Miközben az elemzők latolgatják az országgyűlési választás eredményét, többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy az úgynevezett vidék magatartása nagy súllyal esett a latba. Vita legföljebb abban van, hogy a megyei napilapok állami bekebelezése milyen szerepet játszott a Fidesz kétharmadában. Most fordítsuk meg a távcsőt, és az országos terjesztésű médiumok nézőpontjából vegyük szemügyre a vidéki Magyarországot! Alkalmat teremt erre Nagy Attila Tibor politológus, aki figyelemre méltó elemzéssel vétette észre magát. Ezt írta április 19-én: „A vidék az országos médiumokban többnyire nem látszik.”

Állítja ezt ama Népszavában, amely egyszerre siralmas és vigasztaló példa. Mielőtt a kormányzatnak sikerült volna megszüntetnie a Népszabadságot, a második számú baloldali napilapként szorult vissza Budapestre és annak vonzáskörzetébe. Bár a terjesztési adatok hadititoknak számítanak, az egyik megyében mégis sikerült szóra bírni egy szakembert, aki megsúgta, hogy naponta 368 példányban kél el. Ha ezt átlagnak vesszük, és megszorozzuk a megyék számával, akkor hétezer példány jön ki. Budapest és környéke épp annyi Népszavát olvasott, amennyit a többi hétmillió.

Azért számolok be múlt időben erről, mert a legutóbbi másfél évben megváltozott a helyzet. A szerkesztőség munkatársa lett Doros Judit és Boda András, akik a néhai Népszabadság regionális tudósítói voltak. Hozzájuk csatlakozott a szintén népszabadságos Ungár Tamás a dél-dunántúli körzetből, továbbá a Somogyi Hírlaptól kirúgott Vas András, a kitűnő kaposvári riporter. Egyszeriben kinyílt a Népszava, most már félig-meddig országos újságnak is nevezhető. A tudósítói hálózat jelenléte meglátszik a példányszámán, mert több mint húszezerben fogy el. (Azért kíváncsi volnék a főváros-vidék arányra.)

A rádiókban és tévékben viszont rengeteg a stúdióbeszélgetés, és elenyésző mértékben tűnik föl vidéki vendég. Ami nemcsak arról árulkodik, hogy a legolcsóbb megoldást választják a menedzserek. Arról is, hogy a riporterek ritkán mozdulnak ki az épületből, de ha kilépnek is a kapun, hanyagolják a fővároson túli országot. A digitális napilapoknál, a portáloknál azért jobb a helyzet, mert majd’ mindegyikben akad egy fiatal újságíró, aki monitoron olvasgatja a megyei napilapok online kiadását, hátha „átigazolhat” egy-egy szaftosabb ügyet. Szórványos érdeklődésükből előbb-utóbb telik a vidéki Magyarország fölfedezésére is.