A kormánytól többé-kevésbé független sajtóban kikristályosodott, hogy az állami propagandagépezet elvesztette a fonalat. Legföljebb a cikkírók nem a fonalas hasonlattal jelezték a kormányzati kommunikáció zavarát, hanem azt fejtegették, hogy csődöt mondott, már nem ő határozza meg a közéleti napirendet, kullog a fejlemények mögött. Az okfejtésekben van igazság.

A kegyelmi botrány óta a Rogán-művek csakugyan elveszítette a kezdeményező készségét. Van azonban valami, ami óvatosságra int. A kegyelmi ügyet, a köztársasági elnök asszony lemondatása utáni helyzetet, az új államfő hitelességi válságát kétségkívül rosszul kezelték a nyilvánosság befolyásolására szerződtetett szakemberek. Amikor azonban a szintén lemondatott Varga Judit volt férje belépett a politikai térbe, némi bizonytalankodás után a propagandisták félsikert értek el

Magyar Péter fellépése a volt feleség kegyelmi ügyben játszott szerepéből következett ugyan, alkalmas lett viszont arra, hogy elterelje a figyelmet az állami képmutatás jelképéről, a pedofilmentő K. Endrének kieszközölt kegyelemről. Kínos persze, hogy az exférj a rendszer haszonélvezője volt, de a nyilvánosság kormányzatilag ellenőrzött nagyobbik részében elterjeszthették róla, hogy asszonyverő. Ez is erkölcsi vétség, de az általa kavart porfelhő eltakarja a Fidesz-szavazókat is megrendítő nagyobb erkölcsi vétséget.

Aligha véletlen, hogy tegnap, az országgyűlésben, egy ellenzéki kérdésre válaszolva imigyen szólt vissza Orbán Viktor: „Azzal, hogy a köztársasági elnök asszony lemondott, a Novák-ügy véget ért.” (YouTube.com, április 8.) Az olvasók figyelmébe ajánlom, hogy a miniszterelnök most már Novák-ügyről beszélt. A maga részéről lezárta a kegyelmi botrányt. A kérdés az, hogy ha már a kormányzati kommunikáció nem háríthatta el az úgynevezett Magyar-ügyet, legalább elkendőzheti-e vele a kegyelmi ügyet.  

A KESMA-lapok derékhada, a megyei sajtó nem is feszegette a két házastárs közti beszélgetésről készített hangfelvétel tartalmát. Azt, hogy az akkor még hivatalban lévő igazságügyi miniszter asszony kellemetlen epizódokat árult el a Völner-Schadl ügyet vizsgáló ügyészségről. Megszámoltam, a 18 megyei napilapban Magyar Péter felbukkanása óta, vagyis két hónap alatt 43 cikk jelent meg a kormányzati hatalomgyakorlásból kiábrándult ügyvédről. A cikkek mintegy kétharmada az „asszonyverő” Magyar Pétert állította pellengérre.

A maradék azokat a baloldalinak vagy liberálisnak vélhető személyiségeket hozta össze Varga Judit volt férjével, akiknek révén a propagandagépezet kimutathatta, hogy baloldali szavazók új messiása jelentkezett be a közéletbe. A hangfelvétel tartalmát jótékony (?) homály fedte a megyei sajtóban. Ami persze kétélü fegyver. Akik ugyanis a megyei lapok hatókörében élnek, és hallottak valamit harangozni a Varga-Magyar házaspár közti feszültséget növelő politikai mozzanatokról, állami információk híján az ellenzéki sajtóra fanyalodtak.

A nyilvánosság kisebbik részére, amely nem hallgatta ugyan el a házaspári purparlét, még az erkölcsileg kifogásolható hangfelvételt sem, de a felvétel tartalmi vonatkozásait hangsúlyozta. Vajon a vidéki (kisvárosi, falusi) Magyarországon a kegyelmi botránytól eltávolító házaspári veszekedések kormánypárti értelmezése hozott-e vissza szavazókat az állampártnak? Ez majd csak június 9-e után derül ki. Az azonban nyilvánvaló, hogy mostanában százezrek fedezték föl, mennyire egyoldalú a kormánypárti sajtó. Meg azt is, hogy léteznek az ellenzéki oldalon olyan fórumok, amelyek képesek legalábbis átmenetileg befolyásolni a közéleti napirendet.

