Tegnap beszédet mondott a volt miniszterelnök. A teremben néhány százan hallgatták Gyurcsány Ferencet, és a tetszésnyilvánítások alapján az a benyomásom, hogy a közönség vevő volt a szavaira. A számítógép előtt ültem, és a képernyőn jobb felső sarkában feltűnt, hogy országszerte hányan kísérik figyelemmel a mondandóját. 469 és 502 között hullámzott a számuk. Ebből egyelőre nem vonnék le következtetést, abból viszont talán már lehet, hogy milyen állványt helyezték eléje a szervezők.

Széleset, hogy olykor rákönyökölhessen a hosszú beszédre készülő szónok. Erőset, hogy elbírjon egy túlsúllyal küszködő, száz kiló körüli testet. Vízszintes lapot, hogy néha lepillanthasson a jegyzeteire, melyek valószínűleg csupán emlékeztető fogalmakat tartalmaztak. Ha Gyurcsány Ferenc állványát összehasonlítjuk Orbán Viktoréval, arra juthatunk, a jelenlegi miniszterelnök kettős aljzatút használ, hogy magasabbnak tessék. (Néhány éve hátulról készített róla fényképet egy szemfüles fotóriporter. Talán akad valaki, aki a világhálóról előkeríti, nekem nem sikerült.) A kormányfő ritkán könyököl az állvány lapjára, mert politikustársánál is nagyobb túlsúllyal küszködik. Ráadásul harminc fokban emelkedő felületre van szüksége, hogy közelebbről olvashassa föl a szöveget.

Még a szónoki állványokból se vonnék le következtetést. Gyurcsány Ferenc ugyanis ellenzéki politikus, aki ritkábban szólíthatja meg az országos nyilvánosságot. Hátrányában az előny, hogy rögtönözve mondhat olyasmit is, ami a feledés homályába merül. A mostani miniszterelnök hetenként többször mond beszédet, és ezt már nem lehet rögtönözve elintézni. Szavainak következményük van, ezért ragaszkodik az előre megírt mondatokhoz. Ez a mindenkori kormányfő kényszerhelyzete, akinek a nyilvánosság első számú kedvezményezettjeként el kell hitetnie a közvéleménnyel, hogy mindenhez ért.

Van tehát két közismert politikusunk, akik rendszeresen a nyilvánosság elé állnak. Az egyik most épp ellenzékiként igényt tarthat a szabadon beszélő szónok megtisztelő címére, a másiknak a stábja patikamérleggel méri ki minden felolvasott szavát. Gyurcsány helyszínen tetszéssel fogadott szónoklatában két följegyzésre érdemes mondatot találtam. Egyikből sem lesz szállóige, ahhoz nem elég jók. Ami pedig a hatásukat illeti, a múlt század kilencvenes éveiben szintén volt egy politikus, aki a vízszintes lapú állványt részesítette előnyben. Torgyán József hatása addig tartott, amíg ki nem léptünk a teremből.