Médianapló

Médianapló - Troll-e, aki pontosít?

2018. március 22. 10:03 - Zöldi László

A tegnapi bejegyzésben megkülönböztettem a kommentelőt a trolltól. Az előbbit alkotótársnak tekintettem, az utóbbit szükséges rossznak, akit az egyik hozzászóló találóan utcán heverő szemétnek nevezett, amelyet vagy nem vesz észre az ember, vagy lehajol érte, és a legközelebbi kukába dobja.

Volt azonban valaki, aki ma reggel 8.47-kor álnéven ezt üzente: „A bloggereknek és a portálokon publikálóknak nem a zsidózó, libsiző meg hasonló provokálók az ellenségük, hanem a klasszikus kommentelők, akik észreveszik a tévedéseket, átlátják a posztolók irányultságát… Ezek a nemkívánatosak.” A sértett bloggerek tehát őket nevezik trollnak. Állításához két megjegyzést fűznék. Az egyik az, hogy nem baj, sőt erény, ha a kommentelő észreveszi a posztoló irányultságát. A bejegyző ugyanis szakmai értelemben akkor vélhető publicistának, a köz ügyeivel foglalkozó írástudónak, ha megnyilvánulásaiból kiderül az irányultsága.

A másik megjegyzés az, hogy nem vagyok blogger, soha nem is neveztem magam annak. Csaknem három évtizedet húztam le a felsőoktatásban, és másfél évtizede két szeminárium között a digitális sajtóban gondolom tovább a kommunikáció szakos diákokkal folytatott beszélgetéseket. S mert a hezitáló bejegyzések nem lépik túl a 2500 karakternyi terjedelmet, ráadásul van elejük, közepük és végük, körülbelül minden másodikat közli valamelyik portál. A véletlen úgy hozta, hogy a fél évtizede átalakított Médianapló épp ma lépte túl a hárommilliomodik letöltést, ami egy szakmai jellegű rovatnál elfogadható teljesítmény.

Ha másban nem is, abban talán egyetért velem az idézett kommentelő, hogy az online sajtóban a gyorsaság vetekszik a pontossággal. Ha például egy reggeli tévéműsorban hallok valami érdekeset, fontosat, akkor fél óra alatt meg kell fogalmazni róla az álláspontomat, máskülönben a portál ügyeletes szerkesztője azt a bejegyzést választja, amelyik előbb készült el. S bár igyekszem ellenőrizni minden állítás valóságtartalmát, ilyenkor be-becsúszik az a fránya pontatlanság. Ha ezt észreveszi egy figyelmes kommentelő, akkor a nyilvánosság kizárásával ímélben köszönöm meg neki, a bejegyzést pedig pontosítom.

Napra, sőt percre kész szakmát művelünk, amelyben majd’ minden tévedésünket nyilvánosan követjük el. Hozzá kellett szokni ahhoz, hogy csak akkor állíthatjuk helyre a gyorsaság és a pontosság kívánatos egyensúlyát, ha a pontosítókat nem ellenségnek, hanem alkotótársnak tekintjük.      

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://medianaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr6413766150

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bognár L · http://seo-keresooptimalizalas.bognarstudio.hu/ 2018.03.22. 11:51:33

"...nem vagyok blogger" - mondja a bejegyzés szerzője, pedig rendszeresen blogot vezet, amiből az következik, hogy az adott terepen - közösségi blogfelületen blogot vezetve - ő akár akarja ezt, akár nem akarja, ő bizony blogger.
Ez persze nem zárja ki azt, hogy egyébként főfoglalkozásban újságíró, tanár vagy bármi legyen, esetleg szabad idejében vadász Skandináviában, mint egyesek, de itt ő blogger! (Svédországban pedig vadász volna - hacsak nem visel valamilyen fontos állami tisztséget, mert akkor megint más volna a helyzet.)
Ha az általam nagyra értékelt Zöldi lászló egy színdarabban fellépne valamelyik színpadon és Hamletként leszólna a nézőtérre, hogy ő nem színész - kinevetnénk. Persze értenénk, hogy ő azt akarja mondani, hogy nem főállású színész, de az adott szituációban, amikor színpadon darabot ad elő, akkor ő színész. (És teljesen mindegy, hogy főállásban vagy amatőrként tesz-vesz a színpadon, funkciója szerint ő akkor ott színész.)
Ráadásul érti is azt, amit bloggerként művel.
Nem csak eltűri a hozzászólásokat, hanem reagál is rájuk (web2.0 értése és művelése).
Ha jól látom, akkor nem moderál - ezzel volna vitám, ámbár tudom, hogy lehetséges olyan szempont, amely miatt ez fontos a számára.
Korábban (tucatnyi éve) Csepeli György blogtéri blogja volt ilyen, mert a tudós blogger tudományos céllal vizsgálta a hozzászólásokat is. (Előadást tartott a témában az MTA-n.)