Azt is megnéztem, vajon az országos terjesztésű és a kormányhoz közel álló szerkesztőségek miként foglalkoztak a Magyar Péter-jelenséggel. Ha beírjuk a keresőbe a kormánypárti sajtó két zászlóshajóját, az offline Magyar Nemzetet és az online Origót, akkor a legutóbbi két hónapban mintegy kétszáz cikk jelent meg a NER-ből kiugrott jogászról. A Magyar Nemzet munkatársai többnyire névvel válalták Magyar Péter elmarasztalását. Az Origo.hu munkatársai ritkábban vették nevükre a bántó megjegyzéseket. Mielőtt rátaláltak volna a csodafegyverre, az „asszonyverő” jelzőre, „Pszicho Peti”-t megvádolták, hogy „Feltehetően ajakrúzst használ és feltűnően sminkeli is magát.” Mi több: „Női napszemüveget visel.”

Ez emlékeztet az ősforrásra, amidőn országunk első embere a Parlamentben azt válaszolta Vona Gábornak, a kormánypártokat akkoriban veszélyeztető Jobbik elnökének: „A kormányzáshoz komolyabb eszközökre van szükség, mint egy szemöldökcsipeszre.” (Echo TV, 2017. szeptember 18.) A kijelentés élénk derültséget váltott ki a Fidesz- és kereszténydemokrata képviselőkből. Napjainkban zsákutcával kecsegtetnek a névtelen homoerotikus utalások a Magyar Péter-jelenség értelmezésében.

A karaktergyilkosság „asszonyverős” szakasza már ügyesebb, talán még életszerűbb is, mindazonáltal a szombati tüntetés százezres közönségére nem hatott. Vajon a kormányzati propagandagépezet megyei sajtónak szánt Magyar-akciója milyen hatást vált ki a vidéki Magyarországon? Ha az olvasó átfutja a bejegyzésem utáni összeállítást, joggal kérdezheti, hol vannak belőle a megyei lapoknál dolgozó újságírók mondatai. Sehol, ilyen mondatok ugyanis nincsenek. Holott mind a 18 újságnál akad olyan munkatárs, aki szívesen értelmezte volna a Magyar-jelenséget, akár a központi vonalvezetés jegyében is.

Felhívtam az egyik tanítványomat, aki megyei újságot szerkeszt. Azt kérte, hogy ne nevezzem meg, majd kibökte: „Csak nem gondolja Tanár úr, hogy a nagyfiúk megengedik, hogy a kisfiúk megszólaljanak?”              

Tíz mondat Magyar Péterről

A honi politikai paletta legfrissebb üstököse. (Forró Péter, Magyar Hírlap Online, 2024. március 18.)

Talpra Magyar Péter. (Ómolnár Miklós, Hír TV, 2024. március 18.)

Politikai messiás. (Velkovics Vilmos, Hír TV, 2024. március 20.)

Ha van igazi geci Magyarországon, az Magyar Péter. (Néző László, Hír TV, 2024. március 24.)

Ez a senki, ez a nímand. (Apáti Bence, Facebook.com, 2024. március 26.)

A takonygerincű. (Bayer Zsolt, Magyar Nemzet Online, 2024. március 27.)

Magyar Péter már egy politikai hulla, csak még senki sem szólt neki. (Megadja Gábor, Origo.hu, 2024. március 31.)

Jobboldalinak hazudott libernyák. (Gajdics Ottó újságíró, Magyar Nemzet Online, 2024. április 6.)

Már Magyar Péter nyakkendőjén is áthurkolódik a dollár jelének S betűje. (Horváth K. József, Magyar Hírlap Online, 2024. április 6.)

Hálószobatitkokat hozott magával, ráadásul azonnal összefeküdt Gyurcsánnyal. (Kiss László, Magyar Hírlap Online, 2024. április 8.)

 A legutóbbi napokban Pottyondy Edina cikizett, Lendvai Ildikó orbánozott, Kuncze Gábor balogozott, Fodor Gábor vitézyzett, Szanyi Tibor baloldalazott, Gálvölgyi János pedig hülyézett.

Amit művel, az maga a két lábon járó jellemhiba. (Kuncze Gábor liberális politikus Balog Zoltánról, Mozgó Világ, 2024/2-3.)

Zseniális városüzemeltetési szakembernek gondolom. (Rákay Philip publicista Vitézy Dávidról, Telex.hu, április 1.)

Vitézy Dávid jelenleg a hazai politikai élet legüdébb jelensége. (Fodor Gábor liberális politikus, Index.hu, április 2.)

Most kifejezetten ciki fideszesnek lenni. (Pottyondy Edina publicista, YouTube.com, április 2.)

Eddig nagyjából minden bejött neki. (Hanula Zsolt újságíró Magyar Péterről, Telex.hu, április 2.)

Budapesten nem nagy kunszt ellenzéki tüntetést szervezni. (Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Intézet kutatási igazgatója, Hír TV, április 2.)

