Miniszterelnökünk március 15-i beszédéből a legnagyobb visszhangot ama bizonyos elégtétel váltotta ki. Ötödik napja vitatkozunk arról, vajon készül-e megtorlásra az április 8-ára feltételezett választási győzelem után? Az értelmezésekhez járulnék hozzá egy érdekes tanúvallomás felidézésével.

A kormányfő szűkebb pátriájában, a Fejér Megyei Hírlap 2005. június 27-i számában látott napvilágot Mózes Miklós olvasólevele. A nyugalmazott ezredes kifejtette, hogy a múlt század nyolcvanas éveiben Orbánt kétszer hívták be. Először egyetemi előfelvételisként a zalaegerszegi laktanyába, akkor azonban a katonai elhárítók nem tartották alkalmasnak a beszervezésre. Másodszor a nyolcvanas évek végén, ám ezúttal már úgy tartották számon, hogy egy időre ki kell vonni a forgalomból. Tervet készítettek a pályakezdő politikus semlegesítésére. „Ami azonban ezután következett, az a titkosszolgálati munka megcsúfolása, a kapkodó dilettantizmus tipikus esete” - írta olvasólevelében a szakmaiságában sértett elhárító.

Zalaegerszeg helyett Tatára vonultatták be a jogvégzett fiatalembert. Dél-Dunántúlon készültek a beszervezésére, Észak-Dunántúlon viszont azt sem tudták, hogy ki fia borja. A tatai harckocsi-dandár politikai tisztje írnokként alkalmazta, majd amikor Mózes Miklós fölfedte előtte a titkosszolgálat lapjait, Orbán Viktort áthelyezték ugyan Zalaegerszegre, de ő „önvédelemből rám, a dandár elhárító tisztjére hivatkozott. Nem is csodálkoztam azon, hogy néhány nap múlva kaptam egy üzenetet: Orbán megérkezett, jól van, én meg tehetek neki egy szívességet.”

A Kádár-rendszer titkosszolgálatához fűződő kapcsolat a nevezetes G-nap (2015. február 6.) után ismét szóba került. A miniszterelnökkel szakító iskola- és katonatárs, Simicska Lajos szerint a barátja arról panaszkodott neki az egerszegi laktanyában, hogy jelentenie kell róla. Erre harapott rá 2015. március 15-i beszédében Vona Gábor, másnap a Jobbik szóvivője, Mírkóczki Ádám a parlamentben is megkérdezte a YouTube tanúsága szerint feszült kormányfőt. Orbán tagadta a vádat, majd így válaszolt: „A népi elégtétel bevett módszereit kerülnie kell a miniszterelnöknek, pedig kedvem lenne hozzá, és igény is volna rá.”     

Már ez is elég fenyegetőnek hat, elvégre a népi elégtétel népítéletet jelent. Lehetséges, hogy március 15-i szónoklatában az április 8-a utáni elégtételt előrebocsátó miniszterelnökünk a választási veresége nyomán bekövetkező utcai zavargásokra utalt?