Médianapló

Médianapló - Az Alkotmánybíróság miért korlátozta az objektív felelősség elvét?

2017. december 07. 10:25 - Zöldi László

Az első Orbán-kormány idején figyelemre méltó vita borzolta a sajtószakmai kedélyeket. Az akkor még liberális Magyar Hírlap tudósítása szerint Vásárhelyi Mária szociológus Schmidt Mária miniszterelnöki főtanácsadóról kifejtette a Nyilvánosság-klubban, hogy az RTL Klub tanácsadó testületének tagjaként beleszólt a híradó készítésébe. Schmidt Mária bíróság elé vitte az ügyet, mondván, hogy ami megjelent, az nem felel meg a valóságnak. Az első két ítélet a Magyar Hírlapnak kedvezett ugyan, harmadfokon azonban a Legfelsőbb Bíróság helyreigazításra kötelezte az újságot.

A régi ítéletet azért veszem elő a feledés homályából, mert nemrégiben a szombathelyi portálon egy szocialista politikus állított valamit a régió legismertebb Fidesz-politikusáról, aki beperelte a szerkesztőséget. Az első-, másod- és harmadfokon ítélkező bíróságok neki adtak igazat, ezúttal viszont az Alkotmánybíróság mondta ki a végső szót. Azt állapította meg, hogy nem minősíthető híresztelésnek a pontos tudósítás. Elgondolkoztató, hogy hat Fideszhez köthető tagja különvéleményben fogalmazott meg gyökeresen eltérő álláspontot, bár ettől az ítélet még jogerős.

Több mint másfél évtizede nyilvánvaló, hogy az úgynevezett objektív felelősség elve nem életszerű, idegen ugyanis a sajtó gyakorlatától. Ma már tudható, hogy idegen a tágabb értelemben vett médiától is. A különbség az, hogy akkoriban még csak azért berzenkedtünk, mert ha délután hatkor kezdődött a sajtótájékoztató, az ítélet szerint a tudósítónak nemcsak a hangulatot kellett volna érzékeltetnie, és az ott elhangzott legfontosabb mondatokról pontosan beszámolnia. A másik fél véleményét is meg kellett volna szereznie, hogy mi, olvasók összevethessük a kétféle álláspontot. Ezt nevezik az automatikus válaszadás jogának. Csakhogy erre az esti lapzártáig ritkán volt lehetőség.

Időközben kifejlődtek, és a tájékozódás villámgyors fórumaivá lettek az online portálok. Odáig fajult a digitális hírverseny, hogy az újságírók percről percre, egyenesen a tárgyalóteremből küldik a tudósítást. Végkép lehetetlen volna megismerniük és megismertetniük a másik fél értelmezését is. Épp ezt vette tudomásul az Alkotmánybíróság többsége. Az objektív felelősség megszüntetése helyett azért beszélhetünk mégis inkább a korlátozásáról, mert a mostani döntésnek feltétele van. A szerkesztőségeknek vállalniuk kell, hogy indokolható késéssel teszik közzé a másik fél véleményét is.             

komment
süti beállítások módosítása