Nevetségessé tette a várost. (Dézsi Csaba András győri polgármester Borkai Zsolt volt győri polgármesterről, Kisalföld, április 2.)

„Szövetségeseim” egy része nyíltan a bukásomat kívánta. (Veres Pál, az újraindulásról lemondott miskolci polgármester, Facebook.com, április 3.)

A magyar baloldal is töredezett a még jobban töredezett ellenzéki térfélen. (Szanyi Tibor ISZOM-politikus, Index.hu, április 3.)

Veszélyt jelenthet az egyébként halálsoron üldögélő, gyenge pártok számára. (Zila János politológus, az Alapjogokért Központ elemzője Magyar Péter mozgalmáról, Origo.hu, április 3.)

Ő volt az első fecske, aki beállt Magyar Péter mozgalmába. (Horváth K. József újságíró Nagy Ervin színészről, Magyar Hírlap Online, április 4.)

A hülyeséggel nem lehet vitatkozni. (Gálvölgyi János színész, Telex.hu, április 4.)

A baloldal gazsuláló szentélye, a Spinoza-ház. (Apáti Bence publicista, Patrióta, április 5.)

Volt egy akadémikus a szegényekért. (Dallos Zsuzsa újságíró Ferge Zsuzsa szociológusról, VeszprémiKukac.hu, április 5.)

Az MSZMP uralma a Fidesz képében él tovább. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, április 5.)

Kormányváltás nélkül nem lehet javítani a kultúra állapotán. (Nagy Ervin színész, Magyar Hang, április 5.)

A kormányváltásból már nem lehet megélni. (Ágh Attila politológus, Klubrádió, április 6.)

Az új dollárcseléd, Magyar Péter. (Origo.hu, április 6.)

Én csak egy szikra vagyok, aki elindítja a motort. (Magyar Péter újdonsült politikus, Facebook.com, április 6.)

Egy társak és kontroll nélküli vezér néz szembe a népével. (Lendvai Ildikó szocialista politikus Orbán Viktorról, Népszava, április 6.)

A vagyont megszerző tőkés akárki lehet, nem csupán a miniszterelnök megbízható barátai. (Tóth Csaba Tibor politológus Magyar Péter Magyarországáról, Mérce.hu, április 7.)

 Magyar Péter, a tegnapi tüntetés szervezője azt írta a fészbukos üzenőfalára, hogy „a rendőrség szerint 250 ezer, a kormánypropaganda szerint 24 ezer, a valóságban 3-400 ezer ember” jelent meg a nemzet főterén. A következő bejegyzésben már óvatosabban fogalmazott, „több százezer” résztvevőt említett. Visszatért ama szókapcsolathoz, amelyet kint, a téren négyszer is megismételt.

Holott a szónoki emelvényről még csak letekinthetett a hullámzó és élénken reagáló tömegre. Úgy tapasztalom, hogy akik szervezik a tüntetéseket, hajlamosak fölébecsülni a résztvevők számát. Így jött ki egyszer a tüntetést megsaccoló Rákay Philipnek kétmillió Fidesz-hívő. A kijelentésből karriert csiholt a 2010 utáni Magyarországon, mentségére szóljon azonban, hogy az idő tájt talán még nem lehetett egy Google-alkalmazás révén feltérképezni a tüntetések színhelyét.

A köztér alapterülete megszerezhető a Földhivataltól. Ebből le kell vonni a műtárgyak (szobrok, szőkökutak, fák) által elfoglalt „szigeteket”, a maradék négyzetmétert pedig be kell szorozni a rajta elférők számával. A digitális alkalmazás szerint egy négyzetméteren négyen férnek el, ha egymáshoz szorulnak. Az álló tömeg szorzója tehát négy, a menetelőé és a térről kiszorulóké viszont csupán 2,5. Tegnap, a Kossuth téren úgy szorultak egymáshoz a tüntetők, hogy a hátsó sorokból a színpad széléhez préselték az elöl állókat. Láttam azonban ritkásabb sorokat, sőt a kamerák magasából nézve olyan „tisztások” tüntek föl a tömegben, amelyeket valamilyen okból nem töltöttek be az emberek. Így aztán hitelesebbnek vélem a 3,5-ös szorzót. A környező utcákban is voltak tüntetők, az ő esetükben inkább a 2,5-ös szorzót használnám.

