzném a ’médiák’ változatot. Amíg csak újságok voltak, senkinek nem jutott eszébe, hogy összefoglaló szót keressen. Amikor megjelent mellette a rádió, a szakemberek már együtt is emlegették a sajtót és a rádiót, közös szónak választották a latin medium többes számát, a mediát. Amióta pedig a televízió vette át a rádió szerepét, már a fogyasztók is használják a média kifejezést, ha nem külön hozzák szóba a sajtót, a rádiót, a televíziót és napjainkban az internetet. Változatlanul az a benyomásom, hogy a latinos többes számot nem kéne magyaros többessel megfejelni.