István Torma 2018.03.22. 17:12:12

Napi több cikket pontosítok, vagy dicsérek, vagy hordom le a szerzőt és szerkesztőjét azért a sok baromságért, amit írnak. Miért teszem? Hogy ne terjedjen a pontatlanság, a félreértés, vagy a sötétség. Nos majdnem teljesen hiábavalónak tűnik, amit csinálok. Szinte soha nem javítják ki azokat a hibákat, vagy akár tendenciózus ferdítéseket, amelyeket a kommentben szóváteszek. Kb. két ujjamon meg tudom számolni, amikor javítottak ki valamit (sőt ugyanők meg is köszönték). És a hülyeségeket egymástól veszik át. Pl. magyar filmről szóló, feltehetően angol nyelvű cikket fordítottak magyarra, ahol a film rendezőjét nem ismerve Sándor Pál helyett Pál Sándort írtak. Egy cikken belül ugyanaz a riportalany volt László és Gábor, 2x-2x. És ugyanezek jelennek meg különböző oldalakon, kritikátlanul átvéve. Egy hónapig küzdöttem minden lehetséges fórumon, hogy ne RIOGASSÁK a népet, hogy ránk fog zuhanni a kínai űrállomás. Csak most jelentek meg az első cikkek, amik végre leírják, bennünket nem fenyeget. Stb. Sok sikert a munkájához! :)

Drizari 2018.03.22. 18:06:23

Érdekes polémia alakult ki, miután Zöldi László nem tartja magát bloggernek. :)
Szabad legyen ennyit megjegyeznem, hogy a sajtóban egykor népszerű olvasói rovatok írói se voltak újságírók, hiába jelentek meg az írásaik.

Ugyanígy lehetséges egy blogfelületen megjelentetni írásokat anélkül, hogy szerzője blogger lenne.

Bognár L · http://seo-keresooptimalizalas.bognarstudio.hu/ 2018.03.22. 20:08:43

@Drizari: Persze, lehetséges, hogy a blogfelületen ne blog szülessen, s a bejegyzés íróját ne tekintsük bloggernek.
Itt most az a kérdés, hogy a blog műfaji követelményeinek megfelel-e ez a médianapló. Ha igen, akkor a szerzője blogger (ha akarja, vagy ha tiltakozik is ellene).
Ez a blog a klasszikus napló nyomvonalán halad, témája határozottan követi a címet, vagyis a médiával és az ahhoz kapcsolódó témákkal foglalkozik - tehát ez egy tematikus blog.
Tudatosan szól másokhoz - ezt bizonyítja a közösségi térben történő elhelyezése is, valamint a hozzászólások lehetősége, ráadásul a bejegyző személy (előlegezzük meg: a blogger) a hozzászólásokra reagál, egyebek között megköszöni a témáját előre vivő hsz-eket, és olykor kifogást emel szélsőséges nézeteket látva.
A blog szerzője véleményvezéri szerepet is betölt - bár ez nem feltétele a bloggerségnek.
Régebben a média hibájából a bloggerséget összehozták Tomkettel, vagyis valamilyen balhés figurával, de ezt a feltételt mi nyugodtan vessük el :-)
Mindezek alapján nyugodtan kijelenthetem, Zöldi László a katedrán tanár úr, újságnál szerkesztő úr, de amikor a klaviatúrát ütögeti itt nekünk, akkor blogger.

Zöldi László 2018.03.22. 21:17:41

@Bognár L: Megtisztelő, hogy rábeszélnek a bloggerségre, egyelőre mégis inkább csak barátkozom a gondolattal. Azt sem írhatom magamról, hogy publicista vagyok, mert ezt csupán mások állapíthatják meg rólam. Olyan szakmai értékítéletet jelent ugyanis, amelyet önmagunknak nem adományozhatunk. Attól pedig, hogy nem tartom magam bloggernek, mások még mondhatják rólam. A megnevezésnek vannak más összefüggései is, ezeket azonban egy Médianapló-bejegyzésben bontanám ki. Mindenesetre köszönöm a tartalmas vitát.

Drizari 2018.03.23. 05:41:00

@Bognár L:

Szerintem pont a neve és foglalkozásának ismerete az, ami miatt nem blogger. Ám ha álnevet (nicket) használna, még pallérozott nyelvezetű írásai ellenére is blogger lenne, a műfajára tekintet nélkül.

Ez a felület csak közvetítő forma az írója és olvasója között, ami egyben lehetőséget ad véleménycseréhez. Hasonlatos az újságszerkesztőségekhez beérkező olvasói levelekre, amik megválaszolását külön szerkesztőség végezte. Csak itt azonnali a konzultáció, nem kell a postafordultára várni.

Jelennek meg saját név alatt nem íróktól és nem újságíróktól is különféle írások. Hogy mik ezek, azt az írás műfaja dönti el, amivel egyikbe bele lehet találni műfaji ismeretek nélkül is. A valós nevüket fölvállaló amatőrök legfeljebb gyenge írásokat produkálnak, de akadhatnak közöttük tehetségek is. Miért lennének ők bloggerek? Mert ez a szolgáltató ad nekik egy blogformátumot? A Facebookon hozzászólhat az olvasó ismert szerkesztőségek írásaihoz. Azok is blogok? Vagy csak a blogszolgáltatónál megjelent írások lehetnek blogok?

Kíváncsian várom a témában a következő bejegyzést a Médianaplóban.