A címben föltett kérdésre pedig azzal válaszolnék, hogy az említett szempontok alapján elkerülhető a kormányzati alábecslés és az ellenzéki fölébecslés. Így is százezren felüli szám jönne ki. Ami megnyugtathatná Magyar Pétert és társait, a kormánypártok és az ellenzéki pártok pedig megérezhetnék a veszélyt. Egy NER-ből jött politikus olyan húrt pendített meg a kormánnyal és az ellenzékkel elégedetlen választópolgárok lelkében, hogy a tegnapi rendezvényt egyetlen politikai erő sem hagyhatja figyelmen kívül.

A nyilvánvaló eredményhez képest Magyar Péter beszéde aránytalannak, elnyújtottnak hatott. Ő még nem tudja, amit rutinos ellenfelei, Orbán Viktor és Gyrucsány Ferenc már megtanultak. Félóránál hosszabban nem köthető le a tömeg figyelme. Újságíró lévén ezt rögtön átszámolom újságoldalra. Nos, a félórányi szöveg egy kolumnát (oldalt) tölt meg. Akkor hatásos igazán, ha a betűtengert vastagított és hangzatos alcímek törik meg.

A pályakezdő politikus körülbelül háromnegyed órányi beszédéből kiemeltem azokat a mozzanatokat, amelyek leginkább jellemzik a mondandóját.

Tíz mondat Magyar Pétertől (Facebook.com, 2024. április 6.)

Nemzeti menettel érkeztünk a nemzet csodálatos főterére.

Több százezren vagyunk itt személyesen. 

Én csak egy szikra vagyok, aki elindíthatja a motort.

Egy kis garázsból indulva megrengettük a húsz éves status quo-t.

Mi az, ami húsz éve változatlan? Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc párosa.

Lerázzuk magunkról az utóbbi évtizedek elitjének béklyóját.

Hallod-e te, Polt Péter, mit üzen a nép?

Adják vissza a hatalmat a népnek!

Lépésről lépésre, tégláról téglára vesszük vissza a hazánkat.

Olyan eredményt fogunk elérni, amely az első szög lesz a NER koporsójába.

 Bizonyítás nélkül nem állít semmit. (Losonczi Ágnes szociológus, Szocháló, 2003. szeptember 1.)

1985-ben a barátaim és az akkori férjem révén bekerültem egy elit szakmai társaságba, ahol megismerkedhettem a szociológia vezető tudósával, Ferge Zsuzsával. (Lévai Katalin szociológus, a Medgyessy-kormány esélyegyenlőségi minisztere, Complex Magazin, 2004/3.)

Az 1960-as években Ferge Zsuzsa szociológus megrajzolt egy árnyaltabb társadalomszerkezetet, szakítva a munkás-paraszt és a vele szövetséges értelmiségi képpel. (Molnár Éva szociológus, Tűsarok, 2005. május 25.)

A szociálpolitika nagyasszonya. (Élő Anita újságíró, Heti Válasz, 2005. június 9.)

Ha Ferge Zsuzsa társadalompolitikai eszméi felszínre kerültek volna, akkor Magyarországon rég nem ez a helyzet lenne, amiben most vagyunk. (Zsigó Jenő szociológus, Amadrom, 2005. december 12.)

Túl sok szegény embert látott már ahhoz, és túl sok nyomorúságról írt tanulmányt, hogy megszokja azt, amit maga körül lát. (Föld S. Péter újságíró, Klubháló, 2009. január 11.)

Ferge Zsuzsa az önök saját, házi szociológusa. (Rétvári Bence, az EMMI államtitkára, Hír TV, 2020. március 30.)

Nagyon elkötelezett volt az elesettek, a nyomorultak, a háttérbe szorítottak iránt. (Szelényi Iván szociológus, Klubrádió, 2024. április 5.)

Volt egy akadémikus a szegényekért. (Dallos Zsuzsa újságíró, VeszprémiKukac.hu, 2024. április 5.)

 A szociológia nagyasszonyából a szociálpolitika nagyasszonya lett. (Révész Sándor újságíró, Népszava, 2024. április 6.)

Benne sűrűsödik össze, amit gondolunk az ellenzékről. (G. Fodor Gábor politológus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, Origo.hu, 2024. március 24.)

Be akart robbanni, és megtalálta a megfelelő pillanatot. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Intézet igazgatója, Index.hu, 2024. március 25.)

Magyar Péter egy újdonság. (Donáth Anna Momentum-politikus, Blikk.hu, 2024. március 25.)

Magyar nem vaktölténnyel tüzel. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, 2024. március 27.)

Sem a „kommunista”, sem a „gyurcsányista” jelzőt nem lehet ráaggatni. (Janisch Attila filmrendező, magyarnarancs.hu, 2024. március 31.)

