Médianapló

Médianapló - Évértékelők értékelése

2013. február 23. 11:48 - Zöldi László

Tegnap este, mielőtt elzártam volna a készüléket, végigszörföltem a tévécsatornákon. Orbán Viktor három helyen beszélt, az évértékelő különböző szakaszaiban kaptam el a szavait. A negyedik televízióban pedig két politológus értelmezte a mondandóját. Nem egyszerűen működött a kormánypárti média, hanem tobzódott.

 

Ugyanaz a túllicitálás, a lyukat beszélünk a hasukba-mentalitás jellemezte, mint amikor tíz évvel ezelőtt, az egyik reggel bekapcsoltam a televíziót. Egy percen belül három stúdióban láttam Kovács Lászlót, a vezető kormánypárt elnökét. Szürke szavakat hallatott ősz hajjal és szürke öltönyben. Ráadásul akkor jött divatba, hogy a férfi politikusok az ing színével megegyező árnyalatú nyakkendőben üljenek-álljanak a kamera elé. Úgy rémlik, a hatalmat gyakorlók személye változik, a hozzájuk törleszkedő médiumok szolgálatkészsége azonban változatlan.

 

Mindebből nem vonnék le szakmai következtetést a tegnapi Orbán-évértékelőről, a miniszterelnök ugyanis hatásos beszédet tartott. Azt mondta, amit a teremben ülők (és a kormánya körül megmaradt szavazók) hallani akartak: eddig jól teljesítettek, de még jobban kéne csinálni, hogy 2014 után is folytathassák. Előadásában akadtak humoros mozzanatok, amelyeken nemcsak a hallgatóság nevetett, hanem ő maga is kuncogott (tetszett neki, amit mondott). Egy bakitól eltekintve ügyesen építette föl az évértékelő ívét. Kommunikációs szempontból tehát nem érheti szó a ház elejét, a hazai közélet legrutinosabb szereplője hozta a formáját.

 

Két évtized alatt, amióta mondatokat gyűjtök, kialakult egy értékmérő módszer, amely független a politikai érzelmeimtől. Azt figyelem, vannak-e rövid, megjegyezhető gondolatok, amelyeket érdemes följegyezni. Alkalom adódik az összehasonlításra, a legutóbbi napokban évet értékelt két volt és egy jelenlegi miniszterelnök. Bajnai Gordontól hét mondatot jegyeztem föl, Gyurcsány Ferenctől tizenhetet, Orbán Viktortól tizet. Miután a szavaikat betűhíven kopogtattam be a megfelelő fájlba, azt is megnéztem, vajon van-e köztük olyan, amely alkalmas arra, hogy bevegyem a szállóige-gyűjteménybe.

 

Bajnainál és Orbánnál nem fedeztem föl ilyet, Gyurcsánynál kettőt is. („Ha nem találunk egymásra, Magyarország sem fog ránk találni.”, „Ne a sokasághoz keressük az elveinket, hanem elveinkhez a sokaságot.”) Annyi tanulságot azért levonnék, hogy nincs föltétlenül összefüggés egy politikus pillanatnyi tömegereje és érdekes mondatai között.

komment
süti beállítások módosítása