Klecska Ernő 1963. január 5-én született, és a fehérvári József Attila Gimnáziumban érettségizett. Orbán Viktor 1963. május 31-én született, és a fehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett. Székesfehérvár nem nagy város. Könnyen elképzelhető, hogy a két kamasz fiú ismerte egymást. Az egyikből miniszterelnök lett, a másikból gazdasági újságíró. Az utóbbi bejárt a cégbíróságra, hogy böngéssze a vállalkozások adatait. Sokat tudott szűkebb pátriájáról.
Akkor ismertem meg, amikor a megyei napilap ünnepelte a 125. születésnapját. Az alig egy éve miniszterelnök imigyen üdvözölte a helybéli újságírókat: „Gratulálok a Fejér Megyei Hírlapnak és mindenkinek, aki Székesfehérváron a nyilvánosságban dolgozik. A gratuláció alól csak kevesen kivételek, de ők tudni fogják majd, hogy rájuk gondoltam.” (Fejér Megyei Hírlap, 1999.07.01.) Eszem ágában sincs párhuzamot vonni Orbán Viktor megnyilvánulása és nemzedéktársa, Klecska Ernő minap bekövetkezett elmúlása között. A miniszterelnök nem annyira kicsinyes, hogy személyesen bosszulja meg a nyilvánosság képviselőit, akik szimatolnak az ügyei körül. Mégis az a benyomásom, hogy van némi összefüggés a két fehérvári gimnazista életútja között.
2016 végén valaki meghekkelte Orbán Viktor karácsonyi interjúját. A Fejér Megyei Hírlap néhány helyen olyan betoldásokkal közölte a terjedelmes beszélgetést, amelyek nevetségessé tették a miniszterelnök kijelentéseit. Az újság két szerkesztőjét kirúgták, az egyik Klecska Ernő volt. A jogi eljárás két évig tartott, végül a bíróság felmentette őket. (Mást ítéltek el a hekkelésért.) A volt szerkesztő jövedelme felére csökkent, alkalmi munkákból próbált megélni, majd Angliába ment dolgozni. A koronavírus itthon találta. Hiába jelentkezett a körzeti orvosnál, nem tesztelték, és 58. évében halt bele a fertőzésbe. Még sokáig élhetett volna.
Akik tegnap emlékeztek meg róla, azok szerint a karácsonyi interjú hekkeléséért kirúgott újságíró hunyt el. Nem hiszem, hogy bántó szándékkal választották volna a hangzatos címeket, csak talán nem tudták, hogy egyetlen vidéki újságíróként ugyanabban az évben kapta meg a Szabad Sajtó Alapítvány díját, amikor derékba tört a pályája. Az egyik interjúban el is mondta, hogy miután híre ment a szakmai kitüntetésnek, megritkult körülötte a levegő. A többit már tudjuk, de azért nem árt megnézni az alább olvasható összeállítást. Kiderül belőle, hogy kit veszítettünk el.
Tíz mondat Klecska Ernőtől
Mostanában sokat hallani, hogy Torgyán József beteg. Ezt régebben is mondták páran, de őket már kizárták a pártból. (Fejér Megyei Hírlap, 2001. február 10.)
Ahol az elit van hatalmon, ott az egész nép van ellenzékben. (Fejér Megyei Hírlap, 2001. július 30.)
Most, hogy végképp nincs jelentőségük a sorompóknak, sokkal jobban látszanak a korlátaink. (Fejér Megyei Hírlap, 2004. május 12.)
/Az MSZP-ről/ Roppant nehéz megújulni ott, ahol nincs fül az újra. (Fejér Megyei Hírlap, 2010. június 7.)
A világ szégyene, hogy az Országházban repked a „Takaroggyá!” és a „szarházi”. Hát nincs, aki rendre intené az öltönyös kocsmatöltelékeket? (Fejér Megyei Hírlap, 2012. március 7.)
/A választási kampányról/ A politikusok minden görbe fát átadnak. (Fejér Megyei Hírlap, 2014. február 3.)
A baj az, ha valaki előbb lesz politikus, aztán gazdag. (Fejér Megyei Hírlap, 2014. február 6.)
Írástudó alig maradt a lapoknál, mindent a Mészáros Lőrincék érdekkörébe szervezett Mediaworks alá lapátoltak. (Hír TV, 2018. február 27.)
Húsz évig kimondottan harcos újságíró voltam. (24.hu, 2018. április 7.)
Felségsértési per volt. (Klubrádió, 2019. szeptember 10.)
