Amikor kezembe vettem Ónodi György könyvét, a Feketeleves-t, elméláztam a címen. A szókapcsolatot hajdan külön írták, és a kávét jelentette. Thököly Imre erdélyi fejedelem azonban megorrontotta, hogy nem sok jó sül ki a váradi pasa meghívásából, ezért 1685. október 15-én távozni akart a török fogsággal fenyegető vendégségből. Azzal tartóztatták (le), hogy az ebédből hátra van még a fekete leves.

Akkor most minek tekintsük a Heti Hetes című tévéműsort, amelynek szignáljában vagy hétszázszor hangzott el a feketeleves? A pompás ebédet megkoronázó kávénak vagy a sorsdöntő kellemetlenségnek? Egy szuszra betűztem végig az 1999. szeptember 10. és 2016. december 31. között sugárzott adásról írott könyvet. Az élete fő művétől búcsúzó főszerkesztő olvasmányos kötetet adott ki a kezéből. Legfőbb erényével kezdeném, hogy kifejthessem a fenntartást is. Ónodi György a 108 törzsasztal-vendégről és a stáb összes tagjáról nem írhatta meg a véleményét, ám sokakról rajzolt miniportrét.

Például csekély szókincse miatt nem kedvelte az első műsorvezetőt, Csiszár Jenőt, és megkedvelte jól kitalált szerepéért a másodikat, Jáksó Lászlót. Pojácának tartotta a műsor Németországból érkezett kezdeményezőjét, Árpa Attilát, és nem hallgatta el a minden lében kanál Farkasházy Tivadar gyengéit sem. De mindegyiket becsülte valamiért, és megtalálta helyüket a Heti Hetesben. Ami azt sejteti, hogy a közös cél érdekében képes magát függetleníteni az érzelmeitől. Ráadásul megértette, sőt az olvasóval is megérttette, hogy a tizenhét évet, három hónapot és három hetet megélt műsor elöregedett.

Nem tért ki azonban ama vádra, miszerint 2002 után még akkor is Orbán Viktort csepülték a törzsasztalnál ülők, amikor már ellenzékben volt. Mi több: alig vették észre a szoclib kormányzat hibáit. A vélekedésből nem fogadom el, hogy a nyilvánosság fórumain csak a kormányt érdemes bírálni, elvégre Orbánék 2010 előtt erős ellenzéknek számítottak. Annyi mégis igaz belőle, hogy a Hetek lehettek volna kritikusabbak is a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányhoz.

E rovat tanúsága szerint az első években gyakran írtam a Heti Hetesről. Aztán már csak havonta egyszer tűnődtem róla. Amidőn pedig 2012-ban az RTL Klub áttette egyes programjáról a kettesre, már sejthettük, hogy a menedzserek nem számolnak vele. Ekkor már a száműzött adás ki-kiesett a hétvégi elfoglaltságaimból. Mindazonáltal csúcsformájában a kávéházi jellegű tévéműsorok közül a legsikerültebbnek hatott.