Magyar Péter már egy politikai hulla, csak még senki sem szólt neki. (Megadja Gábor, a Századvég Intézet elemzője, Origo.hu, 2024. március 31.)

Eddig nagyjából minden bejött neki. (Hanula Zsolt újságíró, Telex.hu, 2024. április 2

Attól félnek, hogy Magyar Péter kiénekli szájukból a sajtot. (Kiszelly Zoltán politológs, a Századvég Intézet elemzője az ellenzéki pártokról, Hír TV, 2024. április 3.)

Se a kormány, se az ellenzék nem kedveli. (Kéri László politológus, Klubrádió, 2024. április 3.)

Magyar átrendezi az ellenzéket. (Bencsik Gábor újságíró, Facebook.com, 2004. április 4.)

 Arannyal szólva kivénültem a kortársaim közül. Bizonyos eszméket nem tudok feladni. (Szocháló, 2003.zeptember 1.)

Ötvenhat óta semmilyen formában nem vállaltam politikai szerepet. (Hetek, 2006. április 21.)

Az a rögeszmén, hogy mindent a képzők képzésével kell kezdeni. (Köznevelés, 2006. május 12.)

A véleményemet olykor ma is kérik, máskor meg kéretlenül is mondom a magamét. (hvg.hu, 2008. április 16.)

Megpróbálom szóra bírni a hangtalanokat. (Népszava Online, 2008. december 24.)

A társadalmi egyenlőtlenségekről harminc-negyven éve beszélek. A feltételek és az adatok sokat változtak, a meggyőződéseim nem. (Népszava Online, 2008. december 24.)

A segélyt nálam kevesebben gyűlölik jobban, de a semminél sokkal jobb. (Népszava, 2009. október 12.)

Lelkem mélyén várom a csodát, amihez azért dolgozni is kéne. (Népszava, 2013. október 12.)

Volt szemem, és ott voltak a számok. (Partizán, 2021. ápriis 23.)

Örülök annak, amit csináltam. (Partizán, 2021. április 23.)

Magyarország államformája köztársaság, és nem részvénytársaság. Ezért nem adhatjuk a nagytőke kezére az országot. (Orbán Viktor miniszterelnök, Zalai Hírlap, 2002. április 19.)

Magyarország államformája részvénytársaság. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, volt miniszterelnök, Magyar Hírlap, 2002. június 17.)

Rosszul fogalmaztunk, amikor azt mondtuk, hogy Magyarország államformája szocialista bőrbe bújtatott részvénytársaság. Valójában főcsoporfőnökség. (Rogán Antal Fidesz-politikus, Mozgó Világ, 2004/11.)

A mai Magyarország nemzetállam, államformája illiberális demokrácia. (Heller Ágnes filozófus, 168 Óra, 2015. május 14.)

Magyarország államformája már nem demokrácia, hanem parlamentáris diktatúra. (Tóth Zoltán választási szakértő, FüHü.hu, 2018. január 31.)

Magyarország államformája banánköztársaság. (Föld S. Péter újságíró, FüHü.hu, 2018. november 25.)

Magyarország államformája mostantól alapítvány. (Brenner Koloman Jobbik-politikus, Alfahír.hu 2021. május 4.)

Magyarország államformája csárdáskirályság. (Láng Zsuzsa újságíró, Jelen.media.hu, 2022. július 24.)

A veszélyhelyzet már államforma Magyarországon. (Szerető Szabolcs újságíró, ATV, 2023. január 13.)

Magyarország államformája holding. (Hompola Krisztina újságíró, Népszava, 2024. február 29.)

Egy akkora országban, amelyet két óra alatt el lehet hagyni, nem nagy kunszt robbantásos merényletet elkövetni. (Gálszécsy András nemzetbiztonságért felelős miniszter, Beszélő, 1992. február 1.)

Nem azt kunszt megjósolni, hogy milyen lesz a jövő, hanem hogy milyen lesz a múlt. (Pozsgay Imre volt politikus, Vas Népe, 1994. február 24.)

Öreg kutya már nem tanul új kunsztokat. (Annus József író, szocialista politikus, Délmagyarország, 1994. május 9.)

Saját közegében minden kunsztra képes a hatalom birtoklásáért. (Galló Béla politológus és Gábor Péter közgazdász Gyurcsány Ferencről, Népszabadság, 2009. március 17.)

Nem nagy kunszt kétharmados többséggel az ellenzék minden indítványát csírájában elfojtani. (Kristóf Attila újságíró, Magyar Nemzet, 2012. július 28.)

Egy könyvet nem kinyomtatni kunszt, hanem eladni. (Dési Péter, a Minerva Kiadó vezetője, Vasárnapi Hírek, 2014. április 27.)

