Túl vagyunk október 23-án, az ünnepségeken és a megemlékezéseken. Kivicceltük magunkat az országban szétrajzó kormánypárti politikusok sorosozásba torkolló ’56-értelmezésein. A kedélyek annyira talán mégis megnyugodtak, hogy a tanulság kedvéért visszatérjünk az úgynevezett Szanyi-ügyre.

Arra, hogy a közismert szocialista politikus, akit kihívó nyilatkozatai és mulatságos elszólásai miatt sokan csak Szanyi „kapitánynak” csúfolnak, megint kivágta a biztosítékot. Közösségi üzenőfalára hátborzongató képet tett föl egy szinte napra pontosan 61 évvel ezelőtt, 1956. október 30-án a Köztársaság-téri pártháznál meglincselt magyar katonatisztről. A pártja elhatárolta magát tőle, ideológiai ellenfelei a forradalom megszentségtelenítését rótták föl neki, egy tévéműsorban pedig néhány újságíró más és más hangsúllyal ugyan, de egyaránt kárhoztatta a „bejegyzését”.

Azt javaslom, hogy egy gondolatmenet erejéig vonatkoztassunk el a fénykép mögötti politikai szándéktól. Inkább induljunk ki abból, hogy amit Szanyi Tibor tett, az nem bejegyzés volt, hanem „csak” megosztás! Maga a bejegyzés egy bizonyos Villás Lajos nevéhez fűződik, aki 2017. október 21-én este tette föl ama fotót. Az illető roma aktivista, aminek valószínűleg nincs köze a naponta többszöri kedvteléséhez. Azóta újabb húsz fényképet helyezett el az üzenőfalán, rajtuk a több tányérból falatozó Orbán Viktortól kezdve a fenekét rázó brazil szamba-táncosnőig tücsök és bogár. Mellesleg a nagy hírre vergődött fotót 228-an osztották meg, közülük csupán az egyik volt Szanyi Tibor.

Már régen letettem arról, hogy újságíró, sőt szerkesztő kollégákon kérjem számon a pontosságot. Tudomásul vettem, hogy mindegy nekik, minőségileg van-e különbség a bejegyzés, a megosztás és a kommentelés között. Ráadásul tévképzetükhöz maga a szocialista politikus is hozzájárult, mert az említett fénykép megosztásához egy mondatot biggyesztett, amely önmagában botrányt váltott ki. Voltaképpen nekem is utána kéne nézni, vajon rajta kívül még kik osztották meg a fotót, hátha találni köztük Szanyinál ismertebb vagy politikailag támadhatóbb fészbukozót. Ehelyett van képem látatlanban feltételezni, hogy „az MSZP fenegyereke” a legismertebb, akinek a megosztó személyiségéhez megannyi értékítélet tapad.

Ezúttal például a közvélemény-hangadó politikusok és újságírók nyomán a fél ország kérte magának azt, amit nem minden ok nélkül, de tévesen tulajdonítanak kizárólag neki.