Ő is öreg kutya már új kunsztokhoz. (Bruck András író Orbán Viktorról, Facebook.com, 2018. május 5.)

A túlélés a legnagyobb kunszt. (Ungvári Tamás művelődéstörténész, Facebook.com, 2018. július 25.)

Brit tudósok szerint a halottak mozognak a földben. Nem nagy kunszt, nálunk szavaznak is. (Zöldi László újságíró, Médianapló.blog.hu, 2019. szeptember 15.)

Budapesten nem nagy kunszt ellenzéki tüntetést összehozni. (Kiszelly Zoltán politológus, Hír TV, 2024. április 2.)

Amit a demokráciában kormányzati kommunikációnak hívunk, az a diktatúrában propagandának nevezhető. De mi van akkor, ha a kormánygépezet nem képes alapjaiban befolyásolni a nyilvánosságot? Visszazökkenünk a demokráciába, mintha mi sem történt volna?

Az idei három hónapból az utolsó kettőben nem a kormányzat határozta meg a nyilvánosság folyamatait. Válságról válságra próbálja kezelni a kínos helyzeteket, kullog a fejlemények után. A botrányok sorozata a Bayer-üggyel kezdődött. A kormánypárti nyilvánosság befolyásos személyiségéről derült ki, hogy a nagyapja nyilas volt, majd a háború után besúgó. A publicista szerencséje, hogy a botrányát eltakarta, rövidre zárta a kegyelmi botrány. Amibe belebukott a köztársasági elnök.

Máig nem tudjuk, valójában ki adott kegyelmet egy pedofil segítőjének, hullottak azonban a miniszterelnök bizalmi emberei, az államfő után két volt miniszter is. Aztán a kutyafuttában kiválasztott köztársasági elnökről is kiderült, hogy baj van a pedigréjével. Igaz, nem a nagyapjával, hanem az apjával. Az őt övező botrány sem futhatta ki magát, mert berobbant az újabb botrány. A kegyelmi ügy miatt taccsra került egyik volt miniszter férje kiugrott a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből. Azóta a hatalomgyakorlásból meg az ellenzéki tehetetlenségből kiábrándult százezrek benne látják a politikai megváltót. 

Érdemes tisztázni a felsorolt botrányok eredetét is. A Bayer-nagypapa ügyét egy történész tárta fel, a kegyelmi ügyet a „Vidéki Prókátor” álnevű blogger közreműködésével a 444.hu egyik munkatársa. A Sulyok-papa ügyét megint egy történész, a volt miniszter látszólag családi ügye pedig az ex-férj 2,3 millió érdeklődőt vonzó Partizán-interjújával jelent meg a köztudatban. A nyilvánosság eszközrendszerének nevezett médiából a YouTube.com, a Facebook.com, a 444.hu, a hvg.hu, a Klubrádió és a Partizán vette ki részét a botránysorozat feltárásából.

Vagyis a nyilvánosság független része, melyről és az influenszerek szervezte százezres tüntetésről Dobrev Klára, a DK-s árnyékormány miniszterelnöke így beszélt: „Feladatuk a nyomásgyakorlás. Hogy ebből politikai cselekvés legyen, az már a pártok dolga.” (Partizán, 2024.február 19.) Vajon az ellenzéki pártok hogyan végezték el a dolgukat? A Bayer-ügyben nem láttak lehetőséget, nem is nagyon erőltették a beleszólást. A kegyelmi ügyben érzékelték, hogy nem a miniszterelnöknek kellene kiválasztani a köztársasági elnököt, hanem közvetlenül kéne megválasztani.

Csakhogy az erre szervezett tüntetésre tized annyian se mentek el, mint az influenszerekére. Az erkölcsi felháborodás helyett előhúzott fogalmi érték nem ragadta meg a tömegek érdeklődését. Magyar Péter fellépése pedig távolságtartásra, fanyalgásra késztette az ellenzéki pártokat. Kivárásra játszanak, nem osztják a messiásvárók lelkesedését. Lehetséges persze, hogy a maguk szempontjából logikusan gondolkodtak, és azt lépték meg, ami az állami költségvetéssel kordában tartott politikai szervezetektől elvárható.

Nem vádolom azzal őket, hogy a Fidesz kottájából játszanak, csak éppen egyre nyilvánvalóbb, hogy a botránysorozat felturbózásához nem járultak hozzá. Ezzel magyarázható, hogy némi fenntartással fogadom a bejegyzésem utáni összeállításban olvasható idézeteket. Civil aktivisták, politikusok, politológusok, publicisták és újságírók fejtegetik, hogy a legutóbbi két hónapban már nem a Rogán-féle propagandagépezet határozza meg a közéleti eseményeket. A fővárosból nézve csakugyan így látszik. Azt is elismerem, hogy a legutóbbi tizennégy évben soha nem volt ennyire kontraproduktív a kormányzati gépezet működése.

Mégis az a benyomásom, hogy a nyilvánosság fórumain kialakult az értelmezések háborúja. A független sajtó például Magyar Péter tartalmi állításait taglalja, miközben a kormánypárti a magánéletét. Az utóbbi értelmezés szerint a miniszterelnök egyik bizalmi embere, a volt igazságügyi miniszter hibázott egy kegyelmi ügyben, vétségében azonban jelentős szerepet játszott a volt férje, aki otthon terrorizálta őt. Nevetséges értelmezés ez, de a falusi és kisvárosi választópolgárok körülbelül ennyit tudtak meg az említett botránysorozatról. Hacsak állami információk híján nem tájékozódtak független forrásból.

Márpedig akik tájékozódtak, jóval kevesebben vannak, mint akik beérik a kormányzati propagandával. Ungár Tamás oknyomozó riporter Baranya „vármegye” négy városában és nyolc falujában szólított meg száz járókelőt. A legutóbbi botrány egyik főszereplőjéről faggatta őket. Akik egyáltalán tudtak valamit Magyar Péterről, leginkább az asszonyverőt látták benne - a kormányzati kommunikáció alapján. Aki szembe fordult a rendszerrel, és március 15-én több embert vonzott a fővárosban, mint Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc együttvéve, az ismeretlen maradt a számukra.

Erre nem lehet azt mondani, hogy a kormányzati kommunikáció hatástalannak bizonyult a vidéki Magyarországon. Annyira azért telt az események mögött kullogó propagandagépezet költségvetéséből, eszköztárából és mesterségbeli felkészültségéből, hogy munkatársai a botránybombából kiszereljék a detonátort.

Tíz mondat a közéleti napirendről

A héten nem ők uralták a híreket. (Bruck András író, Facebook.com, 2024. február 10.)

Azt az ügyet addig tartjuk napirenden, ameddig a Fidesz létezik. (Orosz Anna Momentum-politikus a kegyelmi botrányról, Magyar Narancs, 2024. március 14.)

Ezúttal nem ő írja a történetet, amely a kegyelmi botrány kirobbanásával kezdődött, jó néhány rész hátravan még. (Szerető Szabolcs újságíró Orbán Viktorról, Magyar Hang, 2024. március 28.) 

A közbeszéd feletti uralmat tartósan elvesztette a hatalom. (Tamás Ervin újságíró, Facebook.com, 2024. március 28.)

A kormányzati kommunikáció nem találja azt a pontot, ahol visszavehetné az irányítást. (Mérő Vera civil aktivista, ATV, 2024. március 30.)

Kicsúszott kezükből az irányítás. (Föld S. Péter újságíró, HírKlikk.hu, 2024. március 30.)

A propaganda hosszú idő után először nem ura a helyzetnek. (Rónay Tamás újságíró, Népszava, 2024. április 2.)

Tizennégy éve mindent leural a hazugsággyár, de most valahogy nem működik. (Pottyondy Edina publicista, YouTube.com, 2024. április 2.)

Február eleje óta, azaz két teljes hónapja a Fidesz képtelen uralni a közbeszédet. (Hanula Zsolt újságíró, Telex.hu, 2024. április 2.)

A kormány most már két hónapja nem képes uralni a nyilvánosság folyamatait. (Lakner Zoltán politológus, Klubrádió, 2024. április 2.)

Két szocialista honanya, Bangóné Borbély Ildikó és Kunhalmi Ágnes 2019. február 18-án elvette a show-t a többi ellenzéki párttól. Kiálltak a képviselői irodaház folyosójára, keblükhöz ölelték a két példányban kinyomtatott papírlapot, hogy a kamerák elé tárhassák, mennyire elégedetlenek Kövér házelnök úr parlamenti garázdálkodásával. A sminkjük hibátlan volt, a szövegük már nem annyira. Az A/4-es formátumú lapon ezt firtatták: „Képviselőkbe folytani a szót illendő?”

A digitális teret elöntötte a kommentáradat. Az újabb kétharmados választási vereség után az ellenzéki szavazók minden csalódottságukat, dühüket, kiábrándultságukat beleírták a hozzászólásokba. Értettem az indulatukat, mégis méltatlannak éreztem a durva hangvételt. A pontos j és az ly ugyanis anyanyelvünk logikátlan, furcsa jelensége. Az a benyomásom, hogy akik támadták a két politikusnőt, maguk sem volnának képesek hibátlanul kitölteni egy helyesírási tesztet.

Arról nem is szólva, hogy akkor már két éve volt annak, hogy Balla D. Károly látszólag magányos akciót indított. Az ungvári költő 2017. április elsején adta közre, hogy ott is j-t ír, ahol ly-t kellett volna. S bár kezdeményezését áprilisi tréfának szánta, a keresztnevét azóta is következetesen Károjnak írja. A szerkesztők hozzászoktak a jézéséhez, és legalábbis az ő esetében tudomásul vették a rendhagyó hejesírást. Miért ne gondolhattuk volna, hogy a két honanya csatlakozott a határon túli költő mozgalommá teberélyesedett akciójához?

Azóta Bangónét kizárták az MSZP-ből, Kunhalmi pedig a párt társelnöke lett. Helyesírásból már-már rehabilitáltam őket, amikor a fészbukos Mr. Algoritmus tegnap átküldött egy hirdetést. Tüttő Kata lett a szocialisták listavezetője a június 9-én esedékes európai uniós választásra, és csatlakozott hozzá a párt említett társelnöke. Ezt a szöveget adták ki a kezükből: „A nőknek olyan vezetőkre van szüksége, akik értik a mindennapok valóságát!” Nos, az idézett mondat kijelentő, és pontot kellett volna tenni a végére.

Van persze olyan helyzet, amikor annyira fel akarjuk hívni valamire a figyelmet, hogy felkiáltójellel nyomatékosítjuk a szándékunkat. Bocsánatos vétek, és szó nélkül hagytam is volna azt a fránya felkiáltójelet, de épp a szöveg legfontosabb szavánál rúgta őket oldalba a költői tehetség megtestesítője, a Pegazus nevű szárnyas ló. A hirdettető politikusok sokféle színben adták közre a mondatukat, és a vezetők kifejezés olvashatatlan. Akik járatosak a média- és reklámiparban, azok tudják, hogy halványsárga alapra fehér betűket tilos nyomtatni.

Egyébként magával a mondandóval nincs különösebb gond, bár nemcsak a nőknek volna szükségük a hétköznapokban otthonosan mozgó női vezetőkre, hanem a férfiaknak is. Az iménti mondatban ösztönösen írtam ’szükségük’-et, elvégre a két politikus a nő kifejezést többes számban használta. Lehetséges, hogy az általános iskolában hiányoztak arról az óráról, amikor a ragok illesztéséről kellett volna tanulniuk?

A jelek arra utalnak, hogy az anyagi gondokkal küszködő párt olyan kampányszövegre dobott ki pénzt, amelynek egyetlen mondatában két hiba és egy bocsánatos vétek található. E bejegyzés mindkét példájában feltűnt Kunhalmi Ágnes neve. A fejlemények azt sejtetik, hogy szegény MSZP-t az Ági is húzza.

Tíz mondat a hirdetésekről

A hirdetők nem lapot vesznek, csak helyet a lapban. (Tamás Ervin újságíró, Népszabadság, 1996. augusztus 3.)

Bosszant, hogy a nagyszerű reklámszövegeket rendszeresen filmrészletekkel zavarják. (Donát Róbert veszprémi tanár a tévéműsorokról, Napló, 1997. augusztus 18.)

Az a jó reklám, amit nem felejtünk el. (Réz Pál műfordító, Duna TV, 2012. augusztus 8.)

Az óriásplakátra is csak egyetlen mondatot lehet kiírni. (Somogyi Zoltán szociológus, A, 2013. február 6.)

A reklám ne művészi legyen, hanem eredményes. (Klapka György üzletember, ATV, 2014. január 30.)

Tüttő Katával azt akartuk bizonyítani, hogy lehet más az MSZP. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, ATV, 2014. július 3.)

Örülök, hogy van tízmillió helyesen író, én nem vagyok köztük. (Bangóné Borbély Ildikó szocialista politikus, Index.hu, 2019. március 27.)

A Szputnyik V. arca akarok lenni. (Kelemen Anna celeb, Instagram.com, 2021. február 8.)

Kényelmesebb a tengeri lovat megülni, mint a szárnyasat. (Ónody-Molnár Dóra újságíró Tüttő Katáról, Jelen.media.hu, 2021. augusztus 6.)

Egy tehetséges embernek nem kell hirdetés ahhoz, hogy nézettséget szerezzen. (Tóth Bettina influenszer, Telex.hu, 2022. december 12.)

Fotó forrása: Tüttő Kata hivatalos Facebook oldala